Bevezetés | 5 |
A kutatási eredmények ipari alkalmazásának problémái | 5 |
A probléma a szociológiai szakirodalomban | 11 |
Az újítás fogalma a faluszociológiában és a kommunikációelméletben | 11 |
Az ipari újítások szociológiája | 12 |
Az innováció folyamatát leíró fogalmak és modellek | 13 |
A kutatási eredmények ipari alkalmazását befolyásoló szervezeti tényezők | 13 |
A szervezeti alrendszerek együttműködésének jelenségei | 15 |
A kutatás-fejlesztési részlegek szociológiai problémái | 16 |
A vezetés szerepe az innovációban | 19 |
A technológiai változások hatása az ipari szervezetekre | 20 |
Az újító tevékenység társadalmi-gazdasági környezete | 21 |
Az innováció egyéb kérdései | 26 |
Az innováció-kutatás helyzete a szocialista országokban | 28 |
Összefoglalás és bírálat | 31 |
A vizsgálat problematikája (Dimenziók, hipotézisek és módszerek) | 35 |
A probléma megfogalmazása | 35 |
A vizsgálat dimenziói | 44 |
Hipotézisek | 49 |
A vizsgálat története és módszerei | 63 |
A 21 kutatás-fejlesztési téma komplex elemzése | 76 |
A 21 kutatás-fejlesztési téma ismertetése | 76 |
Huszonegy K + F téma sorsát befolyásoló pozitív és negatív események | 83 |
Az esettanulmányok tartalomelemzése | 103 |
Az események kategóriák szerinti globális megoszlása | 104 |
A megfigyelt események megoszlása a műszaki fejlesztésben betöltött kedvező vagy kedvezőtlen szerepük szerint | 106 |
A kategóriák átlag szerinti megoszlása | 109 |
A K + F témák sorrendje | 111 |
A feltételek megoszlása külsőkre és belsőkre | 111 |
A K + F folyamatok csomópontjai | 113 |
Átfutási idők hosszúsága | 115 |
Az esettanulmányok tartalomelemzése, tapasztalatainak összegzése | 116 |
A kutatás-fejlesztési folyamatok rendszerelemzése | 120 |
A tényezők megoszlása | 123 |
Az együttműködés rendszermodellje | 129 |
A rendszerelemzésből eredő következtetések | 134 |
A kutatás-fejlesztési tevékenység társadalmi, szervezeti és személyi dimenziói | 138 |
A műszaki fejlesztés társadalmi-gazdasági feltételezettsége | 138 |
A munkafolyamat és a magyar iparfejlődés sajátosságai | 138 |
Vegyiparunk sajátosságai | 142 |
A műszaki fejlesztés irányítási rendszere mint a társadalmi-gazdasági környezet eleme | 145 |
A K + F folyamatok közgazdasági-piaci környezete | 152 |
A kutatási téma kiválasztásának tanulságai | 161 |
A kutatási eredmények realizálásának anyagi feltételei | 162 |
Az értékesítés kérdései | 166 |
Összefoglalás a társadalmi-technikai-gazdasági-piaci környezetről | 166 |
A műszaki fejlesztés szervezeti feltételei | 169 |
A szervezetek alkalmazkodási problémái társadalmi-gazdasági környezetükhöz | 170 |
A szervezeti döntések elemzése. A vállalati vezetés felelősség- és kockázatvállalásának kérdései a kutatás- fejlesztési döntések tükrében | 182 |
A termelő szervezetek hierarchikus felépítése | 214 |
A kutatás-fejlesztés feltételeinek figyelembevétele | 216 |
A szervezeti dimenzióból levonható tanulságok | 218 |
A műszaki fejlődés személyi feltételei | 219 |
A műszaki fejlesztésben dolgozók objektív adatai | 220 |
A műszaki fejlesztés résztvevőinek egyneműsége | 222 |
A felkészültségek megítélése | 226 |
A hierarchikus magatartás | 227 |
A szakigazgatás megítélése | 232 |
A szervezettípusok presztízsének megítélése | 235 |
Az elégedettség -elégedetlenség mértéke | 237 |
A teljesítmény-orientáció vizsgálata | 239 |
A személyi tényezők kibontakozásának akadályai | 243 |
Vélemények a vegyipari kutatásról és termelésről | 247 |
A nem hivatalos kapcsolatrendszerek | 251 |
A személyi tényezők jellegzetességeinek összefoglalása | 256 |
Összefoglalás, következtetések | 258 |
A vizsgálati eredmények összefoglalása | 258 |
Néhány elméleti következtetés | 261 |
A vizsgálatból levonható gyakorlati következtetések | 281 |