Az olasz renaissance műveltsége

Előszó

Jakob Burckhardt
A tudományok nagy fellendülése a 19. században nemcsak a természettudományt, hanem a történetírást is felvirágoztatta. A történetírás voltaképen csak a 19. században válik szaktudománnyá, ekkor építi ki módszertanát és lát neki teljes tudományos rendszerességgel a multak feltárásának és megismerésének.
A jelenről nincsenek rendszeres, egységbefogott, bizonyos szempontok és eszmék szerint csoportosított, valódiságukra nézve ellenőrzött és megvizsgált adataink. Amint ezeket a műveleteket a jelenhez fűződő benyomásainkon és élményeinken végrehajtjuk, a jelen már múlttá válik. Amint a jelent már valamilyen szempontból csoportosítani tudjuk, már multunknak és ennélfogva a történelemnek része lett. Az emberi közösség eseményeinek vizsgálata csak ott kezdődik, amikor a jelen múlttá válik, tehát bizonyos mértékiben elenyészik, megsemmisül. Különös ellentmondása ez történelmünknek. A jelen csak akkor rendszerezhető, csak akkor lehet része a tudománynak, ha múlttá vált, s amint múlttá válik, már el is enyészik, eltűnik, ugy hogy fel kell idézni, rekonstruálni kell, elvek, szempontok, eszmék szerint újra fel kell építeni. A múltnak ez az újjáépítése elsősorban a forrásoknak, a történelem fennmaradt dokumentumainak vizsgálatán és összehasonlításán, igazságtartalmuk felbecsülésén alapszik. Ez a művelet, a múlt tudományos rekonstrukciója, a történettudomány feladata.
Azonban az ilymódon újjáépített mult, a tudományosan rekonstruált, elszállt idő sohasem fog jelenné, közvetlen élménnyé válni a számunkra. A mult eseményeit ahhoz, hogy igazán eleven életté, jelenné váljanak, nemcsak fel kell kutatni és egységbe foglalni, hanem valóban fel is kéli idézni, tényleg életet kell beléjük lehelni. Ez pedig művészi feladat, s éppen ezért a történetírás nemcsak tudomány, hanem művészet is. A történeti munka éppen annyira műalkotás, mint amennyire tudományos kutatás eredménye és megrögzítése. A 19. század történetíróinak, a történettudomány művelőinek nagy többsége elsősorban a tudományos feladatra vállalkozott, a kutatásra és egységesítésre, a hű rekonstrukcióra vetett súlyt. A 19. századnak is voltak azonban olyan nagy történetírói, akik mindenekfölött a tudományosnál talán nehezebb művészi feladatra, események, emberek és korok, a társadalmi és szellemi fejlődés ábrázolására, életrekeltésére vállalkoztak. A történetírás művészetének nagy mesterei a 19. században az angol Macaulay és Buckle, a francia Taine, Michelet és Renan, a svájci Burckhardt... Vissza

Fülszöveg

Képek jegyzéke:
1. VIII. Bonifác pápa.
2. Pinturicchio: Enea Silvio Piccolominit költővé koronázza II. Pius pápa.
3. VI. Sándor pápa (Roderigo Borgia).
4. IV. Sixtus pápa megbízza Platinát a vatikáni könyvtár berendezésével.
5. Raffaello: II. Gyula pápa arcképe.
6. Raffaello: X. Leo pápa arcképe.
7. Sebastiano del Piombo: VII. Kelemen pápa arcképe.
8. Tiziano: III. Pál pápa arcképe.
9. III. Frigyes német-római császár érme. Daucher érme: I. Maximilián császár.
10. Tiziano: V. Károly császár arcképe.
11. Frangois Clouet: I. Ferenc francia király arcképe.
12. Can Grandé della Scala veronai síremléke.
13. Benozzo Gozzoli: A három királyok Názáretbe vonulása (részlet).
14. Verocchio: Az idősebb Cosimo de'Medici arcképe.
15. Michelangelo: Lorenzo urbinói herceg síremléke.
16. Lorenzo il Magnifico arcképe.
17. Niccolo Fiorentino: Giuliano de'Medici.
18. Bronzino: Piero il Gottoso arcképe.
19. Bronzino: Giovanni de'Medici arcképe.
20. Bronzino: I. Cosimo, Toscana első nagyhercege,
21. Giulio Campi: Cesare Borgia arcképe.
22. Bernabo Visconti arcképe.
23. Raffaello: Heliodorus bűnhődése.
24. Gian Cristoforo Romano: Francesco Sforza arcképe.
25. Lodovico il Moro arcképe.
26. Piero della Francesca: Federigo da Montefeltro.
27. Paris Bordone: A három gyűrű csodája.
28. Niccolo dell'Arca: II. Annibale Bentivoglio síremléke.
29. Verocchio: Bartolommeo Colleoni.
30. Roberto Malatesta domborművű lovasszobra.
31. Bourbon Károly fametszetű arcképe.
32. Georg Frundsberg zsoldosvezér fametszetű arcképe.
33. Giotto tanítványa: Dante legkoraibb arcképe.
34. Giovanni Pico della Mirandola arcképe.
35. Tiziano: Pietro Aretino arcképe.
36. Filippino Lippi: Luigi Pulci arcképe.
37. Ariosto fametszetű arcképe.
38. Torquato Tasso rézmetszetű arcképe.
39. Fra Bartolommeo della Porta: Girolamo Savonarola arcképe.
40. Savonarola a firenzei dómban prédikál (fametszet).
40/a. Domenico Benivieni védelmére kel Savonarolának (fametszet).
41. Savonarola vitája az asztrológussal (fametszet).
42. Savonarola halála.
43. Benedetto da Maiano: Filippo Strozzi mellszobra.
44. Leon Battista Alberti arcképe.
45. Sandro Botticelli állítólagos önarcképe.
46. Pinturicchio önarcképe.
47. Leonardo da Vinci arcképe.
48. Michelangelo későkori arcképe.
49. Tiziano önarcképe.
50. Paolo Veronese önarcképe.
51. A kora-quattrocento firenzei nője.
52. Jacopo della Quercia: Szűz Mária és Gábor arkangyal.
53. Antonio Pisanello: Az Este-család egy fiatal hercegnője.
54. Ambrogio de Predis?: Bianca Sforza arcképe.
55. Marco Palmezzano: Caterina Sforza arcképe.
56. Raffaello: Fátyolos hölgy; a „fornarina" arcképe.
57. Elisabetta Gonzaga arcképe.
58. Girolamo Muziano: Vittoria Colonna arcképe.
59. Miniatura; II. Frigyes császár solymászata.
60. XV. századbeli kis olasz város hetivására.
61. XV. századbeli szabóműhely.
62. XV. századbeli felsőolaszországi patikai.
63. XV. századi mészárszék és pékműhely.
64. Őrszoba.
65. Az élelmiszerárus boltja.
66. Nanni di Banco: A kora-renaissance szobrásza és kőfaragója.
67. Francesco del Cossa: Április allegóriája; Vénusz diadalkocsiján.
68. Francesco del Cossa: Vénusz trionfója.
69. Francesco del Cossa: Fiatal szerelmespárok örülnek a tavasznak.
70. Francesco del Cossa: Részlet Minerva diadalmenetéből.
71. Francesco del Cossai: A tevékenység allegóriája.
72. Francesco del Cossa: A két iker; május havának allegóriája.
72/a. Francesco del Cossa: A bika csillagképe allegóriás alakokkal.
73. Andrea da Firenze: A diadalimas egyház allegóriája.
74. A Camera degli Sposi a mantovai Gonzaga-kastélyban.
75. Mantegna: Lodovico Gonzaga marchese családja körében.
76. Mantegna: Lodovico marchese hitvese, Brandenburgi Barbara.
77. Mantegna: Angyalos emléktábla.
78. Mantegna: Francesco Gonzaga bíboros fogadtatása.
79. Mantegna: Lodovico Gonzaga marchese arcképe.
80. Mantegna: Lodovico Gonzaga fogadja Rómából hazatérő fiát, Francesco bíborost.
81. Mantegna: A Camera degli Sposi (Mantova) mennyezetének részlete.
82. Matteo di Giovanni: Az olasz renaissancekori fiatalság vigadozásai 83. Giulio Romano: Cupido és Psyche nászi lakomája.
84. Cristoforo Landino tanítványai körében (fametszet).
85. A római Farnesina díszterme.
86. Raffaello: Részlet a Farnesina nagytermének freskóképeiből.
87. Raffaello: Részlet a bolsenai misét ábrázoló freskóról.
88. Raffaello: Részlet az „Athéni iskoládból.
89. Carpaccio: Velencei cortigianák.
90/91. Firenze képe a XV. század végén.
92. Paolo Uccello: A sanromanoi lovascsata.
93. Mantegna: Madonna della Vittoria.
94. Bemard van Orley: A paviai csata.
95. Palma Giovane: Konstantinápoly megvívása.
96/97. Bologna rekonstruált képe Dante korában.
98. Róma képe. 1486-ban megjelent fametszet.
99. Jacopo de'Barbari: Velence 1500-iki képe.
99/a. Carpaccio: Szent Orsolya legendája. A sorozat egyik képe.
100. A római Piazza Colonna V. Sixtus pápa korában.
101. Nápoly 1479-ben.
102. Firenze: az Uffizi palotasora. Vissza