Előszó
Részlet a könyvből:
ERKEL FERENC: ÜNNEPI NYITÁNY
1887-ben a Nemzeti Színház megalakulásának félévszázados ünnepére írta Erkel ezt a magyaros szellemű kompozícióját, amelyben felidézi régebbi műveit is: 1862-ben írta Sarolta című vígoperáját és a Himnuszt, amellyel 1844-ben pályadíjat nyert. De felhangzik nyitányában Egressy Béni Szózat-megzenésítésének közismert részlete is.
SÁRAI TIBOR
Budapesten született 1919-ben. 1938-42 között Kadosa Páltól tanult zeneszerzést. 1949-ben a Népművelési Minisztérium, 1950-53-ig a Magyar Rádió zenei osztályvezetője volt, 1953-59-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított, 1959 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára, és a Magyar Zeneművészek Szövetsége főtitkára. 1959-ben Erkel-díjat kapott.
SAINT-SAENS: A-MOLL GORDONKAVERSENY, OP. 33.
Saint-Saans: két gordonkaversenyt írt, az a-moll koncert e műfajban az első darabja: 1873-ban írta. Formálisan ezúttal, úgy tűnik, Liszt koncertjei hagytak nyomot, a mű ugyanis egyetlen nagyszabású tételt alkot, változó szakaszok ugyan elkülönülnek benne, de tematikája alapjában egységes. Akárcsak a zeneszerző többi versenyművében, itt is lényegében lemond a poétikus lassú zenék, az áradó hangszeres énekek kifejezésének lehetőségeiről, a lírai momentumok csak epizódszerűen tűnnek fel a mozgalmas dramatikus szakaszok között.
BARTÓK BÉLA: CONCERTO
A Concertót Bartók két esztendővel halála előtt, 1943-ban írta. Ez az első műve, amely amerikai emigrációjában keletkezett, négy esztendei hallgatás után. Ebben az időben már fenyegetően gátolta tevékenységében végzetes betegsége, de megbénította alkotóerejét az amerikai életforma számára szokatlan tempója és a megélhetés gondja is.
A Concertót meglepő gyorsasággal, alig két hónap alatt írta, a bemutató azonban több mint egy évet váratott magára: 1944 decemberében vezényelte a Bostoni Szimfonikusok élén Serge Koussevitzky.
A mű címe a barokk zene egyik sajátos, különféle hangszereket és hangszercsoportokat szembeállító - mintegy versengésre késztető - műfajára utal. A három évszázados műfajjal azonban csak annyiban rokon, amennyiben zenekarának egyes hangszereit szolisztikusan foglalkoztatja. Egyebekben azonban távol áll minden stilizálástól és neobarokk utánérzéstől.
Vissza