Az ösztönzés és motiváció vezetési összefüggései

Tartalom

I. rész Az irányítás, az ösztönzés és a motiváció összefüggéseinek társadalmi, gazdasági és tudományos jelentősége
1. A tudományos-technikai forradalom követelményei a szervezés és irányítás kérdéseinek fejlesztését illetően 1
1.1 A fejlesztés alapelvei a szocialista országokban 2
1.2 A történeti fejlődés hazánkban 3
1.2.1 Az első szakasz /1953-1966/ 3
1.2.2 A második szakasz /1967-1970/ 6
1.2.3 A harmadik szakasz /1971- / 8
2. Az ösztönzés és motiváció szerepe a vezetői tevékenységben 10
3. A vezetői funkciók és az ösztönzési funkció 14
4. Az ösztönzési funkció és a, motiváció viszonya 19
5. Az ösztönzés és motiváció problémái az ipari kutatói-fejlesztői tevékenységben 22
5.1 Az szellemi munka arányának növekedése 22
5.2 Az ipari K+F tevékenység értelmezése 25
5.3 Az ipari K+F terület helyzete Magyarországon 26
5.4 Az ipari kutatásszervezés 28
5.5 Pszichológiai veszteségek a K+F szervezetekben 30
5.6 Az ipari kutatásszervezés néhány központi kérdése 32
5.7 A mérnöki munka hatékonyságának problémája 35
5.7.1 A munkaszervezés hibái 35
5.7.2 A szakemberek elosztásának hibái 35
5.7.3 A műszaki-, a termelési-, a munkakultúra alacsony színvonala 36
5.8 A pszichológia feladatai a kutatás-fejlesztés területén 36
II. rész A vezetés ösztönzési funkciójával és a motiváció problémáival kapcsolatos kutatások fontosabb kérdései 39
1. A munkára ösztönzés néhány társadalomfilozófiai vonása a szabadversenyes kapitalizmusig 39
2. A munkára ösztönzéssel összefüggő fontosabb kérdések Marx tanításaiban 42
3. Lenin a szervezés és vezetés társadalmi feladatairól 46
4. A szervezés és vezetés kérdései a tudományos megismerés homlokterében 48
5. Taylor fellépése és a "homo ökonomikus" szemlélet a munkára ösztönzésben 49
6. A ''szocializált ember" ösztönzési modellje a kapitalista "emberi kapcsolatok" elméletben 53
6.1 A motiváció szerepének felismerése 54
6.2 Az "emberi kapcsolatok" /"Human Relations"/ elmélete 55
7. Az "önmagát megvalósító ember" kapitalista ösztönzési modellje 61
7.1 Maslow és McGregor munkásságának értékelése 62
7.2 A Herzberg-iskola munkásságának értékelése 64
7.3 A Michigan-iskola munkásságának értékelése 68
7.4 McClelland, Mills és Argyris munkássága 73
7.5 A "szociális rendszerek" iskolája 75
7.6 A kapitalista elméletek veszélyességéről 79
8. A munkára ösztönzés szerepe a szocialista társadalomban 80
9. A munkára ösztönzés szocialista társadalmi-gazdasági viszonyainak megteremtése 82
9.1 Az anyagi ösztönzés szocialista módszere 83
9.2 A biztonságos és egészséges munkakörülmények 83
9.3 A közösségi élet és a társadalmi aktivitás 84
9.4. Az individuum munkatevékenységének ösztönzése 85
10. A szocializmus anyagi-technikai bázisa fejlesztésére való gazdasági-társadalmi ösztönzés 86
10.1 Az ösztönzés és motiváció problémái a munka- és üzemszervezésben 87
10.1.1 A szervezetfejlesztés 89
10.1.2 A szervezettségi színvonal 93
10.1.3 A szervezeti változtatásokhoz való adaptáció és a kezdeményezésre ösztönzés 96
10.2 Az ösztönzés és motiváció problémái a munkaerőgazdálkodás terén 98
10.3 A motivációk szerepe az anyagi és nem anyagi ösztönzéssel kapcsolatban 104
10.3.1 A motiváció időbeli dimenziója 106
10.3.2 A motívumok és a bennük foglalt célok elérésének útjai 106
10.3.3 A jelenlegi viselkedés és a jövőbeni szükségletek 107
10.3.4 Az emberi motiváció integritása 107
11. A vezetés, az ösztönzés és a motiváció szerepe a dolgozók személyiségének formálásában 109
11.1 A vezetés elméletének integráns része a dolgozók munkára ösztönzése lehetőségeinek és az emberi cselekvés motívumainak megítélése 110
11.2 A vezetés ösztönzési funkciója és a motivációs tényezők közötti főbb összefüggések tanulmányozásának elméleti váza 117
11.2.1 Modellünk első eleme a hatás 120
11.2.2 Modellünk második eleme a pszichikum 126
11.2.3 Modellünk harmadik eleme az eredmények értékelése 135
III. rész A vizsgált munkaszervezetek és populáció. A kutatás szempontjai és módszerei 140
1. Az ipari kutatói, fejlesztői tevékenység és a munkaszervezet ösztönző hatásai 141
1.1 Az ipari K+F tevékenység 141
1.2 A vizsgált munkaszervezetek jellemzői 142
1.3 A helyzetvizsgálat módszerei 148
1.3.1 Objektiv adatok összegyűjtése 148
1.3.2 Munkanapfényképezés 150
1.3.3 Önfényképezés 150
1.3.4 A szóbeli kikérdezés /interjú/ 151
1.3.5 Kérdőíves kikérdezés 151
1.3.6 A Blako-Mouton kérdőiv 151
1.3.7 A felsőszintű vezetők módszereinek, stílusának elemzése 154
1.3.8 A munkahely szociálpszichológiai viszonyainak mérése 154
2. A K+F munkán dolgozók motivációs tényezői 155
2.1 A motivációs tényezők kutatásának fő kérdései 155
2.2 A motivációs tényezők struktúrája vizsgálatának módszerei 159
2.2.1 Englander-féle attitűdskála 159
2.2.2 "Mi ösztönzi Önt a jó munkára?" címen összefoglalt interjú kérdések 159
2.2.3 A Skawran I. módszer rövidített változata 159
2.2.4 Mondatkiegészitési módszer 159
2.3 A munkával való elégedettség vizsgálata 159
2.3.1 Az elégedettség általánosabb elemei 160
2.3.2 A konkrét munkatevékenységgel kapcsolatos elégedettség 160
2.3.2.1 A Herzberg-féle kérdések 161
2.3.2.2 "Milyen mértékben elégedett Ön munkájában a következő tényezőkkel?" c. kérdések 161
2.3.2.3 Jurovsky módszerének rövidített változata 162
2.3.2.4 Esettanulmány 162
3. A dolgozók értékelése 162
3.1 Személyi értékelési lap 162
3.2 Értékelés osztályozási módszerrel 163
3.3 A teljesítményekre vonatkozó adatok 163
IV. rész A lefolytatott vizsgálatok főbb eredményei 164
1. A szervezeti tevékenységekből származó főbb szervezeti tényezők és hatások szerepe a szervezettségre és a munkaaktivitásra 165
1.1 A munkaszervezés 165
1.1.1 A munkavégzés statikus szabályozása 165
1.1.2 A K+F munkafolyamatok szabályozása 168
1.1.3 Kedvező munkafeltételek létrehozása a K+F munka számára 169
1.1.4 A K+F tevékenység idő- és létszámnormái 172
1.2 Munkaerőgazdálkodási módszerek 175
1.2.1 A munkahelyválasztás körülményei 176
1.2.2 A felvétel és a beilleszkedés 178
1.2.3 A továbbképzés 179
1.3 Anyagi ösztönzés 181
1.3.1 Az anyagi ösztönzés időbeli dimenziója 182
1.3.1.1 A bérezési formák hatása 182
1.3.1.2 Az alapbér és a mozgóbér aránya 184
1.3.2 Az anyagi motivációk és a munkatevékenység céljai 185
1.3.2.1 A jövedelem nagysága és az anyagi motiváció ranghelye a motivációs struktúrában 185
1.3.2.2 Az anyagi ösztönzőkkel társuló más ösztönzők 186
1.3.2.3 A kereseti arányok ösztönző szerepe 187
1.4 A szociálpszichológiai légkör 187
1.5 A vezetési módszerük és a munkára ösztönzési eljárások 192
2. A munkatevékenység motivációs tényezői 196
2.1 A munkahelyi fő célok és fő feladatok előrelátása és az azokra gyakorolt befolyás kölcsönös összefüggése a motivációs bázissal 196
2.1.1 A K+F munkán dolgozók információs szükségletének fő irányulásai 197
2.1.1.1 Tájékozottság az adott iparág legfejlettebb világszínvonaláról 198
2.1.1.2 Tájékozottság a szakma, a szakterület valós hazai fejlesztési igényeiről 199
2.1.1.3 Tájékozottság a munkaszervez..t működéséről 199
2.1.1.4 A fő célok és fő feladatok előrelátása 200
2.1.2 A munkaszervezet és saját egysége céljainak, feladatainak kialakítására gyakorolt befolyás 202
2.2 A képességek felhasználásával kapcsolatos motivációs kérdések 204
2.3 A motivációs tényezők strukturája 212
2.3.1 Homogén és inhomogén csoportok 216
2.3.2 A motivációs tényezők csoportjainak matematikai statisztikai elemzése 224
2.3.3 A motivációs tényezők tartalmi elemzése 229
2.3.3.1 A munka jellege feleljen meg a képességeknek és a szakképzettségnek 230
2.3.3.2 Az, eredmények elérése 231
2.3.3.3 Elismerés 232
2.3.3.4 Előmeneteli lehetőség 233
2.3.3.5 A fizetés 234
2.3.3.6 A munkakörülmények 235
2.3.3.7 Jó vezetés 235
2.3.3.8 Jó munkatársi kapcsolatok 236
2.4 A munkával való elégedettség problémái 237
2.4.1 A munkával való identifikáció mint a munkával való elégedettség globális jellemzője 237
2.4.1.1 A szakmával való elégedettség 238
2.4.1.2 Az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel való elégedettség 238
2.4.1.3 A munkaszervezettel való elégedettség 240
2.4.2 A szükségletek kielégítésének lehetőségei 241
2.4.3 A munkával való elégedettséget és elégedetlenséget kiváltó esetek 245
2.4.4 Az elégedettség összefüggése a szakmai eredményességgel 248
3. A K+F munkán dolgozók tevékenységének, eredményeinek értékelése 252
3.1 Az értékelés kulcsproblémái 252
3.2 A vezetői értékelés összevetése a dolgozó szociometrikus státuszával 255
3.3 A vezetői értékelés mint ösztönzés és követelménytámasztás 257
V. rész: Összefoglalás: következtetések, javaslatok 260
1. A polgári elméletek kritikai értékelésének tanulságai 260
1.1 A vezetői hatékonyság értelmezése a kapitalista management-ben 261
1.2 A kapitalista szervezési-vezetési felfogások három fő orientációja 261
1.3 A vezetői funkciók két csoportja 264
1.4 A kapitalista ösztönzési modellek 264
1.5 A motiváció kutatás fejlődése és korlátai 266
1.6 A munkával való elégedettség problémája 266
1.7 A szocialista szervezés- és vezetéselmélet viszonya a kapitalista szervezési, vezetési módszerekhez 267
2. A szocialista vezetéselmélet ösztönzési aspektusai 268
2.1 A tudományos-technikai forradalom követelménye: a szervezés és irányítás fejlesztése 268
2.2 A vezetői hatékonyság két fontos kritériuma: szervezettség és aktivitás a szocialista munkaszervezetben 269
2.3 A vezetői funkciók a szocialista szervezés- és vezetéselméletben 269
2.4 Az ösztönzési modell néhány alapvonása 270
2.5 A szocialista ösztönzési modell az empirikus kutatásban 272
3. Az ösztönzés és motiváció problémáinak néhány fontos társadalmi, gazdasági aspektusa 274
3.1 A problémafeltárás szempontjai a három ipari K+F szervezetben végzett vizsgálatokban 274
3.2 A munkaszervezési tevékenységhez megfelelő ösztönzők szükségesek 277
3.3 A munkaerő-kérdések mögött megnyilvánuló cselekvési motivációk feltárásának szerepe 278
3.4 Az anyagi és nem anyagi ösztönzés kölcsönhatása a motivációkkal 278
3.5 A szociálpszichológiai légkör 280
3.6 A vezetési módszerek és a munkára ösztönzési eljárások 280
4. Az ösztönzés motivációs problémái a szocialista munkaszervezetekben 281
4.1 Az információs szükséglet és az informáltság 281
4.2 A képességek, felhasználása és az önkifejtési szükséglet 282
4.3 A motivációs tényezők struktúrája 284
4.4 A munkával való elégedettségre ható tényezők 286
4.5 A vezetettek vezetői értékelése 287
4.6 A vezetői értékelés és a munkatársak szociometrikus státusza 287
4.7 A vezetői értékelésben kifejeződő követelménytámasztás 288
5. Kutatási eredményeink gyakorlati hasznosítása és a további kutatási feladatok 288
5.1 Eredményeink hasznosításáról 288
5.2 További kutatási feladatok 289

Témakörök