Előszó | 13 |
Bevezetés | 15 |
Köszönetnyilvánítás | 19 |
Az örömteli szervezet | |
A munka és az öröm ellentmondó élménye | 21 |
Az öröm és a munka összekapcsolásának igénye | 23 |
Mit jelent az öröm a munkában? | 23 |
A transzcendens öröm | 26 |
Az örömteli szervezet előfeltételei: internalizált cél és önkéntes részvétel | 29 |
A csapatmunka öröme | 30 |
Éreznek-e örömöt a vezetők? | 31 |
Az örömteli szervezet másoknak is örömöt jelent | 32 |
Az öröm potenciális veszélyei | 33 |
Sikeres, egészséges vagy örömteli? | |
A sikeres szervezet nem feltétlenül egészséges | 35 |
Mikor nevezünk sikeresnek egy szervezetet? | 36 |
A szervezeti egészség holisztikus feltétel | 38 |
Problémamegoldás, mint az egészség feltétele | 40 |
A krónikus problémákból szervezeti betegségek lesznek | 40 |
A betegségek megfigyelhető tünetei | 41 |
A szervezeti betegségek okai és az okok eredete | 41 |
Az egészség és az öröm viszonya | 42 |
Az első egészségkritérium: A szervezetek három fő céljának egyensúlya | |
A szervezet céljai | 45 |
A három alapvető cél | 47 |
A vevőkkel kapcsolatos, az egyensúly felborulását okozó betegségek | |
A munkatársakkal kapcsolatos, az egyensúly felborulását okozó betegségek | |
A szervezettel kapcsolatos, az egyensúly felborulását okozó betegségek | |
A modell érvényessége ellen ható tényezők | 72 |
Az egyensúly mechanizmusai | 73 |
A második egészségkritérium: A szervezethez való kötődés érzése | |
A munkatásak szükségleteinek kiemelt szerepe | 75 |
A szervezet tagjainak közössége | 76 |
Ki "birtokolja" a szervezetet? | 76 |
Mindenki azt akarja, hogy fontos legyen, számítson | 78 |
Mindenki számára más adja a fontosság érzését | 80 |
A fontosság érzése meghatározza az emberek szervezeti viselkedését | 81 |
Miért számít, hogy számítunk-e? | 82 |
Én fizetek, te meg azt teszed, amit mondok | 84 |
Az autonómia és a fontosságérzet együtt adja az identitásunkat | 85 |
Az autonómiához adott kulturális keret szükséges | 86 |
A többirányú kapcsolatok is erősítik a stabilitást és a kontinuitást | 88 |
Fontosság + autonómia + többirányú kapcsolatok + a kultúrával való azonosulás = a szervezethez való kötődés | 90 |
Szervezeti paranoia | 92 |
Egyensúly a szakmai és magánélet között | |
Egyre túlterheltebbnek érezzük magunkat | 95 |
"Hősiességnek" tekintjük a túlmunkát | 96 |
A függőség ördögi köre | 97 |
A munkamánia mindenképpen káros az egészségre | 98 |
A múltbéli célok áldozatai | 100 |
Az egészséges leterheltség megfigyelhető jegyei | 101 |
A munkahely iránti hagyományos lojalitás vége | 102 |
Munkamánia | 103 |
A harmadik egészségkritérium: Az entrópia minimálisra csökkentése | |
Szervezeti egészség és entrópia | 107 |
Nyereségesség és entrópia | 108 |
A célok egyensúlyának hiánya és az entrópia | 108 |
Az információ csökkenti az entrópiát | 109 |
Problémák iránti érzéketlenség | 111 |
A szervezet "szigetelése" | 114 |
Szabályok, rendelkezések, irányelvek - hatékonyságnövelők vagy entrópiagerjesztők? | 115 |
Bürokrácia | 115 |
Információmegosztás | 117 |
Ahol felhatalmazás (empowerment) van, ott kevésbé torzul az információ | 118 |
Döntéshozatal a megfelelő szinten | 122 |
Mit kezdjünk a rossz döntésekkel? | 123 |
Döntésképteleség | 124 |
A rendszeres visszajelzés csökkenti az entrópiát | 126 |
A munka koordinálása csökkenti a hibákat | 128 |
Rész-optimalizálás | 129 |
A szinergia csökkenti az entrópiát | 131 |
Entrópia az egyes emberek körül | 132 |
Énközpontú vezetés | 133 |
A szervezetek rendszeres karbantartást igényelnek | 135 |
Változtatási programok és szervezeti entrópia | 137 |
Hosszú és rövid távú kérdések egyidejű kezelése | 138 |
Rövidlátás | 140 |
Távollátás | 142 |
A szervezeti tanulás | 144 |
Kockázatkerülés | 148 |
A negyedik egészségkritérium: Elégedett vevők | |
Ha nincs külső vevő, szervezet sincs | 151 |
A vevők a partnereink | 152 |
Érték hozzáadása - érték kapása | 155 |
Felelősségvállalás a vevők problémáiért | 156 |
Nem megfelelő érték a vevőknek | 159 |
Az ötödik egészségkritérium: Növekedés és fejlődés | |
Miért fontos az egészséghez a növekedés és a fejlődés? | 163 |
Stagnálás | 165 |
Csőlátás | 166 |
A munkatársak megérzik, ha megáll a növekedés és a fejlődés | 168 |
A vállalkozók viszonya a növekedési kényszerhez | 169 |
A hatodik egészségkritérium: Harmóniában élni a környezettel | |
A szervezetek adott környezeti kontexusban léteznek | 171 |
Alkalmazkodj, különben... | 173 |
A releváns környezet | 175 |
Az érdekeltek köre (stakeholders) | 175 |
Agresszív viszonyulás a környezethez | 179 |
Elégtelen kapcsolat a környezettel | 181 |
A vezetőkön áll vagy bukik, hogy egészséges és örömteli-e a szervezet | |
Értékesebb ember, aki magasabban áll a hierarchiában? | 192 |
Az önbizalom ritkán felismert szerepe | 194 |
Bizalom, egészség és öröm | 196 |
Az emberek különbözőképpen látják ugyanazt | 197 |
A tanulás és meggyőződéseink | 200 |
A szervezetek "hitrendszere", meggyőződései | 201 |
A stabilitásra szükség van, de mikor van szükség változásra? | 204 |
Egyes meggyőződések egészségesek, mások betegségekhez vezetnek | 204 |
Úton az örömteli szervezet felé | |
Az öröm a szervezeti egészség és a vezetés törekvésének eredménye | 215 |
A szocializálódás során gyengül az örömteli felfedezés természetes ösztöne | 216 |
Gondolatok és érzések is lehetnek örömforrások | 218 |
Az igazságtalanság és az öröm | 219 |
Hogyan növelhetjük képességünket az örömre? | 220 |
Csak örömteli emberek tudnak örömteli szervezeteket létrehozni? | 221 |
Az érzékek felélesztése és az öröm légkörének megteremtése | 223 |
Örömteli munka egy nagyobb célhoz való hozzájárulás vagy a kreativitás révén | 225 |
A munka örömteli lehet, ha nemcsak rutinfeladatból áll, hanem változatos | 225 |
Kapcsolódó irodalom | 229 |