Előszó | 5 |
A Település a Vasmű előtt | |
Földrajzi és éghajlati adottságok (Peja Győző) | 10 |
Az ózdi táj jellege | 10 |
Az ózdi táj földtani felépítése és szerkezete | 10 |
Az ózdi táj felszínének és belső hegyszerkezetének kialakulása | 13 |
Vízrajzi kérdések | 17 |
Éghajlati adottságok | 18 |
Régészeti telepek és emberi települések nyomai Ózdon (Dobosy László) | 20 |
A település története a Vasmű alapítása előtt (Sárközi Zoltán) | 23 |
A középkor | 23 |
A török hódoltság | 26 |
Újjászületés és belső megerősödés | 33 |
A Vasmű alapítása és működésének első évtizedei | |
Az alapítás előzményei (Jenei Károly) | 43 |
A Gömör megyei vasipar múltja és helyzete a XVIII. század végén | 43 |
Az Ózdi Vasgyár elődvállalatainak megalakulása és működése (1808-1845) | 44 |
Alapítás és üzembe helyezés (1845-1848) (Jenei Károly) | 52 |
Az ózdi gyár és anyavállalatai az 1848-1849-es szabadságharc idején | 58 |
A három vasmű helyzete az önkényuralom első éveiben. Az egyesülés létrehozása (1849-1852) | 61 |
A Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület üzemeinek fejlődése (1853-1866) | 65 |
Az ózdi gyár és társüzemei a kiegyezés után (1867-1872) | 74 |
Az 1873. évi gazdasági válság hatása az egyesületre (1873-1877) | 80 |
Az ózdi gyár rekonstrukciója. Fúzió a Salgótarjáni Vasfinomító Társulattal (1878-1881) | 82 |
A vasgyár és a szénbányászat tájátalakító hatása és a település fejlődése (Sárközi Zoltán) | 88 |
Az iparvállalat körül kialakuló társadalom | 92 |
A gyári lakótelepek kialakulása | 98 |
A nagy fellendülés, az óriásvállalattá növekedés útja | |
Az óriásvállalat kibontakozása (1881-1900) (Koroknai Ákos) | 103 |
A magyar vasipar és -kohászat fellendülésének kora | 103 |
Az RMST érdekeltségi rendszerének és munkaszervezetének kialakulása | 110 |
Az ózdi tömegtermelés kibontakozása: a gyár első rekonstrukciója (1881-1890) | 117 |
Termelésbővítési intézkedések az 1890-es években | 122 |
A termelés centralizációja - a nagy rekonstrukció (1900-1915) (Koroknai Ákos) | 131 |
Újabb bővítés és rekonstrukció | 131 |
A Martinmű bővítése | 132 |
A nagyolvasztó-telepítési terv | 133 |
A Nagyolvasztómű üzembe helyezése | 134 |
Eredmények és újabb tervek | 136 |
A kohóüzemi és acélgyári beruházások | 138 |
Az érc- és szénvagyon gyarapítása | 138 |
Az első világháború hatása a termelésre | 138 |
A Hengermű korszerűsítése | 141 |
A haditermelés zavarai | 142 |
Visszapillantás az 1881-től megtett útra | 142 |
A termelés centralizációja - a nagy rekonstrukció (1900-1915) (Koroknai Ákos) | 144 |
A tömegtermelés kereskedelmi következményei | 144 |
Az export | 145 |
A vaskartell | 146 |
Kereskedelem az első világháborúban | 146 |
A nyereségek alakulása | 148 |
A gyár társadalma (Koroknay Ákos-Lehoczky Alfréd-Sárközi Zoltán) | 150 |
Telepítések, rétegződés, szociálpolitika | 150 |
A századforduló társadalmi és kulturális élete | 169 |
A politikai mozgalmak | 174 |
Ózd a polgári demokratikus és a proletárforradalom hónapjaiban (Koroknai Ákos) | 186 |
Az Ózdi Vasgyár az ellenforradalmi korszakban | |
A kapitalista restauráció és a vaskohászati termelés feltételeinek módosulása. A vállalati gazdálkodás újjászervezése (1919-1924) (Réti R. László) | 211 |
A termelés rekonstrukciója | 216 |
"...a munkásviszonyok fokozatos konszolidálása" | 218 |
Mérsékelt gazdasági fellendülés (1925-1929) (Réti R. László) | 227 |
A termelés alakulása | 230 |
A kartelltevékenység megerősödése | 235 |
A munkásság helyzete | 238 |
Fegyverkezési konjunktúra (1933-1938) (Réti R. László) | 242 |
A termelés helyzete | 242 |
Az áruértékesítés és a gazdálkodás eredményei | 250 |
A munkásság helyzete | 251 |
A település fejlődése, társadalmi és életviszonyai a két világháború között (Sárközi Zoltán) | 254 |
A települések urbanizálódása | 261 |
Politikai mozgalmak és küzdelmek | 275 |
Az ózdi gyár a második világháború idején (1938-1944) (Réti R. László) | 278 |
A hadigazdálkodás kiépülése és főbb vonásai | 278 |
A háborús termelés alakulása és feltételei az ózdi gyárban | 282 |
Az áruértékesítés alakulása, a gazdálkodás eredményessége | 286 |
A munkásság helyzete | 288 |
A szocialista átalakulás évtizedei | |
Az újjáépítés szolgálatában 1945-1948 között (Dömötör Ákos) | 297 |
A gyár háborús károsodása | 297 |
A felszabadulás és a helyreállítás | 298 |
A gyár tulajdonviszonyai | 302 |
Helyreállítási munkálatok és a jóvátételi szállítások | 305 |
Termelés a stabilizáció után (1946 augusztusától 1948 végéig) | 308 |
Az ózdi gyár létszámának és összetételének alakulása | 313 |
Változások a munka- és életkörülményekben | 314 |
A fejlődés és jellegzetességei a művelődésben | 318 |
A párt- és a szakszervezeti munka az újjáformálódó üzemi valóságban | 319 |
A feszített iparosítás hatása (1949-1956) (Dömötör Ákos) | 325 |
A vas- és acélgyártás fejlődése a feszített tervek időszakában | 325 |
Felfelé ívelő termelés 1949-1953 között | 327 |
Az iparosítási koncepció következményei | 335 |
A szocialista munkaverseny és az újítómozgalom | 338 |
A gyár társadalma és üzemi viszonyai | 341 |
Az Ózdi Kohászati Üzemek korszerűsítésének első korszaka (1957-1970) (Tóth Pál) | 345 |
A konszolidáció és újrakezdés (1956-1957) | 345 |
Az ÓKÜ a második hároméves terv időszakában (1958-1960) | 358 |
A nagy rekonstrukció (1961-1970) | 369 |
Az ózdi hengerműfejlesztések helyzete | 393 |
A nagy rekonstrukció alatti beruházások értékelése | 404 |
Életszínvonal, vállalati struktúra, képzés, szociális juttatások | 424 |
Ózd város fejlődése, társadalmi és művelődési viszonyai (1944-1970) (Sárközi Zoltán) | 434 |
A demokratikus politikai erők megszervezése és győzelme | 434 |
Ózd várossá alakulása és további fejlődése | 437 |
A konszolidált szocialista építés korszaka | 442 |
Ózd iskolaügye | 454 |
Évtizedünk (1971-1980) (Benyó Tibor) | 460 |
Nagyberuházás Folyamatos Acélöntőmű és Rúd-Dróthengermű telepítésére | 466 |
Nagyberuházás az acélgyártás oxigénes intenzifikálásának fejlesztésére | 472 |
Értékelés az évtized derekán | 481 |
Napjaink Ózdja | 487 |
A város jövője | 494 |
Jegyzetek | 497 |
A jegyzetekben használt levéltári jelzetek és rövidítések | 539 |
Függelék | 543 |