Az óvodai foglalkozások módszertana II.

Tartalom

Tartalomjegyzék
¦ .
I
AZ IRODALMI FOGLALKOZÁSOK MÓDSZERTANA
I. Általános tudnivalók 7
1. Az irodalmi foglalkozások módszertanának tárgya és feladata . 7
2. Az irodalmi nevelés feltételei és lehetőségei 7
a) Az irodalmi nevelés feltételei . 7
b) Az irodalmi nevelés lehetőségei 9
3. Az irodalmi nevelés helye az óvodai nevelőmunka egészében . . 11
II. Az irodalmi nevelés célja és feladatai 16
III. Az irodalmi foglalkozások anyaga, követelményei és sajátos nevelé-si-képzési kérdései 19
1. A prózai és verses gyermekirodalmi anyag kiválasztásának általános követelményei 19
a) A mese kiválasztásának követelményei 19
b) Az elbeszélés, a történet kiválasztásának követelményei 25
c) A vers kiválasztásának követelményei 26
2. Az irodalmi anyag kiválasztásának korcsoportok szerinti követelményei 29
a) A kiscsoportos anyag 30
b) A középső csoportos anyag 31
c) A nagycsoportos anyag
3. Az irodalmi foglalkozások sajátos nevelési-képzési kérdései 33
aj A gyermekirodalmi mű sajátos funkciója 33
b) Az iskolai irodalmi neveléssel egyező és a tőle eltérő
neveléslélektani és didaktikai sajátosságok 34
IV. Az irodalmi nevelés szervezeti formái és a foglalkozások vezetése . . 36
1. A tervszerű-kötetlén mese-vers foglalkozások megszervezése . . 37
a) Foglalkozások a kiscsoportban 37
b) Foglalkozások a középső csoportban 39
c) Foglalkozások a nagycsoportban 39
d) Foglalkozások a részben osztott és az osztatlan csoportban . 41
2. A kezdeményezés 42
V. Az irodalmi foglalkozások módszerei és eszközei 47
1. A mesemondás 48
2. A prózai mű ismétlése 50
3. A versmondás 51
4. A versismétlés 52
5. Az előadás szemléletességének eszközei 53
6. Tárgyi szemléltetőeszközök 54
VI. Felkészülés az irodalmi foglalkozásra 57
1. A mű tartalmi-formai elemzése. Szövegmódosítás, szövegelsajátítás 57
2. Az ütemterv 61
a) A mese-vers foglalkozások ütemtervmintái 62
3. A vázlat 65
VII. Az irodalmi foglalkozások elemzésének szempontjai 66
VIII. Az óvodai ünnepélyek irodalmi anyagának megtervezése 67
Az ének-zene foglalkozások módszertana
I. Általános tudnivalók
1. Az ének-zene módszertan tárgya és feladata 71
2. A zenei ismeretek alkalmazása a módszertanban 71
a) Zenei tevékenységek 71
b) Zenei hajlam, képesség, tehetség 72
3. Az ének-zenei nevelés lehetőségei. A kisgyermek zenei fejlődése 73
a) A kisgyermek zenei fejlődése az óvodáskor előtt 73
b) A felnőttek játékai ölbeli gyermekekkel [ ' ' ' 74
c) Az énekhang kialakulása ' ^ 75
4. A 3-6 éves gyermek zenei tevékenységei 75
II. Az óvodai ének-zenei nevelés célja és feladatai 77
III. Az ének-zene foglalkozások anyaga és követelményei 79
1. Az anyag kiválogatásának szempontjai 79
2. Az óvoda oktatási és képzési anyaga gl
a) A népi mondóka 81
b) Népi dalos játékok és alkalmakhoz fűződő gyermekdalok . g2
c) Játéktípusok 84
d) Kiegészítő énekes anyag 91
3. Az anyag korcsoportonkén ti elosztása és a követelmények 91
IV. Az ének-zene oktatás folyamata, módszerei és eszközei 93
1. Az énekes-játékos anyag tanítása 93
a) Zenei ismeret nyújtása élményszerzéssel összekapcsolva 93
b) A dalos játék megtanulása, begyakorlása 94
c) Az élmény újraalkotása magasabb szinten, újrabemutatással.
A mintaszerű kollektív előadás 96
d) A zenei élmény elmélyítése, esztétikai elemzése, megformálása, gyakorlati alkalmazása 96
e) Az ellenőrzés áthatja az oktatás-tanulás egész folyamatát . . 97
2. Az énekes-mondókás játékok tanításában alkalmazható eszközök
3. Jártasságok és készségek kialakítása. A ritmusjátékok és vezetésük
a) A zene lüktetését követő ritmikus mozgások, táncléjpések.
QQ
A metrikai érzék fejlesztése
b) Az ütemhangsúly kiemelése játékos mozgással és tánclépésekkel. Az ütemérzék fejlesztése 102
c) A dalritmus és a mondókaritmus kifejezése 103
d) A tempóérzék fejlesztése |04
e) A ritmusjátékok vezetése
f) A ritmusképzésben felhasználható eszközök i08
g) Óvodai ritmuszenekar , 109
4. A jártasságok és készségek kialakítása. Hallásfejlesztő játékok és
vezetésük 111
a) A hangmagasság iránti érzék fejlesztése: a gyermekek éneklőkészségének alakítása. Hangmagasság-különbségek érzékeltetése 111
b) Hangszínfelismerés. A hangszínérzék fejlesztése 119
c) Dinamikai különbségek érzékeltetése és alkalmazása. A dinamikai érzék fejlesztése 121
d) A zenei emlékezőképesség fejlesztése:tanulás, ráismerés visszhangjáték 122
e) Dallambújtatás. A belső hallás fejlesztése 123
5. A zenehallgatás 124
V. Az ének-zenei oktatás szervezeti formái és a foglalkozások vezetése . 129
1. A kötelező és tervszerű kötetlen foglalkozások száma, időtartama 129
2. A foglalkozások felépítésének alapelvei 129
3. Foglalkozási típusok. A különböző típusú kötelező foglalkozások felépítése 131
4. A kiscsoport tervszerű kötetlen foglalkozásainak kezdeményezési formái és a foglalkozások felépítése 132
5. A foglalkozások vezetése a három korcsoportban 133
6. A részben osztott és osztatlan csoportok foglalkozásai 134
7. Kötetlen éneklés, játék, zenehallgatás teremben és szabadban. A nyári hónapok ének-zene foglalkozásai 135
VI. Felkészülés a foglalkozásokra 137
1. Az évi terv készítésének alapelvei 137
2. Vázlatírás, vázlatminták 138
VII. A foglalkozások elemzésének szempontjai 142
VIII. Ünnepi műsor zenei részének megtervezése. Dal- és játékosok összeállítása . . 143
Az ábrázolás és kézimunka-foglalkozások módszertana
I. Általános tudnivalók 247
1. Az ábrázolás és a kézimunka-módszertan tárgya és feladata 147
2. Az ábrázolás és a kézimunka-foglalkozások helye az óvodai nevelőmunka egészében 148
3. Az ábrázolás és a kézimunka-módszertan összefüggése a tudományokkal és a művészettel 150
4. Az ábrázolás és á kézimunka-foglalkozások vezetéséhez szükséges alapismeretek 151
a) A gyermek ábrázolásának fejlődése, a fejlődés jellegzetességei 151
b) Alapismeretek az ábrázolás és a kézimunka-foglalkozások anyagáról és eszközeiről 170
c) Technikák — munkafogások 171
d) A nevelés-oktatás sajátosságai, értelmezése az ábrázolás és
a kézimunka.területén 176
II. Az ábrázolás és a kézimunka-foglalkozások célja és feladatai 178
1. Általános feladatok 178
2. Képességek, készségek alakítása és fejlesztése 179
3. Nevelési feladatok 180
4. A'munkakeretek 181
a) Emlékezet utáni ábrázolás 181
b) Közvetlen megfigyelés (természet utáni ábrázolás) 182
c) Elképzelés utáni ábrázolás 183
d) Díszítőmunka 183
e) Kézimunka 184
III. A foglalkozások anyaga (témái) és követelményei 186
IV. Az oktatás folyamata és módszerei I89
1. Az ábrázolás és a kézimunka oktatási folyamata 189
a) Az ábrázolás és a kézimunka-foglalkozások felépítése, főbb
—' ; L
b) Szervezési feladatok JJj
c) A kötelező foglalkozások időtartama
2. Az ábrázolás és a kézimunka-foglalkozások módszerei 197
a) A szemléltetés (bemutatás) 197
b) A magyarázat 200
c) A beszélgetés 201
d) Az elbeszélés -202
e) A gyakorlás 203
f) Az ellenőrzés és az értékelés 204
V. Az ábrázolás és kézimunka-oktatás szervezeti formái és a foglalkozások vezetése •. . . 207
1. Ábrázolás szabad időben 207
2. Kezdeményezés 208
3. A kötelező foglalkozások és típusai 208
4. Speciális jellegű foglalkozások 209
5. Foglalkozások a részben osztott és az osztatlan óvodákban 211
a) Foglalkozások a különböző korcsoporthoz tartozó gyermekek részére 211
b) A foglalkozás szervezése és vezetése a részben osztott óvodában 212
c) Az osztatlan óvodai csoport foglalkozásának szervezése és vezetése 213
d) Osztatlan óvodai példák 215
VI. Felkészülés az ábrázolás és a kézimunka-foglalkozásokra 218
1. A felkészülésről általában 218
2. A foglalkozások helye az ütemtervben — időtartamok 219
a) Akiscsoportban 219
b) A középső csoportban 220
c) Nagycsoportban 221
3. Tervezet- és vázlatírás 222
a) A foglalkozásra való közvetlen felkészülés 222
b) Az írásos tervezés 223
VII. A foglalkozások elemzésének szempontjai 228

Témakörök