Az országos elsőrendű szintezésünk orthometeres és dinamikai javításainak számítása

Előszó

Bevezetés.

Hazánkban az utóbbi évtizedben végrehajtott elsőrendű szintezés befejezéshez közeledik. A szintezés méréseredményeiből felső geodéziai szempontból orthometeres magasságok levezetése, különböző technikai szempontokból pedig dinamikai magasságok megadása kívánatos. Időszerű feltenni a kérdést, hogy a kétféle magasság levezetéséhez szükséges orthometeres és dinamikai javításokat miként számítsuk.
A kérdésre megnyugtatóan csak akkor adhatunk választ, ha megvizsgáljuk mind az orthometeres, mind a dinamikai magasságokra vonatkozó ismereteket és ha az ismeretek alapján elegendő számú számítást végzünk ahhoz, hogy belőlük következtetést vonhassunk.
Az egyes államok, mivel ke41ő sűrűségű nehézségi hálózattal nem rendelkeznek, elsőrendű szintezésükből csupán orthometeres magasságokat vezetnek le. Oltay Károly műegyetemi tanár 1925. évben megjelent „Gravitációs hálózatok jelentősége a felsőrendű magasságmérések (szintezések) szempontjából" című cikkében mutat rá arra, hogy hazánkban az Alföldön Eötvös-féle torziós ingával végzett mérésekből, egyebütt pedig invariábilis ingamérésekből már is kellő sűrűségű nehézségi hálózat áll rendelkezésre és így Magyarország megelőzheti az összes államokat és az első lehet, amely elsőrendű szintezését dinamikai javítással is elláthatja.
Ez indított arra, hogy az elméleti eredmények alapján a gyakorlati számításokra alkalmas és minél kevesebb elhanyagolást tartalmazó képletek levezetésével keressem az orthometeres és a dinamikai javítások számítási módját.
Az orthometeres és a dinamikai javítás tárgyalása előtt, szükséges a nehézséggyorsulásnak, azok mérésének, a mért értékek tengerszintre való átszámításának, a normális nehézséggyorsulásnak, nehézségi rendellenességnek kérdéseit, mint amelyeken az orthometeres és dinamikai javítások számítása alapszik, röviden összefoglalni. Vissza