Az őrvidéki magyarok

Előszó

BEVEZETŐ Több mint 1000 év óta élnek magyarok az őrvidéken, a ma Burgenlandénak nevezett tartományban. A mostani magyar nemzetiségűek elődjei voltak az első telepesek, akik azóta őshonos településeikben laknak. Csak jóval későbben jöttek németek és horvátok ezen területre, és az erdőségek irtása után hasznosították a termékeny földeket. Ma azonban nemcsak a magyar őstelepüléseken találunk magyarokat, akik valaha a határokat őrizték, hanem majdnem minden faluban szétszóródva laknak magyar nemzetiségűek. Ha a magyar népről vagy a magyar nyelvről beszélünk, akkor a nem magyarok valami távoli idegent, valami keletiest sejtenek, hiszen a magyarok Középeurópában az egyedüliek, akik nem indogermán nyelvet beszélnek, s igy nyelvünk melódiáját ázsiainak érzik. Ismételten kérdik tőlünk magyaroktól, megértjük - e a törököket, tudunk - e beszélni a finnekkel? - Egyikükkel sem. A törökök, vagyis a török nyelv egy külön nyelvcsaládhoz tartozik; rokonaik a tatár, mongol, mandzsu - tunguz nyelvek. A magyar a töröktől átvette az állattenyésztés kifejezéseit, mert a magyarok az őshazában török törzsek szomszédságában éltek és tőlük tanulták az állattenyésztést. A finnekkel bár rokon nyelvet beszélünk, csak távoli rokonok vagyunk, mint például a germán német nyelv rokona a szláv orosznak. De most rendezzük gondolatainkat és tekintsük át a magyar nyelv megalakítását. A magyar az uráli nyelvcsaládhoz tartozik. Ebből a 4. évezredben Kr.e. kiváltak a szamojédek. A 3. évezredben Kr.e. még létezett egy finn - ugor ősnyelv, amelyik a finn és az ugor ágra vált szét. Kr.e. az első évezredben az ugor ág a magyarra, osztják (hanti), és vogul (manysi) nyelvekre oszlódott. Vissza