Az összmagyar eszme (dedikált példány)

Megmaradásunk módszertana

Szerző

Lektor

Budapest

'Bartis Ferenc: Az összmagyar eszme (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Összmagyar Testület-A CÉH Lap- és Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	303 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-8659-81-5
Megjegyzés:	Bartis Ferenc szerző által dedikált példány.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Saját könyvéhez írjon a szerző előszót vagy bevezetőt? Önkínzás, de vállalnom kell az eligazítás szándékával. Nem akarom ismételgetni önmagamat s ezért alig szólok az ÖSSZMAGYAR ESZME születésének körülményeiről, az indítékokról, a magán- és közösségi élet összefonódásának meghatározóiról, hiszen e kérdéskörökkel az Olvasó, ha nem is szó szerinti fogalmazásban, találkozik majd a sorjázó lapokon. Mégis, szinte tartalomjegyzékként vagy alcímek meneteléseként, rendkívülien rövidre fogva meg kell említenem a következőket.
A legelső letartóztatásomkor sajdult belém a fölismerés: külön-külön roppant gyengék (én akkor gyermek voltam), félénkek, bátortalanok vagyunk, s már-már sírni-jajgatni sem merünk, különösképpen, ha tősgyökeres magyar testvérünk vallat és ütlegel. Az idegen ököl fáj, a magyar ököl megaláz. Az utóbbi az elviselhetetlen. Vajon, hány magyart irtott ki magyar történelmünk fal védő-ege alatt? Persze, ha tíz vallató közül akadt egy magyar, az is nagyon soknak és szégyellnivalónak bizonyult. Akkor határoztam el, hogy örökkön a megalázottakért, a kisemmizettekért, a megkínzottakért, a szegényekért fogok küzdeni életemen át. S mert a világon az általam közelebbről ismert nemzetek-népek közül a magyar a legkisemmizettebb, a legmegalázottabb, a legmegkínzottabb, a legláncravertebb, s mert az O fia vagyok, így a legtermészetesebb, hogy érette fogok küzdeni, s véle együtt azokért az idegenekért is, akik osztoznak velünk szenvedésre kárhoztatottságunkban.
A fenti jajveszeklő gyermeki gondolatok állandóan kísértettek. így aztán Marosvásárhelyen, az 1953-54-es időszakban szerveztem egy csoportot különböző álnevek alatt, főként írogató diákokból, munkásokból s néhány idősebb elégedetlen értelmiségiből. Ekkorra már nagyjából kiforrt "az ÖSSZMAGYAR eszmeiség mustja, s engem le is tartóztattak. Senki nem árult be! Utólag derült ki: a helyiség, ahol szoktunk gyülekezni, zsúfolásig volt lehallgatókészülékekkel. Március 15-re szerettünk volna egy nagyobb méretű nemzeti ünnepséget szervezni, de szétoszlattak, mi pedig minden napot Március 15-nek vélve, folytattuk ott, ahol abbahagyatták a szervezkedést. Összetörten ugyan, de az ÖSSZMAGYAR eszmeiség megszerkesztett rendszerét óva tudatomban, szabadultam ki.
Az elgondolás, a szándék mindig felkutatja, megkeresi magának a megtestesülés vélt vagy valós lehetőségét. S hogy a „véltet" összetévesztettem a „valóssal", mi sem igazolja hűebben, mint letartóztatásom megismétlődése, ami viszont ismét az elképzeléseim gyakorlati megvalósításának fontosságát sürgette.
Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc utáni letartóztatásom és a szamosújvári megsemmisítő börtönrészleg ismertette föl vélem, hogy egyéni, családi, mikroközösségi, nemzeti, össznemzeti sorsunk alakulását is egyetemes léptékkel kell mérni a világtörténelem adott korszakának erővonalai keresztmetszetében. Ez volt a legfontosabb fölismerés. Börtöntársaim, amikor voltak, osztották véleményemet, sőt, szorgalmazták és adtak is hozzá. Mondhatom, tűzpróbás szellemi vértezetben szabadultam ki. Kinek-kinek mi jutott ajándékul: kényszermunka, kényszerlakhely, vagy éppen munkanélküliség az ország különböző fertályaiban, de lassacskán fölvettük a kapcsolatot egymással, és dolgoztunk, ki-ki a lehetőségeihez mérten. Különböző helységekben különböző körök alakultak, persze, nem önmaguktól... A HÍDVERŐK égisze alatt már „szabadabban" lehetett „működni", s ráadásul hivatalosan, az egyik nagyszerű barátunk, Bögözi Attila segédletével... Vissza

Tartalom

Bevezető 9
ERDÉLYBEN ÉJFÉLKOR VIRRAD
Szárazvillámok Szárhegy fölött (részletek) 14
Felhívás magyarjainkhoz (részletek) 24
Részletek egy fölhívásból, Erdély 1954 24
Köszöntő (a dr. Merényi Lászlóék által vezetett anyaországi csoport - küldöttség - érkezésekor) (részletek) 25
Tamási Áron köszöntése (részletek) 26
Eszméltető (részletek) 26
Röpcédula (töredék) 27
Levél az ENSZ-nek washingtoni közvetítéssel (113/1987) (részletek) 27
Beszéd, 1987. március 15-19. (részletek) 28
Speech by Ferenc Bartis in America 35
Dr. Száz Zoltán (Washington): Az erdélyi magyarság önrendelkezési joga a kongresszusban (részletek) 42
Mr. Róbert K. Dornan (u. s. congressman): U.S. House of Representatives Washington, DC 20515 44
Szívemnyi kő Bartók sírjából 45
Amerikától Amerikáig (részletek) 46
ERDÉLY SIKOLT
Beszéd Washingtonban, 1988 (részletek) 52
Beszéd a kongresszusban (részletek) 55
Tisztelt Magyar Demokrata Fórum 58
Űzötten és üldözötten (részletek) 60
Tisztelt Európa Parlament (részletek) 62
Drága Laci barátom! (Parragi László úrnak) -63
A költészet pillanata. Magyarságukért küzdenek a burgenlandi magyarok (részletek) 66
Export Development Corporation (részletek) 68
„Kiverték belőlem a félelmet" (részletek) 69
Kérdőjelek 71
A Vasgárda nem rozsdásodik :, - 74
Akiben nincs hazaszeretet, az lelkileg sérült 76
A „kisebbség" rossz ómen 80
AZ 1956-OS ERDÉLYI-ROMÁNIAI VALÓSÁG MEGKÖZELÍTÉSE
Adalékok dávid gyula „az 1956-os forradalom és a romániai magyarság" című előadásához 84
Levél a Pitesti-szigetcsoport szerzőjéhez 87
Erdély 1956-ban. Kegyetlen megtorlások (részletek) 94
„Egyetlen, kegyetlen anyaföld" 96
HÁNY ÓRA VAN, MAGYAROK?
Hány óra van, magyarok? (részletek) 100
Belveszélyek 103
Külső veszélyek 106
Az alakuló világ veszélyeztetettsége és veszélyei 111
Az önvédelem ösztöne 113
Bizonyítani, hogy nem gyűlölsz 116
Kié a túlsó part? 117
Előadói beszéd az Összmagyar Testület II. Világkongresszusán (részletek) 118
SZÜLETÉSNAPI SZABADSÁGHALÁL
Beköszöntő helyett 130
Mindenki „összmagyar?" 131
Balkáni sajtó-tekintély-apály 133
Születésnapi szabadsághalál 134
Az Összmagyar Testület nyilatkozata 135
Fordított sorrendben! 136
Nyilatkozat 136
Éljen a magyar nemzet egysége! 137
A fonák nemzeti összefogás álnoksága 139
Most már mindenki „összmagyar"? 140
Az Összmagyar Testület állásfoglalása a kettős állampolgárságot illetően 142
Az Összmagyar Testület követeli a Trianoni Diktátum (1920.06.04.) és a Párizsi Békeszerződés (1947.02.10.) semmissé nyilvánítását 143
Bevezető a dokumentációhoz és a melléklethez 145
Beszéd Nagykanizsán (részletek) 148
Nyilvános közérdekű kérdések 150
Pártok? Politika? Hatalom? 154
Helyzet és állapot 159
Keresztmetszet 164
FÉNYKÉP - IDÉZETEK
Fénykép - idézetek I. 174
Fénykép - idézetek II. 178
Fénykép - idézetek III. 181
A dontól sitkéig 185
Keresztmetszet I. 187
Keresztmetszet II. 207
Wass Albert eljövetele 213
HADÜZENET A SÍRÁSÓKNAK
Kocsis L. Mihály hadüzenete a sírásóknak 224
Végveszélyben a magyarság. A „magyar sors" közös-nevezői és a többismeretlenes egyenletrendszer 228
Fohász nemzetemhez 232
Halkan lépegetve a Terror Házában 234
CSAK ÖSSZMAGYAR JÖVŐ VAN
Számomra Erdély sorsa jelenti az irodalmat. Beszélgetés Bartis Ferenc íróval, az Összmagyar Testület alapító elnökével (Bán Péter) 238
Fordulatok és ferdületek romhalmaza a világhelyzet 242
56-os bajtársaimnak 245
Magyar-külföldi vegyesrabszolgaság világfelügyelet mellett 246
Az Összmagyar Testület nyilatkozata 252
Hányas állampolgárságra van szükség a szabadsághoz? 253
2004. október 23. - Marosvásárhely 256
Keresztmetszet. Közérdekű levélváltás Bárányi Ferenc költővel 261
Fejér Dénes: Néhány kérdés a nem csorbuló barátságról 267
Bárányi Ferenc: Levél Bartis Ferenc barátomhoz 271
Előzetes utószó 273
Keresztmetszet. Közérdekű levélváltás Péter László irodalomtudóssal 274
Borsos András: Hősök emlékoszlopa Gyergyószárhegyen 281
Az összmagyar testület tagsága 287
Köszöntő az emlékezésben 289
Megsokszorozott élet. Az eszmei győzelem vérveszteségei 290
Az összmagyar testület alapszabálya 292
Búcsúzó kézfogás helyett 301
Irodalom 302