Az oktatás az Európai Unióban

Tartalom

1 ELŐSZÓ 9
2 BEVEZETÉS 11
3 AZ OKTATÁS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ 16
3.1 AZ UNIÓ VONZÁSA 16
3.2 NEMZETI OKTATÁSI RENDSZEREK ÚJ ERŐTÉRBEN 21
4 AZ EURÓPAI UNIÓRÓL ÁLTALÁBAN 28
4.1 MI AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS HOGYAN MŰKÖDIK? 28
4.2 HOGYAN FORMÁLÓDIK A SZAKPOLITIKA AZ EURÓPAI UNIÓBAN? 34
4.3 AZ EURÓPAIZÁLÓDÁS SOKFÉLE ARCA 54
5 A KÖZÖSSÉG OKTATÁSI SZEREPÉNEK FEJLŐDÉSE 59
5.1 VAN-E KÖZÖSSÉGI POLITIKA AZ OKTATÁS TERÜLETÉN? 60
5.2 AZ UNIÓ OKTATÁSI SZEREPÉNEK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE 64
5.2.1 A „tabu" korszak (1971 előtt) 66
5.2.2 A közösségi politika kezdetei (1971-1986) 69
5.2.3 Az együttműködés új szakasza (1986-1992) 78
5.2.4 A közös politika Maastricht után (1992-2000) 86
5.2.5 A nemzeti politikák közösségi koordinálása (2000 után) 100
5.2.6 A közösségi szerep bővülése és a várható jövő 114
5.3 A FEJLŐDÉS DINAMIKÁJA ÉS HAJTÓERŐI 118
5.3.1 Az oktatás és a többi ágazat 119
5.3.2 Általános képzés és szakképzés 123
5.3.3 Az Európai Bíróság szerepe 128
5.3.4 Tanulás és kísérletezés 132
5.3.5 Bizalomépítés és kommunikáció 138
5.3.6 Az oktatási programok 142
5.3.7 Innovatív kezdeményezések - alulról történő építkezés 150
5.3.8 A strukturális és kohéziós politika hatásai 155
6 AZ UNIÓ SZEREPE KONKRÉT SZAKPOLITIKAI TERÜLETEKEN 159
6.1 AZ EGYES ALRENDSZEREK 161
6.1.1 A felsőoktatás 162
6.1.2 A szakképzés 175
6.1.3 Az általános, kötelező oktatás 182
6.1.4 Az egész életen át tartó tanulás 201
6.2 HORIZONTÁLIS TERÜLETEK 211
6.2.1 Átjárhatóság, mobilitás és belső piac 212
6.2.2 Minőség és eredményesség 240
6.2.3 Méltányosság és inklúzió 248
6.2.4 A képességek fejlesztése 259
6.2.5 Fejlesztés és innováció 264
6.2.6 Tudásháttér és tényekre épülő politika 285
7 AZ INTEGRÁCIÓ MECHANIZMUSAI ÉS HATÁSAI 304
7.1 A KÖZÖSSÉGI OKTATÁSPOLITIKA TERMÉSZETE ÉS HATÁSA 305
7.1.1 A közösségi politika tartalmi jellemzői 305
7.1.2 A közösségi hatások természete 308
7.2 A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI POLITIKÁK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA 311
7.2.1 Megfelelés, közeledés, távolodás 311
7.2.2 A modernizációs hatás és ellentmondásai 315
7.2.3 Közös politika és nemzeti szintű implementáció 321
7.2.4 A tanulás mint a közösségi kormányzás eszköze 331
8 KONKLÚZIÓ 335
9 HIVATKOZOTT IRODALOM 340
9.1 ÁLTALÁNOS IRODALOM 340
9.2 AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS ÉS JOGI TERMÉSZETŰ DOKUMENTUMAI 352
10 ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK ÉS KERETES ÍRÁSOK JEGYZÉKE 357
10.1 ÁBRÁK 357
10.2 TÁBLÁZATOK 358
10.3 KERETES ÍRÁSOK 358
11 FÜGGELÉK 359
11.1 AZ OKTATÁSRÓL ÉS KÉPZÉSRŐL SZÓLÓ CIKKEK AZ UNIÓS ALAPSZERZŐDÉSBEN 359
11.2 AZ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS HATÁLYOS KÖZÖSSÉGI JOGI DOKUMENTUMOK 361
11.3 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG OKTATÁSÉRT FELELŐS SZERVEZETI EGYSÉGEI ÉS VEZETŐI (1973-) 370
11.4 AZ OKTATÁSI PROGRAMOK ÉVES KÖLTSÉGVETÉSE (1986-2013) (MILLIÓ EURO, FOLYÓ ÁRON) 371
11.5 AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAPBÓL ÉS ELŐCSATLAKOZÁSI ALAPOKBÓL TÁMOGATOTT HAZAI OKTATÁSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS EZEK FORRÁSAI 372
11.5.1 PHARE-projektek a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés területén, 1994-2002 372
11.5.2 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) Humán-Erőforrás-Fejlesztési Programjának prioritásai, intézkedései és ezek költségvetési kerete (milliárd forint) 374
11.5.3 Az Európai Szociális Alapra épülő közoktatási és felsőoktatási fejlesztési programok és ezek tervezett támogatása (2007-2013, millió forint) 375

Témakörök