kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Magyar Tudományos Akadémia |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.067 oldal |
Sorozatcím: | A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata |
Kötetszám: | 26-27 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 19 cm x 13 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Új folyam. Az 1896 évi illetmény első, második kötete. Nyomatta Hornyánszky V. könyvnyomdája. |
I. KÖTET | |
A XII. és XIII. század | |
Az olaszországi irodalom Dantéig | |
Idegennyelvű költészet | 1 |
Középkori latin írók | |
Boetius | |
Cassiodorus | |
Krónikák, legendák, | |
Harczi dalok | |
Az olasz nyelv keletkezése | |
Olasz elemek a latinban | |
Provencei troubadourok Olaszországban | |
A trouvére-költészet Olaszországban | |
Középkor mondakörök | |
Francziául író olaszok | |
Hibrida (olasz-franczia) költészet | |
A tájnyelvek irodalma | 14 |
Ki volt a legelső olasz költő? Fra Giacomino Pietro da Barsegapé | |
Fra Buonvicino da Riva | |
Gherardo Patecchio | |
Uguccione da Lodi | |
Rime genovesi | |
Lamento della sposa padovana | |
Reinard | |
Bovo | |
Toszkánai dal-töredékek | |
Rime bolognesi | |
Ciullo d'Alcamo | |
A Decalogo és a Salve Regina | |
A Passio és a Föltámadás | |
Vallásos költészet Umbriában | 21 |
Gyelfek és Ghibellinek | |
Vallásos fanatizmus | |
A flagellánsok | |
Assisi szt. Ferencz | |
Jacopone da Todi | |
Laudák | |
"Rappresentazioni sacre" | |
A szicziliai műköltészet | 30 |
II. Frigyes | |
Troubadourok Szicziliában | |
Pier delle Vigne | |
Enzo, Guiod delle Colonne, Giacomo da Lentino stb. | |
Mily nyelven írtak a szicziliaiak? | |
A bolognai egyetem mint irodalmi középpont | |
A bolognai iskola | 38 |
Paulus Hungarus | |
Guido Guinicelli | |
Tudóskodás és platonismus | |
Népies hangú versek | |
Az olaszországi irodalom Dantéig (folytatás) | |
Flórencz elsősége | 43 |
Okai | |
A flórenczi pártok | |
A czéhek, a signoria | |
Nemzeti szellem | |
A provencal és tudós költészet Toszkánában | 47 |
Bonaggiunta Urbiciani | |
Arezzói Guido | |
A rózsa regénye | |
Brunetto Latini | |
Tasorettója | |
Francesco da Barberino | |
Dino Compagni "Intelligeznaz"-ja | |
Az "édes új stílus" | 52 |
Filozofálás | |
Az új női typus | |
A "Compiuta Donzella" | |
Ciacco dell'Anguillaja | |
Chiaro Davanzati | |
Guido Cavalcanti | |
Cino da Pistoja | |
Alfani, Frescobaldi, Lapo Gianni | |
A népies és a tréfás költészet | 62 |
Giacomino Pugliese | |
Rinaldo d'Aquino | |
Odo delle Colonne | |
Compagnetto da Prato | |
Cecco Angiolieri | |
Folgore da San Gemignano, Rustico di Filippo | |
Cene della Chitarra | |
Politikai költészet | |
A próza | 66 |
Arezzói Guido levelei | |
A Novellino | |
Conti di Antichi Cavalieri | |
Libro dei Sette Savi | |
Conti morali, I fatti di Cesare | |
Istorietta Trojana | |
I nobili fatti di Alessandro Magno | |
La tavola rotonda | |
Il tesoro | |
Marco Polo | |
Il libro di Catone | |
Albertano | |
Fiore di filosofi | |
Fordítások | |
Ristoro di Arezzo | |
De regimine Rectoris | |
R. Malaspini | |
Matteo Spinelli | |
A XVI. század | |
Dante | |
Bevezetés | 72 |
Élete | 73 |
Ifjúkora | |
Beatrice | |
Házassága | |
Politikai szereplése | |
Martell Károly | |
Prior lesz | |
Száműzetésbe megy | |
Bolyongásai | |
Politikai ideálja | |
Cangrande della Scala | |
Halála | |
Lírája | 87 |
A Vita Nuova | |
Valóság-e vagy regény? | |
A versek, a prózai rész | |
Rime pietrose | |
Allegorikus canzonék | |
A "Convito" kommentárjai | |
Prózai munkái | 100 |
De vulgari eloquentia | |
Elmélete az olasz nyelv keletkezéséről | |
A tájnyelvekről | |
A stílus felosztásai | |
"De monarchia" | |
Érvei, hatása | |
Quaestio de aqua et terra | |
Levelek | |
Dante (folytatás) | |
A Divina commedia | 105 |
Előzői | |
A középkori mystikusok és visionariusok | |
A Tundalus-legenda | |
A szent Patrick-legenda | |
Egyéb viziók | |
A "D. C." keletkezési ideje | |
A czím | |
A "D. C." alapeszméje | |
Az allegorikus keret | |
"Danteis" | |
A pokol | 115 |
Formája és felosztása | |
A méretek pontossága | |
Az előcsarnok, a limbus | |
A szerelem bűnösei | |
A falánkok és tobzódók | |
Fösvények és pazarlók | |
Eretnekek | |
Az erőszakosok három fajtája | |
A csalók tíz bűntömlője | |
Az árulók négy csoportja | |
Keresztény és pogány elemek | |
Az utazás részletei | |
A vándorlás ideje | |
A purgatorium | 125 |
Formája és felsoztása | |
Antipurgatorium | |
Sordello | |
A hét P. | |
Kevélyek, irígyek, haragosok, tunyák, fösvények és pazarlók, falánkok, az érzéki szerelem bűnösei | |
A földi paradicsom | |
Találkozás Beatricével | |
A paradicsom | 134 |
Felosztása | |
Aquinói szent Tamás tanai | |
A hold, Merkur, Vénus | |
Találkozás a magyar királylyal | |
A nap, Mars, Jupiter, Saturnus, az álló csillagok ege | |
A kristályos ég, az empireum | |
Dante meglátja a "fények fényét" | |
A "Divina Commedia" szépségei | 140 |
A mű conceptiója | |
A "D. C." mint Dante lelkének története, mint az emberiség megjobbulásának allegoriája, mint politikai iránymű | |
A pártember elfogultsága | |
A szerkezet | |
D. fantáziája | |
Nyelve | |
Leírásai: tájak, emberek | |
A dantei homály | |
Petrarca | |
Bevezetés | 149 |
Élete | |
Ser Petraco | |
Avignonba, Montpellierben, Bolognában | |
Pappá lesz | |
Maecenása | |
A Laura-probléma | |
Nagy utazásai | |
Követségi szónok | |
P. a Mont-Ventoux-n | |
Rajongás Rómáért | |
A vaucluse-i magány | |
Családja | |
Összeköttetés Róbert nápolyi királylyal | |
A költői koszorú | |
Pármában | |
P. és nápolyi Endre magyar herczeg megöletése | |
Boccaccio | |
P. A viscontiak udvaránál | |
Járt-e Nagy Lajosnál? | |
Arquában | |
A humanismus atyja | 166 |
Az ókori költők cultusa a középkorban | |
A renaissance előfutárai: Dante, Albertino, Mussato | |
P. mint régi codexek felkutatója | |
Görögül tanul | |
Ellensége a scholasticismusnak | |
Az "egyéniség" érvényesülése | |
Az "Africa" czímű éposz | |
Eclogái | |
Verses és prózai levelei | |
Erkölcsbölcsészeti értekezései | |
De contemptu mundi | |
De remediis utriusque fortunae | |
De vita solitaria | |
De otio religiosorum | |
Történeti compilatiói, kisebb latin iratai | |
A Canzoniere | 179 |
P. szerelme; új női ideál | |
A lelki élet analysise | |
A szójátékok, a "concetti"-k, képei, rhetorizálása, édeskéssége | |
A formai tökély | |
Nagy hatása az olasz lírára | |
A canzonék | |
A "Trionfi" | |
Boccaccio | |
Bevezetés | 193 |
Élete | |
A kalmársegéd | |
Róbert nápolyi király udvara | |
Fiammetta | |
Flórenczi élet | |
Visszatér Nápolyba | |
Itélete Endre herczegről és Nagy Lajosról | |
Rajongásága Petrarcáért | |
Görög nyelvmestere | |
"Megtérés" | |
Inséges aggkora | |
Latin munkái | 207 |
De genealogia deorum gentilium | |
De claris mulieribus | |
Johanna királynő | |
De casibus illustrium virorum | |
De montibus stb. | |
Latin versei | |
Olasz verses munkái | 211 |
Dalai | |
"L'amorosa visione" | |
A "Teseide" | |
A görög "Szilágyi és Hajmási" | |
A "Filostrato" | |
"Il Ninfale fiesolano" | |
Olasz prózai munkái | 219 |
A "Filoccolo" | |
Az "Ameto" | |
A "Fiammetta" | |
A "Corbaccio" | |
A Dante-életrajz és a Dante-kommentárok | |
A Decamerone | 225 |
A keretes elbeszélések | |
A Decamerone kerete | |
Nyelv | |
Novellái szerkezete | |
Forrásai | |
Ledérségek | |
A Decamerone elterjedése | |
Magyar utánzói | |
A trecento kisebb írói | |
Költészet | 247 |
Dante-utánzók | |
Cecco d'Ascoli | |
Jacopo Dante | |
Fazio degli Uberti, Federigo Frizzi | |
Petrarca-utánzók | |
Bindo Bonichi, Graziuolo de' Bambagliuoli | |
Sennuccio del Bene | |
Pieraccio Tedaldi | |
Buonaccorso di Montemagno | |
I Reali di Napoli | |
Antonio Beccari | |
Fra domenico Cavalca | |
Antonio Pucci, a harangöntő-poéta | |
Andrea Orcagna | |
Elbeszélő próza | 252 |
Boccaccio követi | |
Franco Sacchetti | |
Ser Giovanni, Giovanni Sercambi | |
Il paradiso degli Alberti | |
Egyéb gyűjtemények | |
Fordítások francziából és latinból | |
Vallásos irodalom | 255 |
Fioretti di San Francesco | |
Fra Domenico Cavalca | |
Fra Jacopo Passavanti | |
Giordano da Rivalto | |
Sienai szent Katalin | |
A Visio-irodalom | |
Fordítások | |
Bartolommeo da S. Concordio | |
L'Arrighetto | |
A krónikák | 258 |
Dino compagni | |
Hiteles-e krónikája? | |
Jelentősége | |
A három Villani | |
Giovanni Villani mint statisztikus | |
Kisebb krónikák | |
A lovagregények | |
"Libro di Fioravante" | |
Viaggio di Carlo magno | |
Andrea de Barberino regényei | |
I Reali di Francia | |
Guerino il meschino | |
A verses lovagregények | |
Utczai regősök | |
A XV. század | |
A humanismus | |
Az első humanisták | 267 |
A humanismus jelentősége | |
Politikai viszonyok a XV. században | |
A humanisták jelleme | |
Coluccio Salutati | |
Luigi marsigli | |
Niccoló Cinnoli, Ambrogio Traversari | |
A görög bevándorlók: Chrysoloras, trapezunti György, Argyropulos, Gemistos Plethon, Gaza, Bessarion, Lascaris | |
Janus Pannonius tanítója, Aurispa | |
Filelfo | |
A humanismus centrumai | 277 |
A humanismus Flórenczben: Leonardo Bruni, Poggio Bracciolini, Giannozzo manetti, Angelo Poliziano | |
A humanismus Rómában: Lorenzo Valla, Flavio Biondo, aeneas Sylvius, Platina | |
A humanismus Nápolyban: Beccadelli, Fazio, Pontano | |
A humanista akadémiák | 287 |
A platonikus akadémia Flórenczben: Marsilio Ficino, leon Battista alberti, Pico della Mirandola | |
A római akadémia: Pomponius Laetus | |
A nápolyi akadémia: Sannazaro, Vida | |
A könyvnyomtatás: Aldus manutius | |
Az olasz irodalom föléledése Toszkánában | |
A quattrocento első fele | 292 |
A humanisták és az olasz irodalom | |
Giusto de' conti | |
Lionardo Giustiniani | |
Burchiello | |
Mysteriumok | |
Allessandra macinghi-Strozzi | |
Gentile Sermini | |
Lorenzo il Magnifico | 297 |
Sokoldalusága | |
Uralkodása | |
Mátyás királylyal való barátsága | |
Realismusa | |
Érzéke a népies iránt | |
La Nencia da Barberino | |
I Beoni | |
La Caccia col Falcone | |
Ambra | |
Selve d'Amore | |
Tánczdalai | |
Mysteriumai | |
Poliziano | 302 |
Baráti viszonya Medici Lőrinczczel | |
Humanistikus működése | |
Olasz versei | |
A "Giostra" | |
Az "Orfeo" | |
Dalai | |
A Pulciak | 307 |
Bernardo, Antonio és Luca | |
Luigi Pulci | |
A "Morgante" | |
Hogyan keletkezett | |
Meséje | |
Forrásai | |
Irónia és paródia | |
Új hang az elbeszélő költészetben | |
Margutte és Astarotte | |
Luigi Pulci kisebb művei | |
Antonio Cammelli | |
Bernardo Bellincioni | |
A szinműírók | 312 |
Feo Belcari | |
Az "Abramo ed Isac" | |
Mythologiai és világi tárgyak dramatizálása | |
A prózaírók | |
L. B. Alberti "Della famiglia"-ja | |
Matteo Palmieri | |
Vespasiano Bisticci | |
Antonio Manetti | |
Leonardo da Vinci | |
Girolamo Savonarola | |
A Toszkánán kívüli irodalom | |
A nápolyiak | 318 |
Marino Jonata | |
Masuccio Salernitano | |
P. J. de Gennaro | |
Petrarca-utánzók | |
Cariteo | |
Tebaldo | |
Serafino d'Aquila | |
Sannazaro | |
"Farsa"-i | |
A "farsa cavaiuola"-k | |
Az "Arcadia" | |
Bojardo | 324 |
Az Esték és udvaruk | |
Bojardo latin munkái, olasz idilljei, fordításai | |
Az új Lóránt | |
Az "Orlando Innamorato" meséje | |
Túltömöttség | |
Nyelvi fogyatkozások | |
Bojardo jelentősége | |
Kisebb ferrarai írók: Sassi, Collenucci stb. | |
A XVI. század | |
Ariosto | |
Az aranykor | 332 |
A cinquecento határai | |
Olaszország politikai állapota | |
I. Cosimo | |
Az Esték, Gonzagák, Roverék | |
X. Leo | |
A cinquecento árnyoldalai | |
Ariosto élete | 335 |
Ifjúsága | |
Diák-élete | |
Várkapitány lesz | |
Szerelme | |
Magyar kemenczék és magyar borok | |
Alfonz herczeg "familiaris"-a | |
Garfagnanában | |
A. mint szinházi intendáns | |
Halála | |
Az Őrjöngő Lóránt | 346 |
Összefüggése bojardo époszával | |
Cselekvénye | |
Egység-hiány | |
A lovagvilág tükre | |
Eredetiség | |
A csodálatos elem | |
A csaták és párbajok | |
Hódolat a maecenásoknak | |
Az erotikus részletek | |
Az elbeszélés külsőségei | |
Az előadásmód | |
A leíró és a lírai részletek | |
A népies hang | |
A verselés tökélye | |
Jellemei | |
Ariosto egyéb művei | 368 |
Szatirái | |
A Magyarországról szóló | |
Az elégiák "I cinque canti" | |
Vígjátékai | |
Machiavelli | |
Élete | 374 |
Politikai szereplése | |
Követi küldetései | |
Cesare borgia | |
A katonai tanács | |
Bukása | |
Irodalmi köre | |
Újra kanczellár lesz | |
Halála | |
A politikus és a történész | 379 |
"Il principe" | |
Czéljai | |
Erkölcstana | |
Discorsi sopra la prima Deca di T. Livio | |
Tanai | |
Nyelve | |
Az "Arte della Guerra" | |
A "Storie Fiorentine" | |
Kisebb munkái | |
A költő | 388 |
Vígjátéka: a "Mandragora" | |
Alakjai | |
Cselekvénye | |
A "Clizia" | |
Belfagor cz. novellája | |
Decennale-i, capitolo-i | |
A cinquecento egyéb történetírói és politikusai | 392 |
Francesco Guicciardini | |
Élete és elvei | |
Művei, főkép a "Storia d'Italia" | |
Paolo Paruta | |
Giovanni Botero | |
Donato Giannotti | |
Benedetto Varchi | |
Jacopo Nardi | |
Bernardo Segni | |
Jacopo Pitti | |
Filippo Nerli | |
Giambattista Adriani | |
Pier Francesco Giambullari | |
Luigi da Porto | |
Angiolo di Costanzo | |
Camillo Porzio | |
Scipione Ammirato | |
Filippo Sassetti | |
Tasso | |
Bevezetés | 402 |
Élete | 404 |
Atyja | |
A "Rinaldo" | |
Diák-szerelmei | |
Ferrarába kerül | |
Az Eleonora-mesék | |
Párisi útja | |
II. Alfonz | |
Betegsége | |
A római birálók | |
Lelkiismereti kételyek | |
Szökése Ferrarából | |
Visszatér és kórházba csukják | |
Milyen volt lelki baja? | |
Kiszabadul | |
Utolsó vándorlása | |
Halála | |
A Megszabadult Jeruzsálem | 424 |
A költő czélja | |
A tárgyválasztás | |
A vallásosság máza | |
Az éposz meséje | |
Szerkezete | |
Inventio | |
A "divina machinatio" | |
Melancholia | |
Női alakjai | |
A férfihősök | |
Stílusa | |
A szerelmi epizódok | |
Az átdologzott Gerusalemme | |
Egyéb művei | 446 |
Lírája | |
Az "Aminta" | |
Meséje | |
Nyelve | |
A "Torrismondo" | |
Levelei | |
Prózája | |
Dialogusai | |
Értekezései | |
A cinquecento többi írói | |
A lírai és tanító költészet | 455 |
Petrarkisták és petrarkizálók | |
Pietro Bembo | |
Élete | |
Lírája | |
Giovanni Guidiccioni | |
Giovanni della Casa | |
Francesco Mario Molza | |
Michelangelo Buonarroti | |
Vittoria Colonna | |
Veronica Gambara | |
Gaspara Stampa | |
Luigi Tansillo | |
Az anti-petrarkisták | |
Claudio Tolomei | |
Baldassare Olimpo | |
Niccoló Franco | |
Francesco Berni | |
A berneszk stílus | |
Giovanni Mauro | |
Cesare Caporali | |
A szatira | |
Luigi Alamanni | |
A tanköltemény | |
A "Coltivazione" | |
Rucellai | |
A színdarabok | 468 |
Az első tragédia: Sofonisbe | |
Rosmunda | |
Sperone Speroni | |
Giraldi Cintio | |
Pietro Aretino: "L'Orazia" | |
Vígjátékai | |
Irodalmi kalózság | |
G. B. della Porta G. M. Cecchi | |
Bibbiena | |
A rögtönzött vígjáték | |
Alakjai | |
A "scenario"-k | |
Színészírók | |
Az Andreini-család | |
Flamminio Scala | |
Andrea Calmo | |
"Il Ruzzante" | |
A sienaiak | |
Guarini "Pastor fido"-ja | |
Elbeszélők és életrajzírók | 487 |
Az "Accademia floreintina" és a Crusca | |
Bandello | |
Anton Francesco Grazzini | |
Agnolo Firenzuola | |
Giambattista Giraldi | |
Benvenuto Cellini | |
Giorgo Vasari | |
Moralisták, kritikusok | 495 |
Baldassare Castiglione és "Cortegiano"-ja | |
Bembo prózái | |
Nyelvharcz | |
Anton Francesco Doni | |
Epistolariumok | |
Annibale Caro | |
Lodovico Castelvetro | |
Bernardo Davanzati | |
Fordítók | |
II. KÖTET | |
A XVII. század | |
A szépirodalom | |
A secentismus | 1 |
A század irodalmának általános jellege | |
Hanyatlás | |
A stílus megromlásának okai | |
A politikai viszonyok, a maecenások | |
Akadémiák, ujságok, könyvtárak | |
Marini | 7 |
Élete | |
Lírai versei | |
Az "Adone" | |
Meséje | |
Fogyatkozásai | |
Erkölcsi értéke | |
"La strage degli Innocenti" | |
Tassoni és követői | 15 |
Élete | |
Politikai iratai | |
Kritikai művei | |
Az elrablott veder | |
Meséje | |
Új műfajt alkotott-e? | |
A conceptio hibái | |
Czélzatai | |
Szatirikus részletek | |
Nyelve | |
Bracciolini és éposza | |
Lorenzo Lippi és "Malmantile"-je | |
Népmesék az époszban | |
Lalli, Corsini | |
A lirikusok | 27 |
A marinismus | |
Achillini, Preti, Camillo Scrofa | |
A marinismus ostromlói | |
Chiabrera | |
Pindaros-utánzatai | |
Jelentősége | |
Ttesti | |
A Horatius-utánzás | |
Guidi | |
Krisztina svéd királynő írói köre | |
Filicaja | |
Hazafias versei | |
Redi | |
Maggi és Marchetti | |
A szatira-költők | 34 |
Salvator rosa | |
Szatiráinak tárgyai | |
"A költészetről" | |
Menzini | |
Sergardi | |
Soldani | |
Michelangelo Buonarroti il giovine | |
A színművek | 40 |
Az opera keletkezése | |
Rinuccini | |
Librettói | |
Az olasz népszínmű | |
A Rozzik | |
Buonnaroti "Tanciá"-ja | |
Meséje | |
A Fiera | |
Librettói, költői elbeszélései, lírája | |
Gigli és Moliére-utánaztai | |
A tragédiák | |
A rögtönzött színdarabok | |
A tudomány | |
Galilei és iskolája | 52 |
Galilei előzői | |
G. Bruno | |
Galilei élete | |
Művei | |
Nyelve | |
Torricelli | |
Viviani | |
Redi | |
Magalotti | |
Történetírók, kritikusok, szónokok | 61 |
Sarpi | |
Élete | |
A "Storia del concilio Tridentino" | |
Sforza Pallavicini "Istoria"-ja | |
Davila | |
Bentivoglio | |
Bartoli | |
Boccalini | |
A "Ragguagli del Parnaso" | |
Politikai iratai | |
Baldinucci | |
Dati | |
Segneri | |
Az Árkádia kora | |
Az újjáébredés | 71 |
Olaszország története a XVIII. században | |
A reform-eszmék | |
Lombardi, Toszkána, Nápoly, Piemont | |
A Dante-kultusz | |
Az "Árkádia" | 76 |
Alapításának története | |
Törvénytáblája | |
Elterjedése | |
Káros hatása, haszna | |
Crescimbeni | |
Gravina | |
Zappi | |
Lemene | |
Rolli | |
Manfredi | |
Frugoni | |
Perfetti | |
Algarotti | |
Metastasio | 89 |
A XVII. század operája | |
Apostolo Zeno | |
M. élete | |
A jó libretto kellékei | |
A "Didone abbandonata" stb. | |
Az "Artaxerxes" meséje | |
Szereplése a bécsi udvarnál | |
Az "Olimpiade" | |
Jellemei, cselekvényei, verselése | |
Parini | 105 |
Az olasz társadalom a XVIII. században | |
A főnemesség | |
P. élete | |
A "Giorno" | |
Tartalma | |
A szatira új formája | |
A "Giorno" hangja, nyelve | |
P. lírája | |
A classikai iskola | 119 |
Reactió az "Árkádiá"-val szemben | |
Varano | |
Savioli | |
Paradisi | |
Mazza | |
Cassoli | |
Fantoni | |
Bertola | |
Cesarotti és nyelvújítása | |
Tájnyelvi költők | 125 |
Az olasz tájnyelvek az irodalomban | |
Marin Sanuto | |
G. C. Croce | |
G. B. Basile | |
Baldovini | |
Assonica | |
Sziczilia szerepe az olasz irodalomban | |
Meli | |
Jelentősége | |
Goldoni | |
Élete | 131 |
Mozgalmas ifjúsága | |
Ügyvéd lesz | |
Tragédiákat ír | |
Szerződése a Medebach-társulattal | |
Törekvései | |
Párisba megy | |
Küzködése | |
Aggkora, halála | |
Jelleme | |
Reformja | 145 |
Franczia hatások az olasz irodalomban | |
A rögtönzött vígjáték Velenczében | |
A jellemvígjáték | |
G. harcza a színészek s az akadémiák ellen | |
Chiari férczművei | |
Carlo Gozzi támadásai | |
Voltaire | |
Gasparo Gozzi | |
Alakjai | 153 |
Irányának visszahatása jellemeire | |
Tipusok | |
Főjellemek és mellék-alakok | |
Mirandolina | |
Változatosság alakjaiban | |
A "mascherák" nevei | |
A női alakok | |
Vádak G. jellemei ellen | |
A szerelemesek | |
Az arisztokraták | |
Czélzatai | 161 |
A demokrata | |
A cicisbeóság | |
A kereskedő-osztály és a patriziatus | |
A társadalmi visszásságok | |
A "Medvék" | |
Cselekvényei. Nyelve | 168 |
A drámai érdek hiánya | |
Idő- és helyegység | |
Szerkezet | |
Monológok | |
Realisztikus nyelv | |
Verselés | |
Szabatosság | |
Népdrámái | |
A "Baruffe Chiozzotte" | |
Érzékeny színművei; bohózatos vígjákai; librettói | |
Goldoni ellenlábasai | 178 |
Carlo Gozzi sikerei | |
A Sacchi-féle társulat | |
"L'Amore delle tre melarance" | |
Szatira a tündérmesében | |
Aristophanes és Gozzi | |
L'Augellin Belverde | |
Gratarol és Benyovszky Móricz | |
Alfieri | |
Előzői. Maffei, Conti | 185 |
Az olasz tragédia meddősége | |
Okai | |
Maffei élete és tudományos munkái | |
A "Merope" | |
Meséje | |
Haladás az előző tragikusokkal szemben | |
Conti | |
Politikai indítékok | |
Alfieri élete | 191 |
Családja | |
Gyermekévei | |
Utazásai | |
Megfordul Magyarországban | |
Tragédiákat kezd írni | |
Tanulmányai | |
A zsarnok-gyűlölő | |
Albany grófnő | |
Megtelepszik Toszkánában | |
Párisba megy | |
A forradalom | |
Visszatérés Flórenczbe | |
Utolsó évei | |
Művei | 205 |
Irányuk | |
Jellemeik | |
A zsarnokok tipusai: Fülöp, Nero, Claudius, Egisto | |
A szabadsághősök tipusai | |
Antigone | |
Egyformaság és egyhangúság | |
A mese | |
Honan merít? | |
A mesék módosítása | |
Tömöttség | |
Kevés személy | |
Szerkezet | |
Nyelve | |
"Saul" és "Mirra" | 221 |
Nem iránydrámák | |
A "Saul" tárgya | |
Harcz a tiara és a korona közt | |
Mirra tragikuma | |
"Saul és Mirra" jellemei | |
Alfieri és Corneille | |
Szatira, kritika, tanítóköltészet | |
Gozzi és Baretti | 230 |
Az irányköltészet | |
Gasparo Gozzi élete | |
Ujságczikkei | |
La Difesa di Dante | |
Bettinelli könyve | |
Baretti pályája | |
Ujsága | |
Szenvedélyes bírálatai | |
Elfogultsága | |
Nyelvi kiválósága | |
Forteguerri és Casti | 237 |
A Ricciardetto | |
Byron és Forteguerri | |
Passeroni 101 énekes "Cicerone"je | |
Casti pályája | |
ledér versei | |
Gli animali parlanti | |
A meseírók: Crudeli, Pignotti | |
Fiacchi | |
A tanköltészet: Lorenzi, Spolverini, mascheroni | |
A tudósok | |
A történetírás | 244 |
Francziaország hatása az olasz tudományos életre | |
A tudományos élet fellendülése | |
A tudósok stílusa | |
Vico | |
Élete | |
A "Scienza nuova" | |
Tartalma | |
Giannone | |
A "Storia civile" jelentősége | |
G. tragikus vége | |
A plágium vádjai | |
Muratori | |
Tiraboschi | |
Denina | |
Mazzuchelli stb. | |
Nemzetgazdaságtan és jogtudomány | 252 |
Intieri | |
Genovesi | |
Galiani | |
P. Verri és a "Caffé" | |
Al | |
Verri | |
Beccaria | |
Dei delitti e delle pene | |
Hatása | |
Filangieri | |
A Scienza della legislazione | |
Pagano | |
A XIX. száazd első harmad | |
Monti | |
A szabadságharczok kora | 259 |
Az olasz irodalom szerepe az olasz szabadságharczok korában | |
Olaszország története a XIX. században | |
Napoleon | |
A restauráczió | |
Felkelések | |
1848., 1859. és 1870 | |
Monti élete | 266 |
Élete | |
Római szereplése | |
Forradalmárnak vélik | |
Bassville | |
Jellemgyengeség | |
Napoleonhoz pártol | |
Hivatalai | |
Császári költő | |
M. 1814. után | |
Epikája és lírája | 272 |
A "Bassvilliana" | |
Meséje | |
Dante-utánzat | |
Nyelve | |
A "Mascheroniana" | |
Tárgya | |
Il Beneficio | |
Il bardo della selva nera | |
Il Prometeo | |
A Musogoniana | |
A "Feroniade" | |
Lírai versei | |
Iliás-fordítása | |
Tragédiái. Prózái | 283 |
Az Aristodemo | |
Meséje, alakjai | |
Galeotto manfredi | |
Shakespearei nyomok | |
Egy női Othello | |
Zambrino | |
Jago | |
A "Caio Gracco" | |
A passivitás tragikuma | |
Jellemek, nyelvezet | |
Monti filologiai munkái | |
Foscolo | |
Élete | 292 |
Monti és Foscolo jelleme | |
F. Velenczében | |
Milanóban | |
Szerelmi viszonya | |
Katonáskodása | |
Tanár lesz | |
Tragédiája | |
Nem esküszik hűséget Ausztriának | |
Menekül | |
Londoni élete | |
Ultime lettere di Jacopo Ortis | 300 |
Werther és Ortis | |
Egyező vonások és eltérések | |
A kettős szenvedély | |
Ortis egyénisége | |
A hazafiság | |
A mű hatása | |
A Sírok. A Grácziák | 307 |
Petrarca hatása F.-ra | |
A Sírok keletkezése | |
Eszmemenete | |
Értéke | |
A "Grácziák" tárgya | |
Hibái | |
Tragédiái. Prózai munkái | 313 |
A "Tieste" | |
Alfieri-utánzat | |
Aiace | |
Sophocles Ajay-a és F.-é | |
Ricciarda | |
A tétlenség hőse | |
F. kritikai elvei | |
Dante-tanulmányai stb. | |
A kisebb classicisták | 319 |
Pindemonte | |
Fordításai | |
Visszhang a Sírokra | |
Arminiója | |
Arici | |
G. Paradisi | |
Benedetti | |
Biondi | |
G. Marchetti stb. | |
Manzoni | |
A romanticismus | 325 |
Különféle meghatározásai | |
A reomanticismus főjellemvonása | |
Az olasz irodalom "régi romanticismus"-a | |
A vallásosság | |
A népszerű és népies elem | |
A hasznos irodalom | |
A modern költői művek fordítása | |
A romanticismus olasz definiálói | |
Milano mint irodalmi központ | |
A "Conciliatore" | |
Az osztrák hatóságok és a romantikusok | |
Manzoni élete | 334 |
Ifjúsága | |
Első kisérletei | |
Párisba megy | |
Fauriel | |
Házassága | |
Megtérése | |
Milanóban | |
Politikai nézetei; magánélete | |
Lírája | 341 |
Utánzatok | |
A vallásos himnuszok | |
Politikai versei | |
Il cinque Maggio | |
A karénekek | |
Tragédiái | 350 |
Újítások | |
Történeti hűség | |
A coro | |
Il conte di Carmagnola | |
Tárgya, meséje | |
Dráma-e? | |
A jellemek | |
Adelchi | |
Cselekvénye | |
A dramatizált történet | |
Nagy Károly és Desiderio | |
Adelchi és Ermengarda | |
Tendentiák | |
A Jegyesek | 361 |
M. elmélete a történeti regényről | |
Regény a népnek | |
Erkölcsi tanítás | |
Vádak | |
A mese M. és Walter Scott | |
A Jegyesek történeti háttere | |
Alakjai | |
Don Abbondio | |
M. humora | |
A Jegyesek nyelve | |
A Jegyesek átdolgozása | |
M. elmélete az olasz irodalmi nyelvről | |
Kritikai és történeti munkái | 375 |
Levele a nyelvegységről | |
A hely- és időegységről | |
A romanticismusról | |
A szerelem | |
A történeti regényről | |
A longobardokról | |
La Colonna infame | |
A katholikus morálról | |
A romantikusok | |
Silvio Pellico | 380 |
Élete | |
Fogsága | |
Szereplése 1830. után | |
Le mie prigioni | |
Francesca da Rimini | |
Ester d'Engaddi | |
Berchet | 387 |
Élete | |
Számüzetése | |
Műfordítások | |
I profughi di Praga | |
Hazafias énekei | |
Grossi, Torti | 392 |
Manzoni legjobb barátja | |
A Prineide | |
Tájnyelvi költemények | |
La Fuggitiva | |
Ildegonda | |
I Lombardi alla prima Crociata | |
Marco Visconti | |
Torti versei | |
Sestini | |
Carrer | |
Scalvini | |
Biava | |
Gius | |
Niccolini | |
Cantú | |
Porta | |
Leopardi | |
Ifjúkori kisérletek | 402 |
A szülei ház | |
Filologiai tanulmányok | |
Betegség | |
Melancholia | |
Giordani | |
Hazafias versek | 410 |
Lelki állapota 1818. táján | |
Giordani meglátogatja | |
"Itáliához" | |
"Dante szobrára" | |
Leveleiből | |
A boldogtalanság költészete | 416 |
Lelki állapota 1819-ben | |
Filosofiája jegeczedik | |
Életnézlete forrásai | |
Szerelmei | |
Pessimismus | 421 |
A teljes reménytelenség | |
Az öngyilkosság apologiája | |
Brutus minor és Sappho | |
Az első verskötet | 428 |
Elmegy Recanatiból | |
Róma | |
Ismeretség Niebuhrral | |
"Alla Sua Donna" | |
Az első kötet sikere | |
Az "Antologia" munkatársai | |
Operette Morali | 433 |
Parini, vagy a dicsőségről | |
Párbeszédek | |
A Természet és az izlandi | |
Timandro e Eliandro | |
Az emberi haladás problémája | |
Halálvágy | |
Detti memorabili di Filippo Ottonieri | |
Pensieri | |
Filosofus-e Leopardi? | |
A második verskötet | 440 |
L. Milanóban, Bolognában, Pisában és Flórenczben | |
Az új kötet előszava | |
Levél Pepoli grófhoz | |
Emlékek | |
Verselése | |
Természet-festései | |
Utolsó évei | 450 |
Szerelme Bonaparte Sarolta iránt | |
Inség | |
Ranieri | |
L. Nápolyban | |
Halála | |
Utolsó versei | |
A Rekettye | |
Toldalékok a Béka-egérharczhoz | |
A próza | |
A nyelvharcz | 457 |
Cesarotti hatása | |
Orthologusok és neologusok | |
Cesari | |
Perticari | |
Giordani | |
Colombo | |
Grassi | |
Costa | |
Puoti stb. | |
A történetírók | 465 |
Botta | |
Három főműve | |
Stílusa | |
Colletta | |
Coco | |
A XIX. század '30-'70-ig | |
A hazafias irodalom | |
A líra | 472 |
A régi s az új romantikusok | |
Rossetti | |
Dall'Ongaro | |
Poerio | |
Mameli | |
Prati | |
Aleardi | |
Verse a magyar szabadságharczról | |
Zanella | |
Műfordítók: Maffei, Carcano, Zendrini | |
Belli | |
Giusti | 484 |
Élete | |
Közállapotok Toszkánában | |
A kor typusai | |
G. szatiráinak hangja, humora, nyelve | |
Népszerűsége | |
Főbb költeményei | |
Prózái | |
A dráma | 498 |
G. B. Niccolini | |
Első szomorújátékai | |
Antonio Foscarini | |
Giovanni da Procida | |
Arnaldo da Brescia | |
Meséje | |
Tendentiája | |
Nagy hatása | |
N. lírai versei és prózái | |
Marenco | |
Romani | |
A vígjáték | |
Giraud | |
Nota | |
Giacometti | |
Gherardi del Testa | |
Ferrari | |
Kisebb drámaírók | |
A regény | 513 |
Massimo d'Azeglio | |
Ettore Fieramosca | |
Niccoló de'Lapi | |
Közpályája | |
Emlékiratai, levelei | |
Guerrazzi | |
Jelleme | |
Politikai szereplése | |
La Battaglia di Benvento | |
L'Assedio di Firenze | |
Il Buco nel muro | |
Rosini | |
Bresciani | |
Az újabb elbeszélők | |
De Amicis, Farina | |
Politikusok, tudósok | 522 |
Gioberti | |
A "Primato" | |
A "Rinnovamento" | |
Balbo | |
Le Speranze d'Italia | |
Mazzini működése | |
Mamiani | |
Tommaseo | |
Capponi | |
Kisebb történetírók | |
Irodalomtörténetírók | |
Filosofusok | |
Jogtudósok és nemzetgazdák | |
Befejezés |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.