Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai

Előszó

Árpádkori eleinknek az oroszokkal való érintkezéseiről és összeköttetéseiről nemcsak okleveleinkből van tudomásunk, de még inkább chronikáinkból. Csaknem valamennyiben megvan a tudósítás, hogy őseink a mai Oroszország (Ruthenia) felől jöttek e hazába. A Névtelen jegyző ismeri a suzdali (Susudal), a kievi (Kieu) és a lodomeri és galicziai (halicsi) ruthén fejedelemségeket. Mások, például a Képes Krónika tudja, hogy a halicsi ruthének már Szt. László királynak hűséget esküdtek, továbbá, hogy Kálmán királyunk olyan vereséget szenvedett Rutheniában, a minőre addig nem is emlékeztek az emberek. Chronikáink értesítenek arról is, hogy I. Endre, Kálmán, II. István, II. Géza királyaink feleségei, négy magyar királyné, orosz fejedelmi nő volt. S ezeken kívül is olvashatunk bennök több apróbb tudósítást. Egészen természetes ezek után a kérdés, van-e ezekről a mi forrásainkban meglevő eseményekről, valamint magyaroknak és oroszoknak esetleges egyéb érintkezéseiről is általában, valamelyes, talán a mieinknél részletesebb, hitelesebb, használhatóbb, történetíróink által még fel nem dolgozott adat az orosz évkönyvekben, mert ha van, akkor a mily önként vetődik fel a fenti kérdés, épp oly természetesen kél nyomában az óhajunk, hogy ha már az évkönyvek teljes szövegét nem is bírjuk, legalább a kölcsönös összeköttetésekről szóló helyeket magyarul is használhassuk. Vissza