1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az országgyűlési beszéd útja

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 605 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér képekkel, kihajtható mellékletekkel illusztrált. Nyomtatta Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Kornis Gyula előszavával.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az országgyűlési beszédnek történeti útján kétféle mutató jelzést találunk: egyfelől törvénytáblákat, amelyeket az államhatalom állított fel, másfelől napló- és hírlaptömböket, amelyek a... Tovább

Előszó

Az országgyűlési beszédnek történeti útján kétféle mutató jelzést találunk: egyfelől törvénytáblákat, amelyeket az államhatalom állított fel, másfelől napló- és hírlaptömböket, amelyek a közvélemény számára készültek.
A törvényt, mint legfőbb jogforrást, a jogtudomány vizsgálja, de inkább csak belső jogi tartalmában és szerkezetében, mintegy önmagában nézi, nem sok jelentőséget tulajdonítva a törvény létrejötte idején fodrosodó politikai és társadalmi hullámoknak. A társadalom azonban saját bőrén érzi ezt a hullámverést s ezért kíváncsian figyel minden hullámfoszlányra, amelyből önmagának s a nemzetnek sorsát iparkodik kibetűzni.
Ezt a jogos kíváncsiságot elégítik ki a beszédeket szószerint közlő országgyűlési naplók, amelyeket a sajtó sokféle színárnyalatú kommentárral kísérve siet mielőbb széles körökben hozzáférhetővé tenni. Az alkotmányos országok polgára sokszor bírónak képzeli magát, akinek a sajtó már reggelijéhez felszolgálja az országgyűlés tárgyalási anyagát s a fölmerült ellentétes véleményeket: neki csak „ítéletet" kell mondania.
A parlamenti sajtónyilvánosság nyitott ablak, melyen át az ország népe megfigyelheti történetének a jelenben végbemenő alakulását, megformálhatja a maga véleményét s kiveheti aztán cselekvő módon is az események alakításából a maga részét.
Ezen az ablakon természetesen a külföld is betekinthet. Ez jól van így, mert a nemzetek mai egymástól függőségének korában a parlamenti beszéd fontosabb, mint valaha. A parlamenti sajtónyilatkozatok ma már nem egy szűk teremre korlátozódnak, hanem megfelelő gyorsirodák, hírlapi és rádiószervezetek közreműködésével - kellő selejtezés után - egyetlen hatalmas eszmei fórumon találkoznak: a sajtó termékeit olvasó emberiség közösségében. Vissza

Tartalom

Előszó. írta: Kornis Gyula 5
Országgyűlési nyilvánosság és sajtónyilvánosság 9
Szerafin érsek és Alberik bencés 13
Alberik a Thuróczy-kódexben és a XVIII. századi irodalomban 20
A kancelláriától a királyi tábláig 23
A személynök megjelenése 26
Beszédírás és titkos írás a magyar középkor végen 30
Az elfelejtett és újra felfedezett Tiro 34
A középkor gyorsíráspótléka: a brachygraphia 34
Schwartner Márton Diplomatikája kedvet ébreszt a tirói gyorsíráshoz 38
Horvát István előadása az egyetemen: Tirótól Taylorig 40
Élőszó után való beszédíró-törekvések a XVI--XVII. században 42
Harmadfél évszázad diáriumai 46
Az Országos Levéltár és az „első országgyűlési jegyzőkönyv" 47
Diáriumpéldák 51
A hivatalos jegyzőkönyv (napló) fogalmának kialakulása 56
Kolinovics Gábor. Példaadó tudósítása az 1741-es országgyűlésről 61
Az ifjak a diétán 65
Kolinovics megvédi tudósítói helyét a diétán 67
Történész és riporter. - Kritikai eljárás a trónbeszéd szövege körül .. 69
Színes tudósítás a „Vitam et Sanguinem"-jelenetről. - Rögtönzött
beszéd sebesírása. - Közbeszólások. - Hangulatjelzések 71
A Ratio Educationis sebesírása 75
Sándor Lipót nádor a gyorsírás előtti kor „vitaírója" 78
Az 1790-91-es országgyűlés nyomtatott naponként való jegyzései 81
Danzer kapitány gyorsírása a Karok és Rendek gyűléseinek
használatára 87
A Gáti-rendszer megjelenése és csendes elmúlása 92
A sebesírás mint terminus technicus . . 93
Ferenc király az országgyűlési napló ellen (1807-1825) 98
Id. Wesselényi Miklós erélyes gesztusa a gyorsírói nyilvánosság érdekében 1794-ben 103
A gyorsírás szó megjelenése ... . 107
A reform-korszak kezdetének sebesírói és írott újságai 1825-1830 108
Az 1825-ös országgyűlés sebesírói. - A Guzmics-napló 110
Az első írott országgyűlési újság 1825-ben 113
Gróf Andrássy György nyomtatott országgyűlési újságot kíván 1830-ban 114
A Pozsonyi Diaetai Journal 117
Az első gyorsírók a pozsonyi diétán 119
Borsos Márton leteszi az országgyűlési gyorsírói szakvizsgát és megnyeri
az Andrássy-Károlyi grófok 100-aranyas díját 120
Hogyan dolgoztak a régi gyorsírók? 125
Kölcsey az országgyűlési sajtónyilvánosságért 130
Kölcsey országgyűlési naplója 132
A kerületi napló. - Bertha Sándor. - Hajnik és Borsos a diétán 133
Orosz József és Kossuth Lajos életrehívják a parlamenti sajtónyilvánosságot 139
Az 1832/36-os sajtódráma szereplőinek felvonulása 145
Parlamenti sajtónyilvánossági vita 1833-ban Kossuth tudósítása szerint 149
Mérey személynök tragikomédiája 152
Hogyan dolgozott Kossuth 153
Kossuth küzdelmek közt folytatja Tudósításait a diéta végéig (1836) .. 156
John Paget az 1832/36-os diéta nyilvánosságáról 158
Wesselényi drámai küzdelme az országgyűlési sajtónyilvánosságért 1834/35-ben 161
Nehézségek az országgyűlés megalakulása körül. - Az első sajtónyilvánossági vita 163
Wesselényi kiadatlan magán-naplója. - A diétái napló nyomtatásának megtiltása 170
A peripetián. - Wesselényi bemutatja és kiosztja a gyorsírt és nyomtatott naplót 177
Virág Károly 179
Wesselényi és Stuller menekülése 181
Hajnik és Stuller ismét Pozsonyban 185
Stuller törekvései Wesselényi kisdedóvó-terveinek végrehajtására 191
Az országgyűlési ifjúság. - Fő típusa a jurátus, főmunkaalkalma
a dictatura 193
Törvénytanulók az egyetemen 195
Az ifjak elhatalmasodása 197
Vármegyei nótáriusok és jurátusok a diétán 199
A dictatura 202
Vidámság és humor a dictaturán 204
A parlamenti sajtónyilvánosság külföldi példái 206
Anglia 207
Franciaország 213
Németország 217
Gróf Batthyány Lajos és társai a sajtónyilvánosságért 220
Horváth Mihály az 1839/40-es országgyűlésről 221
Hajnik Károly a főrendiházi napló gyorsíró-szerkesztője, Széchenyi
naplóbírálója 225
A szólásszabadság-viták, ahogy Batthyány, Széchenyi és Hajnik látták 228
Az Országgyűlési Tudósítások 1839/40-ben 233
Mágnások gyorsíráspártoló egyesülete 234
Az erdélyi „csendes országgyűlés" s ami utána következett .. 239
Hajnik Károly kolozsvári küzdelmei a pesti sajtó megvilágításában 242
Gyorsíróverseny Pestmegyeházán 245
Dobrossy István. - Országgyűlési riporter, Petőfi barátja 253
Dobrossy haditudósító 265
Széchenyi a sajtónyilvánossági problémák útvesztőjében 271
Széchenyi és Hajnik 273
Országgyűlési újság és kerületi napló. Széchenyi eihídegülése a sajtónyilvánosságtól. Kései bánata 277
Naplóbíráló ülés 1843-ban 284
Szerencsy személynők Vahot Országgyűlési Naplójában. Az országgyűlési sajtónyilvánosság melléktermékei 286
A gyorsiroda s a gyorsírási tanszék kérdése az országgyűlésen 289
Hajnik Károly az Országgyűlési Napló szerkesztője és kiadója 294
Szily, Vaáry, Ltakács és Gyuúís közreműködése 297
Dámay József vagy Kolmár József? - 300
Hajnik és Lukács az 1846/47-es erdélyi diétán 303
Harc a naplószerkesztésért utolsó rendi országgyűlésünkön 305
Gyorsírási vita a főrendiházban 309
Szabadságharcunk nyilvánossága és sajtószolgálata 311
Szemere Bertalan rendszabályai 314
A napisajtó 1848-ban 318
Országgyűlési gyorsiroda a Közlöny szerkesztőségében Wesselényi
az Unió kimondásánál 320
Stuller Ferenc a forradalom idején. - Az Országgyűlési Tudósítások
három halálraítéltje s egy öngyilkosa 325
Pompéry János és köre 328
Pompéry lapszerkesztő: Pesti Napló, Ország, Magyarország 334
Pompéry rábeszéli a gyorsírásra Kónyi Manót 337
A magyar világ gyorsirodája (1861) 341
Hajnik és Conn bécsi gyorsírófőnök 344
Hajnik 1861-es gyorsirodája 346
Helytartósági tisztviselők s a Gászner-csoport 349
Kónyi Manó súlyos kritikája 356
A latájner középosztály munkája egy újszerű országgyűlési gyorsiroda
előkészítésében 358
A fiatalok előretörése, Hajnik Károly alkonya (1861-1865) 363
Markovits Iván föllépése 364
Fenyvessy Adolf és Kónyi Manó. Szereplésük Erdélyben 1863-64-ben 366
Hajnik Károly gyanútlan ősze 369
Kónyi és Fenyvessy megbízatása. Hajnik bukása és felmagasztaltatása 372
A kiegyezés országgyűlésének gyorsirodája (1865-68) 377
Szónokok és gyorsírók Markovits Iván szerint 380
Az 1868. évi országgyűlési gyorsírói szakvizsga 383
Markovits Iván gyorsirodaterve 384
Az állandósított gyorsiroda 387
Wágner Géza 388
Epigonok erőfeszítései a diéták országgyűlési ifjúságának szerepéért 391
Séta a Sándor-utcai Országházban 394
Balogh Andor gyorsíró délibábok hőse 395
Az országgyűlési gyorsiroda mint modern szakhivatal 397
A gyorsiroda a Sándor-utcában 400
Sajtószolgálat. - Az Országgyűlési Tudósító 403
Hogyan készül a beszéd 406
Hevesi Lajos riportja a gyorsirodáról 415
Tisza Kálmán és parlamentje a gyorsirodában, ahogy azt Mikszáth Kálmán látta 4 IS
A gyorsirodát fel a karzatra!? 420
Markovits Iván másodfőnöksége. - Kónyi búcsúja 422
Gabelsberger-ünnep Budapesten és Münchenben 429
A napló hitelessége a gyorsírók kezében 433
Az utolsó nyolc békeév. - A horváth obstrukció. - Justh
Gyula elnöksége. - Rajics Dusán az elnöki emelvényen 440
Gróf Tisza István 1912-i házszabálysértése a véderő javaslat törvényerőre emeléseért 443
Az országgyűlési gyorsiroda válsága és a világválság 445
Váltógazdaság hiánya a gyorsirodában 446
A háborús parlament leghosszabb ülése 449
Szász Károly elnök gyorsirodai státusrendezése 450
„Előzetes jelentések" 452
Proletáruralom 453
Gyorsírók a társadalomban 455
A Stolze-Fenyvessy-rendszer hanyatlása 458
A delegáció sajtószolgálata 461
A gyorsiroda Bécsben 464
Ki jelentette ki először: „A háborút elvesztettük!"? 467
Vikár és Fabro útjainak szétválása 468
A rosta. - Az országgyűlési gyorsírói szigorlat viszontagságai 470
A gyorsbeszédű Tallián Béla a szakvizsga elnöki székében fokozott követelményeket támaszt a gyorsírással szemben 476
Szakvizsgai holtverseny 1914-ben 480
A nemzetgyűlés gyorsirodája 485
Fabro Henrik, a hazafias munka tragikus hőse 491
Fabro Henrik szellemi végrendelete 496
Rajics Dusán főnöksége 500
A gyorsiroda munkatömege a nemzetgyűlés alatt és után 500
Korszerű reformok a gyorsirodában 503
A gyorsiroda a bizottsági üléseken 507
Az ifjúság újból való megjelenése. - A jövő gyorsirodája 508
Az új nemzedék szakvizsgái 513
Szakvizsga modern színvonalon 514
A műhely 518
A „kék" születése 519
Írógép a gyorsirodában 521
Országgyűlési Tudósító helyett Országgyűlési Értesítő 524
A gyorsiroda a dunaparti palotában 526
Turnuskönyv, boletta, fejlap, szimultán gépírás 529
Gyorsírásbarát törvényhozók 531
Az országgyűlési beszéd meggyorsulása 534
Parlamenti sajtónyilvánossági és gyorsírástörténeti múzeum 541
Az országgyűlési ifjak utolsó csapata. írók, hírlapírók, művészek és politikusok a gyorsiroda napidíjasai között 545
Naplószerkesztők: Greguss Ágost és utódai 549
A legutóbbi félszázad naplóvédelme. - A Vajda-eset. - Az elnök törlési joga 561
A gyorsiroda és naplószerkesztőség újból való egyesítése 565
Az országgyűlési gyorsiroda, mint a hírlaptudósító újságok melegágya 568
A sajtószindikátus 573
Az országgyűlési gyorsiroda tagjai (1865-1938). - összefoglaló és kiegészítő életrajzi adatok 577
Függelék. Verancsics Antal kéziratának (32. 1.) szövege 582
önálló képmellékletek jegyzéke 583
Kézirat (gyorsirat) hasonmások jegyzéke 585
Addenda et corrigenda 586
Index 587
Siklóssy László munkáinak jegyzéke 600
Tartalomjegyzék 601

Dr. Siklóssy László

Dr. Siklóssy László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Siklóssy László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem