Az Országos Közegészségügyi Intézet működése az 1948-1954 években

Előszó

Az Országos Közegészségügyi Intézet működéséről beszámoló utolsó évkönyv 1948-ban jelent meg. Most, hogy hazánk felszabadulása óta eltelt 10 esztendő alkalmával újból könyv alakban ismertetjük az Intézet működését, egyszersmind egy olyan átalakulási szakasznak képét kívánjuk nyújtani, amelynek folyamán az Intézet jellege jelentősen megváltozott és új, az eddiginél magasabb fokú helyet foglal el a magyar egészségügy rendszerében. Az Intézet fejlődése szoros kapcsolatban van a hazánk életében bekövetkezett alapvető politikai, gazdasági, társadalmi eseményekkel. Az 1949- 54. években az egészségügy terén is mind fokozottabb mértékben érvényesültek a szocialista egészségügy alapelvei. Ennek jegyében jött létre az Egészségügyi Minisztérium, bontakozott ki az egészségügyi szerveknek a tanácsrendszerre támaszkodó hálózata. Az egészségügyi tevékenységet mindjobban áthatja a tervszerűség. A szocialista egészségügy egyik legfontosabb alapelve az orvostudomány és gyakorlat állandó kapcsolata, az orvostudomány eredményeinek szakadatlan átvitele az egészségügyi ellátás mindennapos tevékenységébe. Éppen ezért a szocialista államok minden eddiginél nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást nyújtanak a tudományos kutatásnak. A Szovjetunió élenjáró egészségügyi rendszerében fontos helyet töltenek be a vezető tudományos intézmények, amelyeknek fő feladatuk a tudományos kutatás és a tudományos eredmények átvitele a gyakorlatba. Ezeknek sorában is jelentős helyet foglalnak el az egészségtudományi intézetek, mivel ezek munkaterületük jellegénél fogva elsősorban a megelőzés szolgálatában állnak, amely a szocialista egészségügy alapvető jellegzetessége. E célkitűzések hazai megvalósításának keretében vált az OKI a hazai járvány elleni küzdelem és településegészségügy vezető tudományos intézményévé. Az intézeti kutató munka széleskörű kibontakozását csak az tette lehetővé, hogy kormányzatunk egyidejűleg létrehozta a közegészségügyi és járványügyi gyakorlati munka szerveit és intézményeit. Az állami közegészségügyi felügyelet, az epidemiológus hálózat, a körzeti laboratóriumok, végül a közegészségügyi-járványügyi állomások létesítése a közegészségügyi-járványügyi gyakorlati munka nagymértékű decentralizálásával járt. Ezzel lényegesen csökkent az Intézet ilyen irányú igénybevétele, viszont ugyanakkor az eddiginél erőteljesebben került előtérbe az egészségügyi gyakorlat magasabb színvonalú tudományos alátámasztásának igénye. Termékeny kölcsönhatás van kialakulóban az OKI és a közegészségügyi-járványügyi állomások hálózata között. Vissza