Az olthatatlan tűz

Előszó

Hosszú évszázadok során hol a császáré, hol a hercegé, hol a királyé, sőt úgy is fordult, hogy a sorsát önnönmaga intéző polgárok összességéé volt ez a darab föld, ez a televény síkság: a lilás szántások s a kacskaringós, szűkmedrű folyó, mely átszeli, a falu, mely a folyó partján meglapul, s a híd, mely átvezet fölötte. Ismét más időkben szerződések intézkedtek felőle s juttatták a folyó egyik partját egy, másikat egy más ország népének, ámbár egyazon nyelvet beszélte s egyképen a földet túrta mind a kettő, szántott, vetett, aratott, gyűjtött innen és túl, a búza-, rozs- meg komlóföldeken, együtt s egyképen verejtékezve egyugyanazon égbolt kegyetlen vagy könyörületes napja alatt. Az egyik békekötéstől a másikig ölték, gyilkolták, pusztították egymást. Nem egyszer ott rothadt a termés lábon, asztagban a földeken, s nem egyszer ott porladt vele a földnek gazdája is. A falu porrá égett, újra épült; rommá lőtték, megint csak fölépítették. Szép gót temploma pusztult, töredezett; tornya hegyét tőben lecsapták a vészek, úgy meredt csonkán az egekbe. Túl a folyón, vagy másfél mérföldnyire onnan, ősrégi apácazárda áll, óriási szép park közepén, rostélyformán építve, mint - szent. Lőrinc emlékére - az Escurial. Az idők bűneit s viszontagságait megszenvedte az is: rablás, gyújtogatás, erőszak, gyalázat jutott neki részül. A forradalmak kitárták kapuit s világgá kergették lakóit. Ám amint a béke helyreállt, kitatarozták falait, tetejét újra, s a nagy kas ismét magába fogadta a csöndjére áhítozó lelkek raját, sőt még meg is növekedett egy hozzáragasztott kórházrésszel. Ez a toldalék védelmezte meg később az emberek vadsága ellen. Egy valami volt csak, amin sem király, sem császár, sem herceg, de még a lázadások és forradalmak sem bírtak változtatni: folyón innen, folyón túl egyforma kalászt hányt azután is a búza, egyforma gyümölcsöt érleltek a fák, egyforma virággal illatoztak a kertek. És még egy: folyón innen, folyón túl egyugyanaz a nyelv és egyugyanaz a viselet járta továbbra is a lakosok közt, egyformán világos volt a szemük színe s az érett szalma színéhez hasonló a hajuké... Vissza