Előszó
1821-ben, kereken százhat esztendeje, használta DUCROTAY DE BLAINVILLE az enciklopédisták nagy szellemi mozgalmának egyik reprezentatív termékében: a Dictionnaire d'histoire naturelle-ben a...
Tovább
Előszó
1821-ben, kereken százhat esztendeje, használta DUCROTAY DE BLAINVILLE az enciklopédisták nagy szellemi mozgalmának egyik reprezentatív termékében: a Dictionnaire d'histoire naturelle-ben a „paleontológia" szót első ízben annak a tudománynak a megjelölésére, amely a régmúlt idők szerves világával: évezredek, évmilliók, eonok óta kihalt ősállatokkal és ősnövényekkel foglalkozik.
Eladdig csak kuriózumok gyűjteménye volt mindaz, amit kövülettan, németül Petrefaktenkunde, Versteinerungskunde néven foglaltak össze és a kihalt szervezeteket vizsgáló tudomány csupán segédtudománya volt a földtannak, a geológiának s mint ilyen, alárendelt jelentőségében évszázadokig a hamupipőke szerepére volt kárhoztatva. Nemzedékeken át érthetetlen rejtélynek tartották a kihalt kagylók és csigák megkövesült héjait, házait, a gerinces állatok kővé vált csontjait, ismeretlen ősnövények szénné préselt darabjait. Keletkezésüket az ó- és középkor gondolkodói sokféleképpen, de csaknem kivétel nélkül kalandos módon magyarázták. Egyes búvárok a természet szeszélyes játékát (lusus naturae) látták ezekben a sokszor bizarr alakú „képződményekben", mások rég elhalt óriások, a telamoni Ajax és más mondai alakok csontmaradványait tisztelték a mammut, a törpe vízilovak és a gyapjas orrszarvú megkövesült csontjaiban. Még a legközelebb azok jártak az igazsághoz, akik mesebeli sárkányok és egyéb szörnyetegek maradványait keresték bennük, mert hiszen sok megkövesült, fosszilis csont csakugyan óriási méretű, ijesztő alakú ősgyíkok maradványainak bizonyult.
A sok találgatás, naiv magyarázat a tizennyolcadik századig útját állotta tudományunk komoly fellendülésének, noha a renaissance Goetheje, LEONARDO DA VINCI már a tizenötödik század végén hangoztatta, hogy az olasz félsziget hegységeiben talált kagylók és csigák valamikor ugyanazon a ponton elterült tengerben éltek. „Azt beszélitek nekem, - vitatja egy helyen, - hogy a természet és a csillagok hatása hozta létre ezeket a kagylókat a hegyek között; ám jó, de mutassatok csak egyetlen pontot a hegységben, ahol a csillagok ma különböző korú és fajú kagylóalakokat hoznak létre".
Vissza