Az óra szerkezete és javítása

Előszó

Jelen füzetünk eltér a Technikai Zsebkönyvtár ama céljától, hogy a diákember kezébe olyan könyvet adjunk, amelynek alapján otthon új dolgokat tud előállítani. Nem is adunk méreteket, hogy próbálgatás nélkül el tudja készíteni a szóbanforgó eszközöket, mert óráról lévén szó, új órát otthon nem készít a diákmesterember. Arra törekedtünk tehát, hogy az olvasó egyrészt megértse az órában érvényre jutó fizikai törvényeket és mechanikai elveket, másrészt meg, hogy némi kézügyességgel maga is meg tudja javítani a kezébe vett óra kisebb hibáit.
Az olvasást bizonyos értelemben megnehezíti a sok "idézőjel" közé tett szó. A figyelmes olvasó azonban csakhamar észreveszi, hogy ezek a szavak vagy ekkor fordulnak elő először füzetünkben, vagy szokatlan, új szavak. Ezeket az órás-műszavakat ugyanis részben újonnan fordítottuk le, többnyire németből, részben pedig már megtaláltuk lefordítva abban az egy-két magyar könyvben, amelyek az órával foglalkoznak. sem az újonnan bevezetett, sem az átvett kifejezések nem mondhatók mind sikerülteknek. De előnyösebbnek tartjuk az idegen szó szolgai lefordítását, ha az egyébként kifejező és a fület sem sérti, mert az órás, a mechanikus és a laikus is annyira az idegen kifejezéshez van szokva, hogy a teljesen új kifejezéseket mindenütt külön meg kell magyaráznunk. Ezért legjobbnak tartottuk az idegen műszónak mellékelését. Egyébként sok helyen nem is nevezzük meg az alkatrészt egyetlen szóval, hanem körülírjuk, hogy mire való, mert ebből biztosabban megértjük, hogy miről van szó. Nem is az érti az óra működését, aki minden alkatrész idegen nevét tudja, hanem az, aki minden alkatrész szerepét ismeri. Fontosabb, hogy megértsük annak az egy-két fizikai törvénynek az alkalmazását, amelynek alapján hosszú fejlődés után a mai szinte ideális szerkezetű, jó órák létrejöttek. Vissza