Az Udvarhely vidéki székelykapu

Előszó

A székelykapuról terjedelmében, tartalmában és dokumentumértékében egyedülálló néprajzi kötetet vehet kezébe az érdeklődő. Csergő Bálint munkája egyaránt szól a néprajzkutatóknak, érdeklődőknek, mind a kapufaragóknak, idősebbeknek és fiataloknak.
Évtizedekig tartó kutató, felmérő és értékelő munka eredménye az Udvarhely vidéki székelykapuról szóló leírás.
Ismeretes, hogy a Székelyföldön az utca egyik sajátos építménye az ácsolt és faragott székelykapu. Ez nemcsak funkcionális építmény, hanem évszázadokon át díszeivel a székelység énjének megfogalmazása volt és maradt. A székelykapu állítóinak (állíttatóinak) teljes értékű szimbóluma. A kapufaragás, kapuállítás pragmatikája sok néprajzost, szociológust foglalkoztatott, mert visszamenően több évszázados múltja van. Ezt ma is igazolják az írásbeli források és a tárgyi hagyatékok.
A székelység társadalmi szerveződése következtében, a szabad státus jogán, a falvak létrejöttének folyamatában és önállósulásában a legfontosabb a telkesítés volt. Ebben a folyamatban jelent meg a székely portán a ház, a gazdasági épületek és a kerítés mellett a kapu, előbb egyszerűbb, majd mívesebb (fejlettebb) formában. A kezdetleges, egyszerűbb telekkapuk voltak a későbbi ácsolt és faragott, kicsi- és nagykapuk elődei. A székelykapuk a gazdasági és társadalmi szerveződés szükségszerű építményeiként jelentek meg és tökéletesedtek a XX. század elején már ismert és elterjedt formában és megmaradtak napjainkig.
A szerző a székelykapu legkifejezőbb formájának (típusának) az Udvarhely vidékén állított kaput tartja. Ácsolt és díszesen faragott kapukat még állítottak a Székelyföld más tájegységeiben is (Csík, Háromszék, Marosszék nagyobb és kisebb tájegységei), amelyeket esetenként az Udvarhely vidékivel hasonlít össze. Viszont ezeket írja le pontosan, ezekre utal, ezért viseli a kötet Az Udvarhely vidéki székelykapu címet.
A kötet fejezetei a bevezető után külön-külön tárgyalják az Udvarhely vidéki székelykapu általános leírását (forma, szerkezet, díszítmény, felírások, datálások); a kapufaragókat; a székelykapu eddigi kutatóit, vizsgálóit Orbán Balázstól napjainkig. A szerző közli saját véleményét a kutatók leírásairól, rajzairól. Több helyen rámutat az észlelt mulasztásokra és pontatlanságokra. Vissza