Az olasz művészet bölcselete/A németalföldi művészet bölcselete/A görög művészet bölcselete/Az eszmény a müvészetben

Tartalom

Taine Hippolit Adolf: Az olasz művészet bölcselete (1907, második kiadás) 1-112
Francziából fordította Kádár Béla
E tanulmány tárgya. - A szépmű létesülését uraló törvény. - Alkalmazás a renaissance-kori olasz művészetre 5
I.
1. A klasszikus korszak kiterjedése és határai. - Az előző kor jellege. - A következő kor jellege. - A következő kor jellege. - Látszólagos kivételek. - Ezek magyarázata 5
2. A klasszikus festészet tulajdonságai. - Miben különbözik a flamande festészettől. - Miben különbözik a kezdetleges festészettől. - Miben különbözik a jelenkori festészettől. - Tulajdonképi tárgya az eszményi emberi test 7
II.
1. A körülmények, melyekben a klaszikus művészet keletkezett. - A faj. - Az olaszok képzelmének sajátos jellege. - Különbség a latin népek és a germán népek képzelme közt. - Különbség az olaszok és a francziák képzelme közt 11
2. Egybehangzás e természetadta tulajdonság és a történelemadta körülmények közt. - Érvek. - A renaissance-kori nagy művészek nem állnak elszigetelve. - A művészet állapota megfelel a korszellem állapotának. 14
III.
1. A remek-festészet keletkezésének szükséges feltételei. - A szellem műveltsége 16
2. Az újkori műveltségnek kora fejlettsége Olaszországban. - E korai fejlettség oka. - A faj gyors felfogása. - Italiában kevesebb a germán elem, mint a többi Európában 17
3. Összehasonlítás a XV. századbeli Olaszország közt és a XV. századbeli Angolország, Németország és Francziaország közt. - A tehetségek és a szellemi élvezetek becsülése. - A humanisták. - Fölfedezésik. - Irataik. - Tekintélyök. - Az új olasz költők. - Kitünő voltuk. - Nagy számuk. - Sikereik 19
4. Castiglione Baltazár Il Cortegianoja. - A személyiségek. - A palota. - A szalon. - A szórakozások. - A társalgások. - A stilus. - A tökéletes gavallér és a tökéletes úri hölgy képe 25
IV.
1. A remek festészet keletkezésének másik feltétele. - A képzelem fris képei 35
2. Összehasonlítás a XV. századbeli Olaszország és a mai népek közt. - Németország. - Előszeretet az elvont bölcselet iránt. - A bölcselkedés szokásának hatása a német festészetre. - Angolország. - Az ügyek túlsúlya. - A gyakorlatias foglalkozások hatása az angol festészetre. - Francziaország. - Különbség az irodalmi festészet és a festői festészet közt. - Különbség a XIX. század és a XV. század szelleme közt. - A munka, a verseny, a túlizgatás a központosított és iparos demokrátiákban 35
3. Olaszország a XV. században. - A városok közepes nagysága. - A kényelem közepes szüksége. - A becsvágy pályája korlátoltabb. - A képek és az eszmék egyensúlya a gondolkozásban 41
4. A képek és eszmék egyensúlya megrontva a polgárosodás által. - Az újkorban a képzelem elégtelen vagy beteges. - A képzelem a XV. századbeli Olaszországban bőséges és egészséges 43
5. Érvek merítve a szokásokból és erkölcsökből. - A maskarás menetek, bevonulások, lovas gyakorlatok és pompák. - Florencz diadalmenetei 45
6. A látás gyönyöreinek, átalában az érzéki gyönyörök keresete. - Epicurismus és hitetlenség. Luther és Savanarola ítélete. - A Mediciek magánviszonyai és erkölcseik. A római udvar világias volta. - X. Leo vadászatai és ünnepélyei. - A szellemek arany-közép állapota az elégtelen műveltség és a túlságos műveltség között 47
V.
1. A remek-festészet harmadik feltétele. - A körülmények, melyek az emberi test ábrázolásához vezettek 57
2. Jellemek Olaszországban a renaissance idején. - Erkölcsök, melyek azokat formálták. - Igazságszolgáltatás és rendőrség hiánya. - Az ököluralom és az önsegély. - Gyilkosságok és erőszakoskodások. - Fermoi Olivretto és Borgia Caesar. A gyilkolás és árulás elmélete. - Machiavelli Fejedelme. - Az erkölcsök hatása a jellemekre. Az erély fejlődése, tragikus szenvedélyek megszokása 58
3. Benvenuto Cellini. - A véralkat hatalma. - A tehetségek dús volta. - Öröm és lendület ruganyossága. - A képzelem élénksége. - A cselekvés heves és kifakadó 74
4. Az erkölcsök és jellemek miként készítik elő az embert az emberi test ábrázolására. - A test személyes és szokásszerű gyakorlása. - Alkalmatosság az erélyes és egyszerű formák felfogására. - Érzékenység a szép iránt. - Renaissance-kori olasz életmódja és kedvtelései 87
VI.
1. Az előadott körülmények összefoglalása. - Az ábrázoló művészetek önkénytelen és együttes keletkezése. - Csak töredékei az általános diszítéseknek. - Élőképek az utczán. - Az Arany-kor diadalútja. - A farsangi énekek. - Bacchus és Ariadne diadala 93
2. Minden nagy mű létesüléséhez szükséges általános feltételek. - A személyes eredetiség. A rokonszenves társulás. - Példák. - Az amerikai Egyesült Államok puritán alapítói. - A franczia hadseregek a forradalom idején 99
3. Az olasz műterem a renaissance-ban. - A művész inas és társ. - A mesterek társaságai. - az Üst vacsorái. - A Vakoló Kanál maskarái. - A községi szellem. - Ünnepély Florenczben X. Leo fogadtatására. - Ünnepélyek, adományok és versengések testületeknél és városrészeknél 101
4. Az előadott törvény igazolása. - A környezet és a művészet megfelelő változásai. - A mystikus iskola. - A naturalista iskola és a pontos utánzás. - A naturalista iskola és az eszményi alak feltalálása. - A velenczei iskola. - A Carraccik iskolája. - Az ó-kori Görögország. - A művészet bevitele idegen országokba. - Az adott összefüggés nem véletlen, hanem szükségszerű 107

Taine Hippolit Adolf: A németalföldi művészet bölcselete 1-144
Francziából fordította Dr. Szántó Kálmán
Első rész. - Állandó viszonyok.
Az európai civilisatió két népcsoportja. - Az olaszok a latin népek között. - A flamandok és
hollandok a germán népek között. - A flamand és holland művészet nemzeti jelleme 3
I.
A faj. - A germán és latin fajok közti ellentétek. - A test. - Az ösztönök és állati képességek. - A germán fajok hátrányai. - A germán fajok előnyei. - Alkalmatossága a munkára és szabad társulásra. - Az igazság szüksége 4
II.
A nemzet. - Az éghajlat és talaj befolyása.- Németalföld physikai jelleme.-A positiv szellem és higgadt jellem alakulása. - A bölcseleti és irodalmi szellem határai. - A hasznos mesterségek kora, tökéletessége. - Gyakorlati találmányok. - A külső, a szokások, az izlés 22
III.
A művészet. - A festészet alárendeltsége a többi germán népeknél. - Elégtelenségének oka
Németországban és Angliában. - A festészet kiválósága a Németalföldön. - Fensőbbsége okai. - Jellemvonásai. - Mennyiben germán. - Mennyiben nemzeti. - A szinezés túlsúlya. - E túlsúly oka. - Velencze és Németalföld éghajlatának hasonlósága. - Velencze és Németalföld éghajlatának különbözése. - Megfelelő hasonlóságok és különbözések a festőknél. - Rubens és Rembrandt 42
Második rész. - Történelmi korszakok.
I.
Az első korszak. - Flandria a XIV. században. - A jellemek erélye. - A városok gazdagsága.-
Az ascetikus és egyházi szellem elhanyatlása. - Pompa és érzékiség. - A burgundi udvar és lille-i ünnepek. - A festőiség szüksége. - Flandria és Itália hasonlóságai és különbözései. - A vallásos és mystikus érzés megőrzése Flandriában. - A művészet és kor közötti egybehangzás. - A jelen élet és keresztyéni hit magasztalása. - A typusok, a relief, a tájkép, a jelmez, a tárgyak, a kifejezések, az érzelmek Van Eyck Huberttől Quentin Massysig 58
II.
A második korszak. - A XVII. század. - A szellem fölszabadulása, polémia a papság ellen. -
Festői és érzéki szokások. - A rhetorikai intézetek ünnepei és diszmenetei. - A festészet fokozatos átalakulása. - A világi és humánus tárgyak túlsúlya. - A művészet igérvényei. - Az olasz minták fölmerülése. - Az olasz művészet és flamand szellem aránytalansága. - Az új iskola zavaros és elégtelen stylje. - Az olasz mesterek növekvő befolyása Mabuse Jánostól Venius Ottóig. - A honi szellem és styl kitartása a genre-, táj- és arczképfestésben. - Az 1572-diki forradalom. - A nemzet és művészet kettészakadása 80
III.
A harmadik korszak. - Belgium alakulása. - Hogy lesz katholikus és alárendelt. - A főherczegek kormányzása s az ország helyreállítása. - Az élet érzéki képzeletének és felfogásának megújhodása.- A XVII. század iskolája.- Rubens. - Hasonlóságok és különbségek ezen s az olasz művészet között. - A mű katholikus nevénél s pogány lényegénél fogva. - Mennyiben hazafi. - Az élő test eszméje. - Crayer, Jordaens és Van Dyck. - A politikai állás és morális viszonyok változata. - A festészet elhanyatlása. - A festői kor vége 99
IV.
A negyedik korszak. - Holland alakulása. - Hogy lesz republikán és protestáns. - A primitív
ösztönök kifejlése. - A nemzet hősisége, diadalai és jólléte. - Az eredeti inventio megújhodása és szabadsága. - A holland művészet jellemvonásai a klasszikus és olasz művészettel szemben. - Az arczképfestmények. - A reális élet ábrázolása. - Rembrandt. - Felfogása a fényről, emberről, istenségről. - A hanyatlás kezdete 1667 felé. - Az 1672-diki harcz. - Holland elgyöngülése és sülyedése. - Az activ erély megfogyása. - A nemzeti
művészet elhanyatlása. - A kis genre-k túlélése. - Általános viszony a kor és művészet között 119

Taine Hippolit Adolf: A görög művészet bölcselete (1908) 1-151
Fordította francziából: Dr. Ferenczi Zoltán
A szobrászat Görögországban. - Ezek maradványai. - Az adatok elégtelensége. - A környezet tanulmányának szüksége.
I. A faj.
I. A természeti környezet befolyása a gyermekkorú népekre. - A görög és latin rokonsága. - A két fajt elválasztó körülmények. - Az éghajlat. - Enyheségének hatásai. - A hegyes és szegény talaj. - A lakosság józansága. - A tenger mindenütt jelenléte. - A parti hajózásra való alkalom. - A görögök hajósok és utazók. - Természetes éleselméjök és koránért nevelésök.
II. E jellem nyomai történelmökben. - Ulysses. - A grseculus. - A tiszta tudás és az elvont bizonyítás iránti hajlam. - Fölfedezéseik a tudományok terén. - Egyetemes nézőpont a philosophiában. - Sokbeszédűek és sophisták. - Az attikai ízlés.
III. Semmi óriási a környező természetben. - A hegyek, folyamok, a tenger. - A látképek határozottsága, a levegő átlátszósága. - Hasonló eredmény a politikai szervezetben. - Az állam kicsisége Görögországban. - A görög szellem képessége a határolt és tiszta tervekre. - E jellem nyomai történelmökben. - A vallás. - Az egyetemesség halvány érzése. - A kosmos eszméje. - Emberi és határolt istenek. - A görög azzal végzi, hogy játékot űz belőlök. - A politika. - A gyarmatok önállósága. - A városok nem tudnak szövetkezni. - A görög állam határai és törékenysége. - Az emberi természet teljessége és kifejlése. - A mi
természetünk és sorsunk teljes és határolt fölfogása.
IV. A vidék és az ég szépsége. - A faj természeti vidámsága. - Az élénk és érzéki jóllét szüksége. - E jellem nyomai történelmökben. - Aristophanes. - Az istenek boldogságának eszméje. - A vallás ünnepély. - A görög és római állam ellentétes czéljai. - Az expeditiók, a demokratia s a közélvezetek Athenseben. - Az állam közlátványok vállalatává lesz. - A tudományban és philosophiában nincs teljes komolyság. - Az egyetemes áttekintés kalandos hajlama. - Az eszeskedés a vitatkozásban.
V. E hibák és tulajdonságok következményei. - Tökéletes művészek. - A finom kapcsolatok iránti érzék, a fogalmak mértéke és tisztasága, a szép szeretete. - E tehetségek és hajlamok nyomai művészetökben. - A templom. - Fekvése. - Arányai. - Structurája. - Kedvessége. - Díszítményei. - Festései. - Faragványai. - A teljes és végső benyomás, mit a lélekre tesz.
II. A kor.
Egy régi és modern ember közti különbség. - Az élet és szellem a régieknél sokkal egyszerűbbek, mint nálunk.
I. Az éghajlat befolyása a modern civilisatiókra. - Az embernek számosabbak szükségei. - A ruházat, a magánházak, a középület Görögországban és manapság. - A társadalmi szervezet, a közhivatalok, hadászat, hajózás hajdan és ma.
II. A múlt befolyása a modern polgárosodásra. - A keresztyénség. - Dante és Homeros. - A halál és másvilág eszméje Görögországban. - A modern ember fogalmai és érzelmei közötti ellentét. - A modern nyelvek s a régi görög nyelv közti különbség. - A régi
míveltség és nevelés a modern rníveltséggel és neveléssel összehasonlítva. - Az első hajtású s új polgárosodás s a mesterkélt és bonyolult polgárosodás ellentéte.
III. Ez ellentét hatásai a lélekre és művészetre. - Az érzelmek, alakok és jellemek a középkorban, a renaissance alatt és ma. - Az antik és modern ízlés ellentéte. - Az irodalomban. - A szobrászatban. - A test értéke önmagában véve. - A gymnastikai tökélyre való hajlam. - A fej jellemvonásai. - Az arczkifejezés középszerű fontossága. - A physikai testtartás és a kifejezés nélküli nyugalom előnye.-Az erkölcsi élet s a művészet e formája közti kölcsönös megegyező vonások.
III. Az intézmények.
I. Az orchestika. - Együttes kifejlődése amaz intézményeknek, melyek a tökéletes testet és művészeteknek, melyek a szobrot teremtik. A VII. évszázi Görögország s a Homeros Görögországa. - A görög lyrai költés összehasonlítva a maival. - A zenés pantomimia és szavalás. - Ezek általános szerepe. - Ezek szerepe a magánnevelésben és életben. - Ezek szerepe a köz- és politikai életben. - Szerepök az istentiszteletben. - Pindaros kantátéi. - Az orchestrika által képzett szobrászati minták.
II. A gymnastika. - A minő volt Homeros idejében. - A dórok felújítják és átalakítják. - Az állam, a nevelés, a gymnastika elve Spártában. - A dór szokások utánzása és behozatala a többi görögöknél. - A játékok újra behozatala és kifejlése. - A gymnasiumok. - Az athléták. - Az athletai nevelés fontossága Görögországban. - Hatása a testre. - Az alakok és
mozdulatok tökéletesítése. - A testi szépség iránti érzék. - A gymnastika által képzett szobrászati minták. - A szobor követi a mintát.
III. A vallás. - A vallásos érzés az V. évszázban. - E korszak s a Medicis Lőrincz korának egyezése. - Az első bölcselők és természettudósok hatása. - Az ember megérti a természeti dolgok isteni életét. - Az ember még sejti a természetes alapot, honnan istenei származtak. - Egy athensei érzelmei a panathenákon. - A karok és játékok. - A körmenet. - Az Acropolis. - Az Erechtheion, az Erechtheusról, Kekropsról és Triptolemesról szóló mondák. - A Parthenon és a Pallasról és Poseidonról szóló hitmonda. - Phidias Pallasa. - A szobor jelleme, a néző benyomása, a szobrász eszméje.

Taine H.: Az eszmény a művészetben (1879) 1-144
(Az «Ecole des Baux-Arts»-ban tartott előadások)
Francziából fordította Harrach József
TÁRGYMUTATÓ.
E tanulmány tárgya és módszere. Az eszmény szó értelme 7
I. Ugy tünik föl, mintha valamennyi jellemvonás egyenlő értékkel bírna. - Logikai igazságok. - Történeti igazságok. - Ugyanazon tárgy előadásának különböző módjai. - A fösvény, az atya, a szerelmesek az irodalomban. - A festészetben Krisztus utolsó vacsorája Rembrandt- és Yeronesetől, Eaphael és Bubens mythologiái, da Vinci, Michel-Angelo és Correggio Lédái. - Valamennyi fontos jellemvonás absolut értéke 7
II. Különböző müvek kisebb-nagyobb értéke. - Az izlések és végső itéletek megegyezése különböző pontok felett.- A vélemény tekintélye megerősítve a vélemény előadásának módja által. - Utolsó megerősítés a kritika modern eljárása által. - Vannak szabályok, melyek meghatározzák a remekmű értékét 15
III. A remekmű definitioja. - A két föltétel, mit be kell töltenie. - A remekmüvek kisebb-nagyobb értéke, a szerint, mint e két föltétel többé-kevésbé be van töltve. - Alkalmazása az utánzó müvészetekre. - Hogyan és minő korlátozással alkalmazkodik e szabály a nem utánzó müvészetekhez 18
1. §. A jellemvonás fontosságának foka.
I. Miben áll a jellemvonás fontossága. - A jellemvonások beosztásának elve a természettudományokban. - A legfontosabb jellemvonás a legkevésbé változatos. - Példák a növény- és állattan köréből. - Maga után von és elvon fontosabb és kevésbé változó jellemvonásokat. - Példák az állattanból. - Kevésbbé változó, mert elemibb. - Állat- és növénytani példák 21
II. Ezen elvnek az erkölcsi emberre való alkalmazása. - Az erkölcsi emberben levő jellemvonások beosztási rendjének meghatározására szolgáló eszköz. - Változásaik
foka mérlegelve a történelem által. - Állandóságuk rendje. - A pillanat és divat jellemvonásai. - Példák. - Egy történeti fél-korszakig tartó jellemvonások. - Példák. - Egy történeti egész korszakig tartó jellemvonások. - Példák. - A nép egy korán át tartó jellemvonások. - Példák. - Ugyanazon törzsből származó népek közös jellemvonásai. - Az egész emberiséggel közös jellemvonások. - A legállandóbb jellemvonások a legelemiebbek. - Példák 29
III. Ezen erkölcsi értékek fokának megfelel az irodalmi értékek foka. - A divat és pillanat irodalma. - A folyamatban levő irodalom. - L'Astrée, la Clélie, l'Euphues l'Adone, Hudibras, Atala. - A törvény próbája és ellenpróbája. - Felsőbb izolált müvek más alsóbbak között
ugyanazon szerzőtől; Gil-Blas, Manon Lescaut, Don Quijote, Robinson Crusoe. - Alsóbb rendü részek nagyobb iró müvében; Racine herczegei, a clownok és lovagok Shakespearenél. - A nagy irodalmi müvek által feltüntetett jellemvonások állandósága és mélysége. - A történelmi irodalom modern eljárásából vont próba.- Ind poémák, spanyol regények és drámák, Racine szinháza, Dante és Goethe korszakai. - Bizonyos müvek
által kifejezett általános jellemvonások. - A Psalmusok, Imitatiok, Homér, Plato, Shakespeare. - Robinson Crusoe, Candide, Don Quijote 41
IV. Ugyanezen elv alkalmazása a physikai emberre. - Nagyon változó jellemvonások a physikai emberben. - A divatos ruha. - A ruha általában. - A mesterség és viszony különlegességei. - A történeti korszak kinyomata. - A történelem elégtelensége a physikai jellemvonások változatosságának megmérésére. - Az elemi jellemvonásnak az állandó jellemvonás alá való helyezése. - A physikai ember benső és mély jellemvonásai.
A csontváz. - Az élő bőr. - A vérmérsék és faj különféleségei 51
V. A plastikai értékek foka megfelel a physikai értékek fokának. - Müvek, melyek a használatban levő ruhát vagy általában a ruhát tüntetik föl. - Müvek, melyek kifejezik a mesterség, helyzet, jellemvonás és történeti korok sajátságait. - Hogarth és az angol festők. - Az olasz festészet korszakai. - Gyermek-kor. - Virágzási kor. - Hanyatlási kor. - A müvek többé-kevésbé tökéletesek, a szerint mint a physikai élet érzelme többé-kevésbbé uralkodó. - Ugyanazon törvény a más iskolákban. - A különféle iskolák által kifejezett különféle fajok és vérmérsékek - A florenczi, velencei, flamand, spanyol typus 56
VI. Záradék. - A jellemvonás átengedi a műnek fontossága fokát 65
2. §. A jellemvonás kedvezőségének foka.
I. A két szempont összefüggése és megkülönböztetése. - Miben áll az erkölcsi jellemvonás kedvezősége. - Az egyénben. - Az ész és az akarat. - A társadalomban. - A szerelem hatalma. - A kedvező értékek rangja az erkölcsi jellemvonásban 70
II. Az irodalmi értékek megfelelő rangja. - A realisztikai vagy komikai irodalom typuszai. - Példák. - Henri Monnier. - Koldusregények. - Balzac. - Fielding. - Walter Scott. - Moliére. - Ama eljárások, melyeket a nagy irók köznapi személyek elégtelenségén segítendők, alkalmaznak. - A drámai és philosopliiai irodalom typuszai. - Shakespeare és Balzac. - Az epikai és népies irodalom typuszai. - Hősök és Istenek 75
III. A kedvezőség értékeinek rangja a physikai jellemvonásokban. - Az egészség. - A természeti typus tökélye. - Az athletikai és gymnastikai készültség képességei. - Az erkölcsi nemesség jegyei. - Határok, melyekben a plastikus művészetek kifejezhetik a lélek életét 85
IV. A plastikai értékek megfelelő rangja. - Kóros, alaktalan vagy elsatnyult typuszok. - Az antik szobrászat a hanyatlás alatt. - A byzanczi művészet. - A középkori művészet. - Egészséges, de még tökéletlen, közönséges vagy nyers typusok. - Az olasz festészet a XV. században. - Rembrandt. - A kis flamandok. - Rubens. - Felsőbb typuszok. - A velenczei mesterek. - A florenczi mesterek. - Az athéni mesterek 89
V. Záradék. - A jellemvonások fontossága és kedvezősége megfigyelve a természetben. - A természet és művészet magasabb harmóniái 100
3. §. A hatások összpontosításának foka.
I. Az irodalmi mű különböző elemei. - A jellemvonás. - Elemei. - A cselekvény. - Elemei. - A stíl. - Elemei. - A jellemvonás, cselekvény és stil általános összpontosítása 106
II. Valamely irodalmi korszak különböző mozzanatai meg vannak határozva az előbbi törvény által. - Az irodalmi korok kezdete. - Nem teljes összpontosítás tudatlanság által. - A gesták dalai. - Első angol drámaírók. - Az irodalmi korok vége. - Nem teljes összpontosítás össze nem férő tényezők miatt. - Euripides és Voltaire. - Az irodalmi korok középpontja. - Teljes összpontosítás. - Aeschylos. - Racine. - Shakespeare 114
III. A plastikai mű különböző elemei. - A test és elemei. - A vonalak architektúrája és elemeik. - A szinezés és elemei. - Hogyan összpontosítható valamennyi elem 121
IV. Valamely irodalom korszakának különböző mozzanatai meg vannak határozva az előbbinek törvénye által. - Kezdetleges korszakok. - Nem teljes összpontosítás tudatlanság miatt. - Symbolikus és mystikus iskolák Olaszországban. - Giotto. - Realista és anatom festők Olaszországban. - Vinci előzői. - A hanyatlás korszakai. - Nem teljes összpontosítás össze nem férő tényezők miatt. - A Carraccik és követőik Olaszországban. - Az olasz stil utánzói Flandriában. - Virágzási korok. - Teljes összpontosítás. - Vinci. - A velenczeiek. - Raphael. - Correggio. - A törvény általánossága 127
V. Végösszegezés - A remekmű kitűnőségének és elhelyezésének elve 133

Témakörök