Az országgyűlés felsőháza

Előszó

A magyar nemzetnek képviselete a törvényhozásban egész az Árpád-korig visszamenően az országgyűlés, amely a XV. század óta két táblára tagozódva folytatta működését. Az országgyűlésnek az 1608. évi koronázás utáni I. törvénycikkben megállapított kéttáblás szervezete az idők folyamán csak annyiban módosult, hogy az 1848 : V. törvénycikk a rendi alapon álló alsó táblát népképviseleti alapon képviselőházzá szervezte át, a felső vagy főrendi tábla, később főrendiház szervezetében pedig az 1885 : VII. törvénycikk valósított meg mérsékelt reformokat.
A magvar országgyűlésnek működése 1918 őszén az akkori forradalmi események hatása alatt megszakadt. Nyolc éve elmúlt már, hogy az úgynevezett népköztársaság kimondásának szomorú emlékű napján, az 1918. évi november hó 16-án az országgyűlés képviselőháza kimondotta feloszlását, főrendiháza pedig berekesztette tanácskozásait.
A magyar alkotmány alkalmazásának így megszakadt folytonosságát a forradalmi események elmultával nem lehetett azonnal teljesen helyreállítani. Az 1918-ban törvénytelenül feloszlott országgyűlés újabb összehívása az ország megcsonkítására és a nemzet alkotmányos felfogásában jelentkező átalakulásra tekintettel célszerűtlennek mutatkozott. Ugyanezek a szempontok szóllak az ellen, hogy a hatályban levő jogszabályok alapján újabb országgyűlés hivassék egybe. A főrendiháznak utoljára működésben volt szervezete nagyrészt elavult és különösen tisztán rendi alapon nyugvó összealkotása nem volt összhangban a kor demokratikusabb felfogásával ; ez a főrendiház el is vesztette a közéletre a befolyását és jórészt árnyékhatalommá vált. A közfelfogás olyan irányban foglalt állást, hogy a jogfolytonossághoz a teljes visszatérés csak az alkotmányos intézményeknek a változott viszonyokhoz mért, a bel- és külpolitikai helyzettel számoló, korszerű reformjával lehetséges.
E reformok megalkotása és a törvényhozási tennivalók folyamatos ellátása vált feladatává annak a nemzetgyűlésnek, amely 1920 február 16-tól 1926 november 17-ig a törvényhozó hatalmat gyakorolta. A nemzetgyűlés nem az országgyűlés képviselőháza, nem is az országgyűlés két háza helyébe lépett, hanem mint az állami szuverenitás egyedüli képviselete az országgyűlés és a király között megosztott államhatalom teljességét vette a maga részére átmenetileg igénybe azon az alapon, hogy úgy a királynak, mint az országgyűlésnek a működése megszűnt és működésük újrafelvétele az alkotmány rendes formái közt lehetetlenné vált. Vissza