Az ókori Róma története

Szerző

Fordító

Lektor

Szilágyi János György

Budapest

'N. A. Maskin: Az ókori Róma története ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1951
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	578 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Melléklettel. Tankönyvi száma: 402.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E könyv szerzője, Nyikolaj Alekszandrovics Maskin, 1950. szeptember 15-én halt meg, akkoriban, amikor a magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elhatározta, hogy "Az ókori Róma történeté"-t magyar nyelven adja az egyetemi hallgatóság kezébe.
Korán ragadta el a halál. Csak nemrégiben ünnepelték születésének 50. és pedagógusi működésének 25. évfordulóját. 1900. február 9-én született. Egyetemi tanulmányait 1918-22-ben A. V. Misulinnal, későbbi munkatársával együtt végezte. 1922-től 1936-ig az orosz nyelv tanára volt a keleti dolgozók Sztálinról elnevezett kommunista egyetemén, közben ókori történeti tanulmányait folytatta. Már aspiratúrájának ideje alatt tartott előadásai is azok körül a témák körül csoportosultak, amelyek haláláig foglalkoztatták: elsősorban a római provinciák történetét, az i. u. II-III. század politikai történetét, a római birodalom művelődéstörténetét és a római vonatkozású cikkei a Nagy Szovjet Enciklopédiában (Beneficium, Colonatus, Feliratok, Magistratus, Mauretania, Numidia, Plebeji, Róma stb.; a 2. kiadásban: Agustus). Oroszt azért kellett előadnia, mert az antik világ története Pokrovszkij - később leleplezett és Marréhoz hasonlítható - kártékony működése folytán kiszorult az egyetemekről. Önéletrajzában ezt írja: "Fordulópont volt életemben az 1934. esztendő. A Szovjetunió Népbiztosítási Tanácsának és SzK(b)P Központi Bizottságának a történelemtanításról és a történettudományi fakultások megszervezéséről szóló 1934. május 16-i rendelete visszaállította az ókori történetet, mint tudományt és tanszakot, és lehetővé tette számomra az egyetemi munkát." 1935-ben közzétett tanulmánya, "Az agonisztikusok mozgalma" volt az első marxista dolgozat a későrómai társadalomtörténet köréből a szovjet tudományban. Egyetemi előadásain kívül továbbra is részt vett a különféle továbbképző történeté"-t is. Élénk tevékenységet fejtett ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának történeti intézetében is. Állandóan foglalkozott az ókori történet tanításának elvi "Vjesztyik Drevnyej Isztorij" szerkesztésében. 1941 novemberében a moszkvai egyetemmel először Ashabadba, majd Szverdlovszkba költözött. A kiürítés mostoha körülményei között is volt benne annyi energia, hogy megirja "Augustus principatusa" című nagy monográfiáját, amellyel 1942 júniusában a doktori címet is megszerezte. Szverdlovszkban is tanított és megszerveze a történeti intézetet, vezetője is volt ókori történeti tanszékét vezette egészen haláláig. Misulin halála után ő vette át az Akadémia történeti intézetében az ókori szakosztály irányítását is. Vissza

Tartalom

Bevezetés	3
Az antik Rómára vonatkozó források és történeti művek
A római történelem forrásai	7
Az ókori Róma az újkori történetírás tükrében	32
A rómaiak előtti Itália és Róma történetének legrégibb korszaka
Az ókori Itália természeti viszonyai	59
Itália legrégibb lakossága	61
Itália ősrégészete	61
Az itáliai törzsek	63
Az etruszkok	64
Az itáliai és szicíliai görög városok	70
Róma a királyok korában	71
A régi Latium	71
Róma városának alapítása	71
A hét római király	73
A királyok korának társadalmi rendje	75
Servius Tullius reformja és az etruszk uralom vége Rómában	79
A régi római vallás	81
A korai köztársaság
Róma és Latium az i. e. 5. században és a 4. század elején	86
A patriciusok és a plebejusok harca	89
A köztársaság megalakulása és a plebejusok harca az i. e. 5. században	89
A patriciusok és plebejusok harcának lezárulása	93
Itália meghódítása. Pyrrhos hadjárata	97
Róma politikai és társadalmi szerkezete az i. e. 3. század elején	102
Róma államszerkezete a 3. század elején	102
A társadalmi és gazdasági viszonyok a 3. század elején	107
A római jog kifejlődése	115
Hogyan lett Róma a Földközi-tenger vidékének leghatalmasabb állama?
Róma és Karthágó harca (a 3. század végéig)	117
Karthágó társadalmi és politikai rendszere	117
Az első pun háború	119
Róma bel- és külpolitikája az első és második pun háború közti időszakban (241-218)	123
A második pun háború	124
Róma és a hellénisztikus államok az i. e. 2. század első felében	137
Róma és a Kelet az i.e. 3. század végén és a 2. század elején	137
A második makedón háború (i. e. 200-197)	140
A szíriai háború	142
A harmadik makedón háború	143
Róma külpolitikája Nyugaton az i. e. 2. század első felében. Makedonia és Görögország meghódítása	145
A római társadalom az i. e. 2. század közepén	152
A nobilitas és a lovagság	152
Az itáliai mezőgazdaság az i. e. 2. század derekán	156
Az ipar és kereskedelem	158
A római rabszolgatartó rendszer az i. e. 2 század közepén	159
A római állam a 2. század második felének elején és Scipio Aemilianus reformpártja	163
A római kultúra az i. e. 2. század közepén	164
A polgárháborúk kora
Az osztályharc Rómában az i. e. 2. század 30-as és 20-as éveiben	174
Az első szicíliai rabszolgalázadás	174
Tiberius Gracchus tribunatusa	176
A politikai harc Tiberius Gracchus halála után	180
Gaius Gracchus reformja	182
Róma külpolitikája Nyugaton az i. e. 2. század végén	188
A lugurtha elleni háború (111-105)	188
Marius katonai reformja	191
Háború a kimberekkel és teutonokkal	192
A társadalmi harc az i. e. 2. század végén és az 1. század elején	193
A második szicíliai rabszolgalázadás	193
Appuleius Saturninus fellépése	195
Livius Drusus Minor és a szövetséges háború	197
Marius és Sulla küzdelme	200
Az első Mithridatés elleni háború és Sulla államcsínye	200
A marianusok uralma (87-82)	203
Sulla háborúja Mithridatés ellen	204
Sulla diktatúrája	206
A római imperium Sulla halála után. Spartacus felkelése	210
Az itáliai mezőgazdaság az i. e. 1. század közepén	210
Az ipar és kereskedelem	213
A provinciák kizsákmányolása és az uzsora szerepe	213
A római rabszolgatartó társadalom az i. e. 1. század első felében	214
Lepidus felkelése. A Sertorius elleni háború	217
Spartacus felkelése	219
A római állam az i. e. 1. száuad 60-as éveiben (A belső és külső helyzet)	225
A Sulla előtti alkotmány visszaállítása	225
Pompeius küzdelme a kalózok ellen	227
A keleti helyzet és Manilius törvénye	228
Pompeius hadjáratai	230
A politikai élet az i. e. hatvanas évek elején	232
Catilina összeesküvése	236
Az első triumviratus és Gallia meghódítása	241
Pompeius visszatérése	241
Az első triumviratus	242
Caesar háborúi Galliában (58-56)	245
A lucai egyezmény	250
Parthia és Róma az i. e. 1. század közepén	250
Caesar háborúi Galliában az i. e. 55-50. közti szakaszban	253
Háború Caesar és Pompeius között. Caesar diktatúrája	255
A politikai élet Rómában az i. e. 1. század 50-es éveinek végén	255
Polgárháború Pompeius és Caesar között	257
Az alexandriai háború és Caesar győzelme Pharnakés felett	259
Társadalmi mozgalmak Rómában a 48-47. években	260
Caesar és a pompeianusok küzdelmének utolsó szakasza	261
A polgárháború eredményei és Caesar diktatúrája	262
A Caesar halála utáni polgárháborúk	269
Róma a Caesar meggyilkolását követő első napokban	259
Octavianus politikai tevékenységének kezdete	271
A mutinai háború	272
A második triumviratus és a proscriptiók	273
A philippi-i csata és a perusiai háború	274
Octavianus küzdelme Sextus Pompeius ellen	277
A polgárháború utolsó szakasza: az Octavianus és Antonius közötti küzdelem	278
A római kultúra a késői köztársasági korban	283
A római társadalom élete és erkölcsei az i. e. 1. században	283
A rétorika	285
A római próza és a tudományos irodalom	287
Az i. e. 1. század római költészete	288
Az építészet és a képzőművészek	291
A római jog fejlődése	292
A korai császárkor
Augustus principatusa	296
A császárság megalapítása	296
Róma politikai berendezése a császárság kezdetén	297
Augustus törvényei	300
Augustus társadalompolitikája	302
A hadsereg Augustus korában	307
Augustus külpolitikája	309
Augustus dinasztikus politikája	313
Az Augustus-kori kultúra	316
A Iulius-Claudius-dinasztia császárai	325
Tiberius (14-37)	325
Caius Caesar (Caligula)	329
Claudius (41-54)	330
Caligula és Claudius külpolitikája	333
Nero uralkodása (54-68)	334
A 68-69-i polgárháború	338
Itália a Iulius-Claudius-dinasztia korában	340
A város és a városi élet	340
A kereskedelem és ipar	341
A mezőgazdaság	342
Az itáliai rabszolgamunka az i. u. I. században	343
A colonatus kialakulása	341
A nagybirtok győzelme	344
Felkelések a birodalom tartományaiban az I. század 60-as éveiben	345
A zsidó hadjárat	345
Civilis felkelése	346
A Flavius-dinasztia (69-96)	347
Vespasianus (69-79)	347
Vespasianus utódai	349
A Flaviusok külpolitikája	350
A római birodalom a II. században. Az Antoninus-dinasztia	351
Nerva (96-98)	351
Traianus (98-117)	352
Hadrianus (117-138)	355
Antoninus Pius (138-161)	358
Marcus Aurelius (161-180)	359
Commodus és az Antoninus-dinasztia bukása	361
A római birodalom társadalmi felépítése az I-II. században	362
Rabszolgaság és colonatus	362
A provinciák városai a II. században	367
A provinciák gazdasági élete	370
Róma város politikai és gazdasági helyzete	376
A római plebs	376
A szabadonbocsátott rabszolgák	379
A lovagok	380
A szenátori rend	380
A római kultúra az I-II. században	381
A római birodalom kulturális életének általános jellege az i. u. I-II. században	381
A római irodalom és filozófia fejlődése	384
A latin tudományos próza az i. u. I-II. században	386
A görög irodalom és filozófia	387
A római művészet az I-II. században	388
A keleti kultuszok elterjedése az i. u. I-II. században és a korai kereszténység	390
A III. századi válság
A Severus-dinasztia (193-235)	405
A 192-193. évi polgárháború	405
Septimius Severus (193-211)	405
Septimimus Severus utódai	408
A római jog történetének klasszikus korszaka	411
A katonacsászárok uralma	413
A birodalom belső élete a III. század második felében	418
A késői császárkor
Diocletianus uralkodása (284-305)	424
A dominatus megalapítása	424
Diocletianus reformjai	426
Diocletianus valláspolitikája	429
Diocletianus külpolitikája	430
Diocletianus reformjainak jelentősége	430
Constantinus császár uralkodása	431
Harc a császári hatalomért Diocletianus után	431
Constantinus valláspolitikája	432
Constantinus reformjai	433
Constantinus külpolitikája	435
Constantinus utódai	435
A római birodalom belső helyzete az i. u. IV. és V. században	437
A politikai rendszer	437
A társadalmi rendszer	438
A keresztény egyház és szerepe a birodalom társadalmi életében	441
A késői császárkor kultúrája	443
A rabszolgák forradalma és a római birodalom bukása	446
A nyugatrómai birodalom utolsó évtizedei és bukása	446
A keletrómai császárság az V-VI. században. A római jog kodifikálása	449
A római birodalom feudalizálódása	451
A rabszolgák és a colonusok forradalma	453
Az ókori társadalom bukásának problémája a XVIII-XX. század történeti irodalmában	455
Bibliográfia	458
A római császárok jegyzéke	524
Időrendi táblázat	532
Tájékoztató	539
Név- és tárgymutató	543
Tartalomjegyzék	569

Témakörök

N. A. Maskin

N. A. Maskin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: N. A. Maskin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem