Az önkormányzati segélyezés és a segélyezett háztartások életkörülményei

Előszó

A tanulmánykötet a magyarországi segélyezés néhány jellemzőjének és a segélyezett háztartások demográfiai helyzetének, jövedelmi viszonyainak, lakás- és életkörülményeinek a bemutatására vállalkozik A közreadott elemzések zöme a Központi Statisztikai Hivatal 1998 áprilisában végrehajtott kérdőíves adatgyűjtésén alapul, amely a segélyezett háztartások életkörülményeit mutatja be. A kérdőíves adatgyűjtés az önkormányzatok 1997. évi, 184 településre kiterjedő, évente ismétlődő alapfelvételére épül. Ezen nyilvántartás jellegű alapfelvételben 384 ezer segélyezett háztartás egyedi szintű adatai szerepelnek, és e sokaságból választottuk ki - véletlenszerűen - az 1998 évi felvétel 5517 háztartását. Az önkormányzatok nyilvántartásán alapuló, évente ismétlődő alapfelvétel, illetve az 1998 évi reprezentatív adatgyűjtés alapvető célja az volt, hogy áttekintő képet adjanak egyrészt a szociális segélyezés kiterjedtségéről, a segélyezési rendszerbe való be-, illetve kilépés hullámzásáról, a be és kikerülés tipikus útjairól, a segélyezettek összetételéről és életkörülményeiről. Másrészt részleges kiindulási alapot kívántunk nyújtani a jövőben tervezhető szegénységi vizsgálatokhoz is. A közreadott tanulmányok helyenként átfedik egymást, ami abból adódik, hogy első lépésben az egyes részterületek alaposabb megismerése volt a cél. Ahol erre mód nyílott, ott a népesség egészével hasonlítottuk össze a segélyezettek életkörülmény mutatóit. Ily módon közelebb jutottunk annak körvonalazásához, hogy valójában kikből is áll a segélyezett népesség, illetve hogy milyen mertekben fedi le ez a népességkör a hagyományosán szegénynek tekintett rétegeket. A segélyezés alakulása szempontjából meghatározóak a települési önkormányzatok által hozott helyi rendelkezések. Éppen ezért a kutatás egyik iránya az önkormányzati rendeletekből kirajzolódó segélyezési alapelvekre építkezve próbálja meg áttekinteni a segélyezési rendszer jellemzőit. Az önkormányzatok pénzügyi bevételeinek, szociális kiadásainak, valamint a támogatásban részesülők számának az együttes figyelembevételével a helyi társadalom szintjén megragadható segélyezési gyakorlatot kívántuk bemutatni. Vissza