| I. kötet | |
| Burger Tibor: Idiopathiás thrombocytopeniás purpura és ITP-syndroma | 5 |
| Quantitativ és qualitativ vérlemezke-vizsgálat | 8 |
| A vérlemezkék élettartamának meghatározása | 10 |
| Az ITP autoimmun-betegség | 15 |
| Az ITP klinikai megjelenése | 19 |
| Az ITP therápiája | 21 |
| Irodalom | 30 |
| Nagy György: A vérképzés neurohumorális szabályozása | 35 |
| A vérképzés-szabályozás kutatásának rövid áttekintése | 36 |
| Az erythropoetin főbb fizikokémiai sajátosságai és kimutatási módszerei | 38 |
| Az erytrhopoetin termelése, anyagcseréje és hatásmechanizmusa | 42 |
| Az erythropoetin fiziológiás és pathológiás szerepe | 45 |
| Egyéb poetinek sajátosságai és szerepük rövid áttekintése | 47 |
| Hormonok szerepe a vérképzés szabályozásában | 48 |
| Idegrendszeri tényezők szerepe a vérképzés szabályozásában | 50 |
| A vérképzés komplex, neurohumorális szabályozása | 52 |
| A vérképzés-szabályozással kapcsolatos ismeretek gyakorlati jelentősége és klinikai felhasználásának lehetőségei | 53 |
| Irodalom | 57 |
| Farkas Márton - Baksa László - Altmayer Pál: Intraamnialis terhességmegszakítás | 61 |
| Az amniocentesis klinikai jelentősége és javallata | 62 |
| Méhenbelüli elhalás veszélye | 63 |
| A terhességmegszakítás módja | 64 |
| Extraamnialis módszerek | 66 |
| Az elektrolitok dinamizmusa hypertoniás NaCl-oldat intraamnialis adása után | 67 |
| Az elektrolitok transzportja | 68 |
| A vetélés és szülés megindulásának mechanizmusa | 69 |
| Az intraamnialisan adott hypertoniás konyhasó-oldat hatása a méhlepény endocrin működésére és szerkezetére (Saját vizsgálatok) | 70 |
| Az amniocentesis technikája a terhesség első felében | 73 |
| Az amniocentesis technikája a terhesség második felében | 75 |
| Az amniocentesis kockázata és szövődményei | 76 |
| A lepény tapadási helyének meghatározása | 78 |
| A vizsgálati anyag bemutatása | 80 |
| Az eredmények értékelése | 84 |
| Szövődmények | 87 |
| Megbeszélés | 88 |
| Irodalom | 91 |
| Széll Kálmán: Tartós mesterséges gépi lélegeztetés | 97 |
| A mesterséges gépi lélegeztetés javallatai | 97 |
| Légzéstípusok és kórtani következményeik | 101 |
| Lélegeztetőkészülékek | 104 |
| A lélegeztetés effektusát befolyásoló tényezők | 105 |
| Tüdőben levő viszonyok hatása a lélegeztetésre | 105 |
| Lélegeztetés hatása a tüdőre | 106 |
| A lélegeztetés módja | 107 |
| A respirátorok befolyása a légzésre | 108 |
| A tartós gépi lélegeztetés kivitelezésének legfontosabb szempontjai | 111 |
| A tartós mesterséges gépi lélegeztetés ellenőrzése, a beteg ápolása | 117 |
| A beteg észlelése, ápolása és kezelése | 117 |
| A készülék, ill. a lélegeztetés folyamatának észlelése, a légzés monitorizálása | 120 |
| A lélegeztetés hatásosságának ellenőrzése | 121 |
| Visszatérés spontán légzésre | 122 |
| A mesterséges lélegeztetés veszélyei, szövődményei és eredményei | 123 |
| Irodalom | 129 |
| II. kötet | |
| Szabó György: A nyirokérrendszer szerepe az oedemák keletkezésében | 5 |
| A folyadék és az oldott anyagok cseréje a vér-plasma és az interstitialis tér között | 6 |
| A nyirokerek működése | 12 |
| Az interstitialis folyadékgyülemek keletkezése | 17 |
| Az emelkedett capillaris nyomás által okozott oedemák | 19 |
| A csökkent plasma-oncotikus nyomás által okozott oedemák | 27 |
| A szöveti nyomás változásai hatására létrejövő oedemák | 28 |
| A capillaris-membrán permeabilitásának fokozódása | 29 |
| A nyirokerek elzáródása | 30 |
| Irodalom | 31 |
| Leövey András: Az antilymphocyta-globulin klinikai alkalmazhatósága | 39 |
| Hatásmechanizmus | 40 |
| Előállítás | 42 |
| Tesztelés | 42 |
| Az alkalmazás módja | 44 |
| Klinikai alkalmazás | 45 |
| Autoimmun betegségek | 48 |
| Mellékhatások | 50 |
| Összefoglalás | 53 |
| Irodalom | 54 |
| Virág István: A phagocytosis klinikai jelentősége. Újabb felismerések chronikus granulomás betegségek kapcsán | 59 |
| Bevezetés | 59 |
| A phagocytosis folyamata | 60 |
| Anyagcsere-biokémiai folyamatok phagocytosis során | 65 |
| A chronikus granulomás betegség (CGD) klinikuma | 69 |
| A phagocyta-működés zavara CGD-ben ("neutrophil kysfunctio", "defective phagocytosis") | 70 |
| A phagocyta-működés zavarának biokémiai alapja CGD-ben: az oxidatiív sejtanyagcsere defectusa | 71 |
| A chronikus granulomás betegség diagnosisa | 73 |
| A biokémiai kefectus kimutatása | 74 |
| A CGD pathologiai-histologiai és microbiologiai jellemzői | 76 |
| A CGD genetikája | 77 |
| Nem típusos észlelések, CGD-"variánsok" | 78 |
| Chronikus recidiváló infectiók immunhiányos állapotokban és CGD-től eltérő phagocytosis-rendellenességek, granulocyta-anomáliák kapcsán | 80 |
| A vizsgálati módszerek áttekintése | 84 |
| Életkori sajátosságok, fertőzésekkel kapcsolatos észlelések | 85 |
| A CGD therápiája | 86 |
| Összefoglalás | 87 |
| Irodalom | 88 |
| Ringelhann Béla: A vörösvérsejtek enzym-hiányos betegségei | 91 |
| Bevezetés | 91 |
| Történeti áttekintés | 91 |
| A vörösvérsejtekben lezajló enzymatikus glycolysis | 92 |
| A hexose-monophospaht-shunt enzymjeinek hiányából eredő betegségek | 95 |
| G-6PD-enzym működése | 95 |
| Gyógyszerek szerepe | 95 |
| Favismus | 96 |
| Haemolysis infectióban vagy egyéb betegségben | 97 |
| Nem-sphaerocytás congenitalis haemolytikus anaemia | 97 |
| G-6PD-hiány más szövetekben | 98 |
| A G-6PD-enzym variánsai | 98 |
| A G-6PD öröklésmenete | 100 |
| Az enzym-hiány diagnosisa | 100 |
| Az enzym-hiány gyógyítása | 101 |
| Enzym-hiány és védettség a trópusi maláriával szemben | 102 |
| Genetikus tanácsadás az enzym-hiány kiküszöbölésére | 102 |
| 6-phosphogluconate-dehydrogenase (6-PGD)-hiány | 103 |
| Glutathion-reductase (GGSG-R) | 103 |
| Glutation-peroxidase-hiány | 104 |
| Glutathion-hiány | 104 |
| Az Embden-Mayerhof-lánc enzym-hiányos betegségei | 104 |
| Hexokinase (HK)-hiány | 105 |
| Glucose-phosphat-isomerase (GPI)-hiány | 105 |
| Phosphofructo-kinase (PFK)-hiány | 105 |
| Triozephosphat-isom erase (TPI)-hiány | 105 |
| Diphosphoglycero-mutase (2,3 DPGM)-hiány | 106 |
| Phosphoglycerat-kinase (PGK)-hiány | 106 |
| Pyruvat-kinase (PK)-hiány | 106 |
| Összefoglalás | 107 |
| Irodalom | 108 |
| Menyhárt János - Gróf József: Az uraemiás toxicosis | 111 |
| Bevezetés | 111 |
| Az intermediaer anyagcsere toxicosisa uraemiában | 116 |
| A szénhidrat-anyagcsere | 116 |
| A fehérje-anyagcsere | 118 |
| A zsíranyagcsere | 121 |
| Szervrendszerek toxicisisa uraemiában | 122 |
| A vér és a vérképzőrendszer | 122 |
| A központi és a peripheriás idegrendszer | 128 |
| A csontrendszer | 131 |
| A gyomor-bélcsatorna | 133 |
| A szív és véredényrendszer | 135 |
| Az ún. uraemiás toxinok | 135 |
| Az urea | 135 |
| A guanidin és származékai | 139 |
| A creatinin | 144 |
| Az ammonia | 145 |
| Phenol-származékok | 145 |
| Indol-származékok | 147 |
| A húgysav | 147 |
| Az oxalsav | 148 |
| Egyéb metabolitok | 148 |
| A szövegben felhasznált rövidítések | 149 |
| Irodalom | 150 |
| III. kötet | |
| Böszörményi Ernő - Morvai Veronika: A myocardium-infarctus praehospitalis fázisa és az acut infarctus néhány aktuális problémája | |
| A praehospitalis fázis meghatározsáa és jelentősége | 5 |
| Hirtelen halál előfordulása arteriosclerotikus szívbetegsében | 6 |
| A bradycardia és a hirtelen szívhalál összefüggése | 7 |
| Az extrasystolés arrhythmia és a tachycardia jelentősége az ischaemiás szívbetegség diagnosisában és a hirtelen szívhalál létrehozásában | 12 |
| A tachyarrhythmiák okat | 13 |
| A tachyarrhytmiák különböző formái | 15 |
| ES-arrhythmia és a hirtelen szívhalál összefüggése | 18 |
| Az AMI-val kapcsolatban fellépő arrhythmiák kezelése | 19 |
| A tachyarrhythimák kezelése | 19 |
| A bradyarrhythmiák kezelése | 23 |
| A jövő perspedktívái a hirtelen szívhalál megelőzésére: mozgó coronaria-őrző vagy automatikus defibrillálás? | 26 |
| Myocardialis ischaemia idején bekövetkező haemodynamicai változások | 28 |
| Az acut coronaria-insufficientia fogalma, kórházi lefolyása és therapiája | 29 |
| A coronaria-arteriographia jelentősége a coronaria-szívbetegség diagnosisában | 30 |
| A raeinfarctusos angina sebészi kezelése | 31 |
| Az acut myocardium-infarctus sebész kezelése | 32 |
| Az elhalt szívizom acut kimetszése | 32 |
| Az asszisztált keringés használata acut myocardialis infarctusban | 32 |
| Digitalis-kezelés acut myocardium-infarctusban | 33 |
| Irodalom | 38 |
| Somogyi György: A szív-glycosidákról | |
| A szív-glycosidák pharmaco-kinetikája | 43 |
| Felszívódásuk | 43 |
| A plasma szív-glycosida szintjének alakulása | 44 |
| A szív-glycosidák eloszlása a szervezetben | 45 |
| Excretiójuk | 46 |
| Hatásmechanizmusuk | 47 |
| A szív-glycosidák klinikuma | 50 |
| A szív-glycosidák hatása a keringésre | 50 |
| A szív-glycosidák alkalmazásának indicatiói | 51 |
| Therapia | 52 |
| A szív-glycosidák iránti érzékenységet befolyásoló tényezők | 54 |
| A szív-glycosidák meghatározása | 56 |
| Digitalis-toxicosis | 59 |
| Irodalom | 63 |
| Kálmán Péter - Voith László: A gyakoribb szív- és nagyérfejlődési rendellenességek klinikumának néhány kérdésről a felnőttkorban | |
| Pitvari sövény-defectus | 66 |
| Kamrai sövény-defectus | 68 |
| Ductus Botalli persistens | 69 |
| Valvularis pulmonalis stenosis | 71 |
| Vulvularis aorta-stenosis | 73 |
| Fallot-tetralogia | 75 |
| Coarctatio aortae | 77 |
| Differentialdiagnostica | 79 |
| A műtéti megoldás lehetősége | 80 |
| Természetes lefolyás | 81 |
| Irodalom | 83 |
| Weinstein Pál: A retinopathia deabetica mai állása | |
| Szemfenéki elváltozások | 86 |
| Differentaldiagnostica | 88 |
| Histopathologia | 88 |
| Morphologiai elváltozások | 93 |
| Angioscopia conjunctivalis | 94 |
| ACTH-cortison rendszer | 94 |
| Mechanikus tényezők | 95 |
| Therapia | 96 |
| Irodalom | 97 |
| Kelentey Barna: Antifungalis antibioticumok | |
| A systemás mycosisokra ható antifungalis antibioticumok | 100 |
| Nystatin (Mycostatin, Moronal) | 100 |
| Amphotericin-B (Fungizone) | 102 |
| Hamycin (Primemycin, Namycin) | 104 |
| Candicidin (Candeptin) | 104 |
| Cogomycin | 105 |
| A dermotophytonokra ható antibioticumok | 106 |
| Griseofulvin (Fulvicin, Grifulvin) | 106 |
| Flavofungin | 107 |
| Irodalom | 109 |
| Angeli István - Vértes László: A hormonalis fogalmzásgátlók extragenitalis mellékhatásai | |
| Az oralis anticoncipiensek alkalmazásának módjai | 112 |
| Mellékhatások és szövődmények | 113 |
| Vascularis szövődmények | 113 |
| Endocrin és anyagcsere-elváltozások | 121 |
| Az oralis anticoncipiensek szénhidrátanyagcsere-hatásának mechanizmusa | 131 |
| Egyéb szövődmények | 133 |
| Haematologiai változások | 133 |
| Idegrendszeri mellékhatások | 133 |
| Szemészeti mellékhatások | 134 |
| Bőrgyógyászati elváltozások | 135 |
| A carcinogenitas kérdése | 136 |
| Irodalom | 138 |
Folytatás Microsoft-tal