Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867. I.

Szerző

Berlász Jenő

Lektor

Dr. Ferenczy Endréné

Dr. Szabad György

Budapest

'Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1867. I. ' összes példány

Kiadó:	Országos Széchényi Könyvtár
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1981
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	555 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-200-013-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Széchenyi Ferenc kulturális küldetéstudatának kialakulása
A nemzeti könyvgyűjtemény létrejötte
A Széchenyi Országos Könyvtár megalapítása
A Széchenyi család öröksége	10
A nagy kultúraváltás	13
Széchenyi Ferenc a bécsi Teréziánumban	14
Széchenyi a politikai életben	16
Széchényi meccénási szerepe és nyugati tanulmányútja	18
Új literátor-értelmiség kialakulása	22
Széchényi kapcsolatai a literátorokkal és felismerései a magyar szellemi élet hiányosságairól	24
Az 1790. évi értelmiségi mozgalom	25
Széchényi itáliai útja és fokozott gyűjtőtevékenysége	27
Tűnődések egy nemzeti gyűjteményről	28
A Martinovics-pör hatása Széchényire. A hungarica-gyűjtés megszervezése	30
A hungarica-gyűjtemény létrejötte. Az első katalógusok	31
A cenki könyvtár összetétele	37
A cenki könyvtár rendeltetése	39
Terv a téka Pestre költöztetéséről és közkönyvtárrá nyilvánításáról	40
A Széchényi Országos Könyvtár megalapítása	41
A Széchényi Országos Könyvtár alapításától a reformkor küszöbéig (1802-1825)
Miller Jakab Ferdinánd szervező tevékenysége
Pest-Buda polgári fejlődése	57
A Széchényi Könyvtár Pestre telepítése, megnyitása és hiányosságai (1803-1807)	63
A személyzet kinevezése	63
A könyvtár elhelyezése és elrendezése	65
Hiányosságok és problémák	67
A könyvtár működése és viszontagságai	70
A Magyar Nemzeti Múzeum terve és törvénybe iktatása (1806-1808)	75
József nádor és Miller reformjavaslata	76
A Múzeum terve	76
A Múzeum törvénybe iktatása (1808)	82
A Magyar Nemzeti Múzeum megszervezése (1808-1823)	85
Általános alapvetés	85
Múzeumi pénzalap létesítése	88
A Múzeumi pénzalap létesítése	88
A Múzeum tárainak szervezése	90
Az 1811. évi devalváció és a Múzeumi Alap	92
József nádor jelentése a Múzeumrl az 1811-i országgyűlésnek	93
Miller a Múzeum élén	94
A Batthyány-kert és -villa megvásárlása (1813)	100
A Múzeum akadémiai szerepe 1815 után	104
A Múzeum személyzete (1812-1823)	107
A Múzeum vagyoni helyzete 1820 körül	108
A Széchényi Országos Könyvtár a Nemzeti Múzeum keretében (1808-1823)	109
A jogállás kérdése	109
Állománygyarapítás	111
Katalóguskiadványok	134
Állománygondozás	150
A fűtés és világítás problémája	154
A szolgálat megszervezése	155
A Széchényi Könyvtár alapításának külföldi visszhangja	165
A Széchényi Országos Könyvtár a reformkorban és a szabadságharc időszakában (1825-1848/49)
Horváth István a Könyvtár élén
Új korszak küszöbén	185
A reakcióból a reformkorba	185
Pest-Buda polgárosodása és magyarosodása	187
A Könyvtár állományának revíziója és rekatalogizálása	191
Horvát István elhivatottsága	191
Az ellenőrző leltározás lefolyása	194
A Múzeum és a Könyvtár ügye a reformországgyűléseken	198
József nádor jelentése és javaslatai az 1825/27. évi országgyűlésen	198
József nádor újabb akciója az 1830-i országgyűlésen	210
Az 1832/36. évi országgyűlés múzeumi törvényei	212
Az 1838. évi árvízkatasztrófa és az új múzeumpalota felépítése	219
A Könyvtár és a Múzeum megmentése	219
A Könyvtár állomány a Ludoviceumban	224
A Könyvtár és a Múzeum a palotaépítés idején (1838-1845)	253
Beköltözés a múzeumpalotába. Egyidejű tevékenységek és események (1845-1847)	269
A Nemzeti Múzeum és az Országos Könyvtár 1848/49-ben	294
A forradalom előtt	294
A forradalom és a szabadságharc sodrában	296
A Múzeum belső viszonyai a forradalom és a szabadságharc ideje alatt	301
A Széchényi Országos Könyvtár az önkényuralom korában (1849-1867)
Újjászervező kísérletek Mátray Gábor könyvtárőrsége idején
Az ország politikai és társadalmi helyzete a szabadságharc után	327
Az önkényuralom első évtizede	327
Gazdasági és kulturális viszonyok Pest-Budán a Bach-korszakban	329
A császári hatóságok intézkedései a Múzeum és a Könyvtár ügyeiben (1849-1855)	336
Tájékozódások és részletintézkedések (1849-1854)	336
Helytartósági vizsgáló bizottság a Múzeumban (1854-1855)	365
Kísérlet a Múzeum és a Könyvtár újjászervezésére (1855-1860)	373
A Múzeum pénzügyeinek rendezése	373
A könyvtári állomány összeírása	375
A Könyvtár és a Múzeum egyéb ügyei	388
Állománygyarapodás a Bach-korszakban	409
Kutatókiszolgálás	427
Az abszolutizmus válsága és megszűnése (1860-1867)	434
Újabb hatósági kísérletek a Múzeum és a Könyvtár hiányosságainak megszüntetésére (1860-1866)	436
A Múzeum 1860-ban	436
Kubinyi emlékirata az 1861-i országgyűléshez. Országgyűlési bizottság a Múzeumban	438
Az Andrássy-féle országos bizottság missziója (1862-1866)	452
A könyvtári munka eredményei (1860-1867)	469
Munkamegosztás	469
A feldolgozás	471
A gyarapítás	474
A könyvköttetés megindulása	485
A kutató- és olvasóforgalom	487
Megoldatlan problémák	493
Német nyelvű összefoglaló	505
Név- és tárgymutató	527