Az ugorok

Tartalom

Előszó 9
I. fejezet
Bevezető kérdések
1. Az illetékesség ügye 15
2. A finnugor nyelvekkel való rokonítás történetének rövid összefoglalása 20
3. Mire jó a filozófia kontrollja a nyelvészetben? 23
4. Lehet-e érvelni a kategóriákkal? 25
5. Magyar őshazakutatók és a tézis-antitézisben való gondolkodás 28
6. A „finnugor, vagy nem finnugor?" kiéleződött ellentéte 32
7. Kalevi Wiik és Európa népei című kötete 35
II. fejezet
Az ugor népek szétválása eurázsiában
1. Hová lettek az ugorok? 45
2. Az ugor nyelvű népek elkülönülése kelettől nyugatig 52
3. Az ugor népek származásának „kelet—nyugat" vitája 56
4. Az ugor nyelvi besorolású népek skandináv elágazása 60
5. A kelet-balti ugorok sorsa 63
6. Karjaiából és a keleti Baltikumból a permiekig és a muromákig 72
7. Mi lett az obi-ugorokból? 74
8. Délközép-Ázsia korábban ugor nyelvű maradéka és a fekete ugorok 79
III. fejezet
Nyelvészetkritikai visszapillantás
1. Az ugor nyelvek eredete 85
2. Ki adja a nevet? 89
3. Kelet-balti ugor, vagy finnugor? 94
4. Hogyan lettek a magyarok finnugorokká? 96
5. Hogyan lettek finnugorokká az uráli népek? 100
6. Hogyan lettek a lappok finnugorokká? 104
7. Hogyan lettek a finnek finnugorokká? 109
IV. fejezet
A magyar nyelv egyéni karaktere
1. Melyek a magyar nyelv ősi ugor voltának szembetűnő jelei? 114
2. Miért régibbek az egy szótagú szavak, s miért ugor nyelvi összekötők a kéttagú, -a végű szavak? 118
3. Nyelvi összehasonlítás, egyszerű képletekkel 121
4. Az -u szóvégek rejtvénye 127
5. A nyelvi mutatók és az összehasonlítás tanulságai 130
6. Nyelvünk nem finnugor magyar, hanem magyar ugor 134
V. fejezet
Magyar eredetkutatók és nyelvünk finnugor jellegének kérdőjele
1. Az ugor népek és nyelvek magyar kutatói 140
2. László Gyula 140
3. Fodor István 145
4. Szabó István Mihály 150
5. Lehet-e továbblépni az észak-amerikai ugor nyomok kutatásában? 157
6. Obi-ugor és magyar szóleletek a penuti indián nyelvekben Ottó von Sadovszkynál 163
7. Magyar nyelvi nyomok kanadai indiánoknál? 164
VI. fejezet
Nyelvészet és őshazakutatás
1. Miért nincs kellő alapja az uráli finnugor őshazának és az uráli finnugor nyelvcsaládnak? 169
2. Angéla Marcantonio és a magyar nyelv különállása 174
3. Grover S. Krantz ugor eredeztetésének erős kérdőjele 178
4. Az Urál hegység realitása 180
5. A vizek szerepe a civilizáció és a kultúrák kialakulásában 184
6. Az új ugor tabló a hely- és folyónevek tükrében 187
7. Két rejtvényszerű kétszótagú, -a végű név elemzése 190
8. A nyelvi összekötők 192
9. Magyarok és finnek 194
10. Az ugor nyelvek és kultúrák specializálódása 199
11. A finnugor nyelvészet kritikai felülvizsgálása, néhány példával illusztrálva 202
12. Egy magyar nyelvtudós szemléleti fordulata. Pusztay János 206
13. Nyelvi stigmák 209
VII. fejezet
Hogyan igazítja ki a nyelvészeti képet a magyar történelmi jelenlét
1. Mit jelent a történelmi jelenlét súlya? 212
2. A magyar történelmi jelenlét és az alternatívák 217
3. Ugor népcsoportok meótiszi jelenléte és a magyarok 220
4. A „finnugor" történelmi jelenlét szúrópróbája 226
5. Mit takar az összefoglaló ugor név? 230
VIII. fejezet
Az eredetkutatás filozófiájának összegező szempontjai
1. Az eredetkutatás filozófiája és az ugor őstörténet 232
2. Nyelvfilozófiai visszapillantás 237
3. Az új ugor tabló 239
4. Kalevi Wiik felemás jelentősége 242
5. Miért nem finnugor tehát a magyar nyelv?
Miért magyar ugor? 246
6. A nyelvi kategóriák megújítása és a tudománydiplomácia 249
7. Összefoglalás 252
Függelék
1. Az időkategóriák(valószínűsíthetően) 257
2. Amerikai kutatók és az őslakosok kérdése 259
3. A fekete ugorok 261
4. Egy ősmagyar ugor azonosítása 263
5. A fehér hunok rejtvénye 266
6. Pusztay János három nyelvi tömbje 268
7. Magyar két szótagú, -a végű hely- és folyónevek az ábécé betűi szerint 269
Képek és térképek 271
Bibliográfia
Az ugorkérdés kapcsán kiemelt művek: 279
Az európai és amerikai múlt, s az azt megelőző idők 282
Az amerikába eljutó ősi ugor vadászok indián hagyatéka 283
A szerzőről 284

Témakörök