Előszó
,,Az önvédelem 500 fogása" című könyvet bizonyára örömmel fogadja majd az olvasóközönség, különösen az ifjúság, mert útbaigazítást ad ügyességünk, erőnk és harcikészségünk fejlesztésére,...
Tovább
Előszó
,,Az önvédelem 500 fogása" című könyvet bizonyára örömmel fogadja majd az olvasóközönség, különösen az ifjúság, mert útbaigazítást ad ügyességünk, erőnk és harcikészségünk fejlesztésére, fokozására. Szocialista hazánkban a nők éppúgy, mint a férfiak az országépítés szolgálatába állították minden erejüket, úgyhogy egyenjogú partnerek lettek. Megváltozott életstílusuk, mások kötelességeik, érdekeik.
Tudjuk azonban, hogy még ma is akadnak egyének, akik kerülik a munkát, megbontják a rendet, brutálisan beleavatkoznak életünkbe, és ezzel korlátozzák a többi polgár személyes szabadságát. Huligánoknak, garázdáknak nevezzük őket, de elsősorban is gyáva durva lelkű naplopók az ilyenek.
Igaz, hogy személyi és vagyoni biztonságunk fölött az állam megfelelő testületei őrködnek, de ők sem lehetnek ott mindenütt. A közrend megőrzéséből és a törvények betartásából nemcsak valamennyi állami szervnek, szerkezetnek, de az egyéneknek is ki kell venniök a részüket.
A modern önvédelem azon az elven alapszik, hogy az erőszaktól megvédjük magunkat és közben kíméljük a támadó egészségét és életét. Törvényeink elismerik azt az alapelvet, hogy életünket és egészségünket veszélyeztető támadás esetén mindenkinek joga van védekezni, a jogtalan erőszak ellen.
Vissza