Előszó
Részlet a könyvből:
Térségünk - nagyjából a mai Délkelet-Magyarország - egyik legrégibb nyomdahelye: Orosháza. Jó száz esztendővel ezelőtt tipikus alföldi mezőgazdasági település volt, 18000 lakossal, fellendülőben lévő iparral és kereskedelemmel. 1886-ban 611 iparkamarai iparos volt, 366 segéddel, (legtöbben csizmadia [82], szabó [74], asztalos [43], ács [43], kovács [40],... nyomdász [2]. Összesen 168 kereskedő: szatócs [27], sertéskereskedő [14], házaló [18]. A már régebben is járási székhelyen 5 pap, 27 tanár-tanító, 13 köztisztviselő élt a kisebb létszámú egyéb értelmiségi mellett.).
Köztudott, hogy egy-egy nyomda létrejötte, fennmaradása szoros összefüggésben áll a gazdasági, a társadalmi, a kulturális, nemkülönben a politikai élettel, működésük mindenhol azok szükségleteire épül. Ennek alátámasztására érdemes talán megemlíteni Erdély 16. századi nyomdáit (Brassó, Kolozsvár, Gyulafehérvár), Erdősi-Sylvester, Mantskovits műhelyeit, Szepesség kisvárosainak sokszorosító mestereit, leginkább Telegdi Miklós érseki helynök nagyszombati tipográfiáját.
Veres József az Orosháza történeti és statisztikai adatok alapján című munkájában említi, hogy az orosházi egyletek és klubok, valamint magánszemélyek 1886-ban 86-féle magyar nyelvű, 12-féle német, 2-féle francia és 1-féle héber nyelvű napi-, hetilapra fizettek elő. Legtöbben az Orosházi Újság-ot (107-en), az Orosházi Közlönyt-t (89-en), 1 Pesti Hírlap-ot (26-an), a Képes Néplap-ot (21-en) járatták. A szerző adatai szerint az előbb említett időszakban 19 egyesület, klub, intézet volt Orosházán - az egyháziakon kívül. Leírásában olvashatjuk, hogy az első nyomdát »Böhm és társai állították 1875-ben, azok kiadásában indult meg az első hetilap is« (Orosházi Közlöny). Hat esztendő múltán, 1881-ben Veres Lajos állított nyomdát, akinek kiadásában 1882 óta jelent meg az Orosházi Újság 1932-ig. (1904 szeptemberétől októberéig szünetelt.) A nyomda folyamatosan működött 1948-ig, míg magát a lapot átmenetileg Hódmezővásárhelyen, Szarvason, Mezőtúron nyomták. A harmadik nyomda tulajdonosa Magyar A. M. volt, 1882-ben.
Vissza