Az olvasás védelmében

Fülszöveg

Igen, az olvasás védelemre szorul, mióta csak az embert emberré
emelő nyelv rátalált az írásbeliségre.
A kifejlett emberi nyelv olyan rendszer, amely nem létezhet írásbeliség, tehát olvasás nélkül, és ez a rendszer a civilizációnkat teremtő
értelem létezésének, további fejlődésének kulturális alapját és közegét képezi.
Ezért minden korban védeni kellett az olvasást, fel kellett nevelni
/
az olvasókat, szorgalmazni kellett új és új olvasatokat És meg kellett alkotni az emberi fejlődést elősegítő „olvasnivalókat"!
A tankötelesség végső soron: írás- és „olvasás-kötelesség". Egyértelmű társadalmi és emberi veszteség, ha „az oktatás nem tudja kialakítani megfelelő módon azokat az írásbeliséghez kötődő képességeket, amelyek az egyén érvényesüléséhez szükségesek lennének a
mindennapi élet különböző területein."
A világ fejlettebb részein megfogalmazott törvényszerűségek és felismerések nyomán már mindenki számára evidencia lehet, hogy
például a „az olvasásértés kutatásának,... Tovább

Fülszöveg

Igen, az olvasás védelemre szorul, mióta csak az embert emberré
emelő nyelv rátalált az írásbeliségre.
A kifejlett emberi nyelv olyan rendszer, amely nem létezhet írásbeliség, tehát olvasás nélkül, és ez a rendszer a civilizációnkat teremtő
értelem létezésének, további fejlődésének kulturális alapját és közegét képezi.
Ezért minden korban védeni kellett az olvasást, fel kellett nevelni
/
az olvasókat, szorgalmazni kellett új és új olvasatokat És meg kellett alkotni az emberi fejlődést elősegítő „olvasnivalókat"!
A tankötelesség végső soron: írás- és „olvasás-kötelesség". Egyértelmű társadalmi és emberi veszteség, ha „az oktatás nem tudja kialakítani megfelelő módon azokat az írásbeliséghez kötődő képességeket, amelyek az egyén érvényesüléséhez szükségesek lennének a
mindennapi élet különböző területein."
A világ fejlettebb részein megfogalmazott törvényszerűségek és felismerések nyomán már mindenki számára evidencia lehet, hogy
például a „az olvasásértés kutatásának, oktatásának prioritást élvező nemzeti ügynek kellene lenni". Ezért az olvasás-tanítás, olvasni-
tanulás legfőbb terepének, az iskolának a szerepe és módszertára átalakításra vár. Hiszen „Az olvasás nemcsak egy az ún. szabadidős tevékenységek közül, hanem kitüntetett, mondhatni szimbolikus szereppel rendelkező cselekedet, s az anyanyelvi kultúra legfőbb gyakorlóterepe." Ahogyan Németországban 1999-ben kiadták Az olvasás kézikönyvét, ugyanúgy szükségessé vált a magyar szakemberek és érdeklődők keze ügyébe helyezni egy tájékozódást, eligazítást és kitekintést nyújtó, alapozó jellegű könyvet: Az OLVASÁS VÉDELMÉBEN. Vissza