Az örökség hagyományozása

Előszó

1872. április 11-én alakult meg a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága a magyar műemlékvédelem első biztos alapokon álló hivatali szervezete. Az egykor a Zerge utcában székelő hivatal szerény berendezési tárgyai között már ott található a könyvtár - a majdani gyűjtemények - első darabjainak tárolására szolgáló nyitott könyvállvány is. Feladatuk ellátását megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésükre olyan jegyzék, mely részletesen tartalmazta volna az ország műemlékeinek adatait, így a Bizottság már első ülésein megvitatta majd elhatározta egy jól áttekinthető műemléki kataszter felállítását. Akkoriban műemlék alatt elsősorban az antik és középkori emlékeket értették. A nagy munka csak olyan "ügyszerető" kültagok - szakemberek és lelkes pártolók - bevonásával volt elképzelhető, akik tudomásul vették, hogy munkájukért nem tudnak fizetni. A felkértek többsége elfogadta a megbízatást. A "kültagok" munkáját az egyes emlékekről kitöltendő, jól szerkesztett kérdőív (Törzsív) segítette. A Bizottsághoz beküldött ívek a levéltárba, a mellékelt rajzok, térképek, fényképek a rajztárba kerültek elhelyezésre. Ezek alapozták meg a Bizottság egyre gazdagodó gyűjteményeit, s ezek ma az OMvH könyvtára, tervtára és fotótára féltve őrzött kincsei. A rajztár gyarapítására a kültagok között található festőket, rajztanárokat, építészeket külön is megbízták egy-egy emlék felmérésével s ezért esetenként "jutalmat" állapítottak meg díjazásul. A leggyakrabban foglalkoztatott kültagok Myskovszky Viktor, Storno Ferenc és Könyöki József voltak.
Az eltelt majd 130 év alatt kisebb megszakításokkal folyamatosan gyarapodó anyag egyes önálló egységeinek feldolgozásával az 1980-as évek óta foglalkoznak szisztematikusan a gyűjtemények gondozói. Az, ami egykor csupán forrás volt, az idők során műtárggyá vált, s alkotóik életművének feltárása sok eddig ismeretlen s meglepő részlettel gazdagította a magyarországi művészet és műemlékvédelem történetét. E munka keretében - 1990-1994 között az OTKA támogatásával - került feldolgozásra, kiállításon történő bemutatásra, illetve publikálásra Gerecze Péter, Petrik Albert, Hollenzer László, Divald Kornél, Myskovszky Viktor és Könyöki József munkássága. A kiállítás és ez a kötet Könyöki József tiszteletre méltó életművének korszerű és maradandó feldolgozását nyújtja, szeretettel ajánlom minden érdeklődő figyelmébe. Vissza