Előszó
Nem szívesen nevezem önkormányzatnak azt a helyi vagy megyei közigazgatást, amelynek egyelőre sem pénze, sem hatásköre nincsen elegendő, hogy a község, a város vagy egy egész megye életét alapvetően befolyásolhassa. Bevallom, éppen ezért idegenkedem attól, hogy a kívánatos jövőt máris idevetítsük a jelenbe, ás önkormányzatként beszéljünk arról ami egyelőre csak helyhatóság, választott helyi hatóság. Ám az is kétségtelen, ez az elnevezés talán nap mint nap eszébe juttatja azoknak is, akik kényelmességből el-elfelejtik, hogy merre jelé törekszünk.
Hiba lenne azt állítani, hogy ami nálunk van, az a szó szoros értelmében önkormányzat.
De ugyanekkora hiba lenne - és sokan sokszor elkövetik ezt a hibát - arra hivatkozni, azzal mentegetni egyikünk-másikunk felelőtlenségét, hogy a polgármesternek vagy a tanácsnak se pénze, se hatásköre, hát akkor mit várunk tőle.
Miközben távol állunk még a Nyugat-Európában és most már némely régiónkbéli országban is működő helyi önkormányzatoktól, aközben bizony a meglevő lehetőségeket is gyakran elszalasztjuk, és miközben joggal sürgetjük a törvényes keretek kibővítését - a helyi költségvetési törvény és a helyi tulajdontörvény elfogadását - aközben azért azt a kérdést is fel kell tennünk önmagunknak: jól sáfárkodunk-e azzal, amink van?
Több száz polgármesterhez, alpolgármesterhez és több ezer tanácsoshoz szól a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Az RMDSZ az önkormányzatokban c. kiadványa, amely egy régóta mutatkozó szükséglet nyomán készült. A kiadvány nem egyszerűen csak dokumentációs célokat szolgál, hanem a kapcsolatfelvevés, a kommunikáció megteremtésének eszköze. Ezzel is szeretnénk segíteni egy olyan közigazgatási szakembergárda kialakulását, amely képes önállóan megoldani az általa képviselt közösség problémáit.
Egy kisebbségben élő közösség nem véletlenül érzékeny a helyi demokráciára, nem véletlenül szorgalmazza azt, hogy választott vezetői által minél szélesebb körben dönthessen saját sorsáról. A jó döntéshez viszont szakértelem kell, hozzáértés és az újat akarás bátorsága is. Hét esztendő alatt a közigazgatáshoz értő emberek egész hátországát kellett gyakorlatilag előzménytelenül megteremtenie a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, egyáltalán nem zökkenőmentesen, de meggyőződésem szerint eredménnyel. Ma a romániai magyarságnak talán ez a legfontosabb eszköze, amellyel helyzetén változtatni tud.
Ez lehet legnagyobb erőnk, de legnagyobb gyengeségünk is, ha nem figyelünk rá kellőképpen. És én nem csupán a követendő nyugati modellekre figyelnék érzékenyen, hanem ezzel egyidejűleg arra a közösségi hagyományra is, amely a legkisebb faluban is működött hajdanában, és amely a közös erdőgondoktól a közösen rendben tartott utakig, gátakig, patakmedrekig terjedt. Az újat érvényesíteni és a négy-öt évtized alatt elpusztított hagyományt feltámasztani együtt érdemes. Bízom benne, hogy ez a kiadvány, amelyben összegyűjtöttük és megfelelő szerkezetbe rendeztük a Különböző megyék önkormányzatainak személyi és fontosabb összefoglaló választási adatait, szolgálni tudja majd a további sikeres tevékenységet.
Köszönöm mindazok erőfeszítéseit, akik részt vettek az adatgyűjtés-feldolgozásban, és jó munkát, sok sikert kívánok az RMDSZ-polgármestereknek és -tanácsosoknak.
1997. szeptember 23.
Markó Béla
Vissza