Az olasz köztársaság politikai rendszerének néhány összetevője

Fülszöveg

Az itt következő tanulmány, mint címe is mutatja, Olaszország legújabbkori történetének legutóbbi szakaszával, az Olasz Köztársasággal foglalkozik. A téma megközelítése és feldolgozása azonban nem annyira történelmi, mint inkább politikatudományi, politikaelméleti jellegű. Hozzájárulás kíván lenni a nálunk ma fellendülő politikai rendszerkutatásokhoz egy olyan polgári demokratikus állam politikai rendszerének bemutatásával, amely hozzánk földrajzilag közel van, híreinkben gyakran szerepel, ehhez képest mégis viszonylag keveset tudunk róla. Tudomásunk szerint erről a témáról átfogó tanulmány magyar nyelven még nem jelent meg.
A nemzetközi politikával kapcsolatos híreket figyelő közvéleményünkben az évek során rögzült az az asszociáció, hogy ha Olaszország, akkor kormányválság. De vajon tudjuk-e, hogy mi húzódik meg e kormányválságok mögött, amelyek még a polgári demokráciákhoz képest is feltűnően szokatlan gyakoriságban jelenekeznek Olaszországban? Igaz-e, hogy Olaszország kormányozhatatlanná vált, mint ahogy a zsurnalisztikai irodalomban állítják?
E tanulmány egyik célja éppen az, hogy azt a hátteret világítsa meg valamelyest, amely e jelenségnek a politikai rendszerben rejlő okaira ad magyarázatot. A kép persze nem lesz teljes, hiszen a részletekre kiterjedő okfeltáráshoz kötetek szükségeltetnének, mindazonáltal legjobb szándékunk szerint választottuk ki a politikai rendszer intézményi és nem intézményi összetevői közül azokat, amelyek a megválaszolandó kérdés szempontjából a leginkább relevánsak, s amelyek ismerete már elegendő a szóban forgó jelenség értelmezéséhez.
Így az egyes fejezetekben külön tárgyaljuk az Olasz Köztársaság politikai rendszerének születési körülményeit, az 1943-48 közötti időszakot; az alkotmányt, mint a köztársasági rendszer jogi alapvetését; a korábbi időszakokból átörökített, ma is ható politikai, ideológiai hagyományokat; a pártrendszert, mint a politikai rendszer hordozó tengelyét; a pártrendszerrel kapcsolatos vitákat; az államszervezet felépítését és működését; a szakszervezetek helyét és szerepét; s végül áttekintjük az egész politikai rendszer diszfunkcionális működésének mibenlétét, illetve a diszfunkciók okait. Vissza