1.060.457

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Az ókori Izrael és Júda története

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Piliscsaba
Kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Kiadás helye: Piliscsaba
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 498 oldal
Sorozatcím: Studia Orientalia
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-9296-77-5
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, térképekkel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az ókori Közel-Kelet történetének tanulmányozásában a XX. sz. második fele nemcsak szenzációs szövegleletek megtalálását hozta, hanem a tudományos módszerek jelentős fejlődését is. A rokon és társtudományokkal egyre termékenyebb kapcsolatba kerülő régészet és történelemtudomány újfajta kérdéseket kezdtek feltenni az ókori társadalmakkal, az emberek életmódjával, gondolkodásával, intézményeivel kapcsolatosan. A források gyarapodása és a módszerek fejlődése igényli, hogy e terület kultúráiról rendre új összefoglalók szülessenek.
Az ókori Izrael történetét illetően jelenleg Miller és Hayes számít a legújabb standard feldolgozásnak. Szerzői az ókori Izrael állam (kettészakadása után Izrael és Júda) történetét állították vizsgálódásaik középpontjába, hogy annak a XX. sz. végén rendelkezésre álló írott és más jellegű források ismeretében újabb képét rajzolják meg.
Könyvüket az írott forrásanyag gondos és módszeres elemzése jellemzi. Az írott forrásoknak nemcsak tartalmát vizsgálják,... Tovább

Fülszöveg

Az ókori Közel-Kelet történetének tanulmányozásában a XX. sz. második fele nemcsak szenzációs szövegleletek megtalálását hozta, hanem a tudományos módszerek jelentős fejlődését is. A rokon és társtudományokkal egyre termékenyebb kapcsolatba kerülő régészet és történelemtudomány újfajta kérdéseket kezdtek feltenni az ókori társadalmakkal, az emberek életmódjával, gondolkodásával, intézményeivel kapcsolatosan. A források gyarapodása és a módszerek fejlődése igényli, hogy e terület kultúráiról rendre új összefoglalók szülessenek.
Az ókori Izrael történetét illetően jelenleg Miller és Hayes számít a legújabb standard feldolgozásnak. Szerzői az ókori Izrael állam (kettészakadása után Izrael és Júda) történetét állították vizsgálódásaik középpontjába, hogy annak a XX. sz. végén rendelkezésre álló írott és más jellegű források ismeretében újabb képét rajzolják meg.
Könyvüket az írott forrásanyag gondos és módszeres elemzése jellemzi. Az írott forrásoknak nemcsak tartalmát vizsgálják, hanem azt is, hogy szerzőik milyen szándékkal írhatták azokat, hogyan mutatják be általuk az eseményeket. A bibliai történeti hagyomány alapvetően teológiai és etikai szempontú értékelés egy nép múltjáról. Miller és Hayes ehhez a hagyományhoz nem teológusként, hanem történészként közelít, bibliai és külső források alapján bemutatva az államot létrehozó társadalmi, politikai és gazdasági tényezőket és elhelyezve ezt a történetet az ókori Közel-Kelet történeti tablóján.
Feldolgozásuk modern kutatási módszerek alkalmazásával és a legújabb eredmények ismeretében készült. Elemzik az ókori Izrael és Júda története szempontjából fontos közel-keleti államok szerepét, felvonultatják az onnan származó, tárgyuk szempontjából fontos forrásokat. A kötet kiemelve tartalmazza számos fontos ókori keleti szöveg fordítását - közülük több először itt olvasható magyarul. Külön teret kap néhány fontosabb kronológiai kérdés megvitatása. Az olvasó a kötet alapján tájékozódhat a területen élő ismert népcsoportokról, a törzsi társadalom és a királyság intézményeiről, a nemzetközi diplomácia szokásairól, a nagyhatalmak politikai szándékairól és módszereiről avagy éppen a mindennapi élet szokásairól. A helyszíneket, az ókori Kelet színes világát a jellegzetes tárgyakról, ábrázolásokról készült ábrák és fényképek idézik fel. A helyszínek, határok kérdéseiben való eligazodást számos térkép segíti. A jól tagolt tartalomjegyzék és a többféle mutató azok tájékozódását segítik, akik valamilyen kérdéshez kívánnak ismereteket gyűjteni. Vissza

Tartalom

Táblázatok, fényképek, térképek és szövegek jegyzéke15
Előszó19
Előszó a magyar kiadáshoz21
Rövidítések jegyzéke23
A színhely27
Kronológia27
Izraeliek és júdaiak - a későn jövők29
Eredetük a késő bronz- és korai vaskorban30
Nagy Sándor hódításának hatása30
Helynevek és az egymást követő domináns kultúrák30
Földrajz31
A Termékeny Félhold és Egyiptom32
A Mediterráneum35
A Földközi-Tenger keleti partvidéke37
Palesztina41
Mindennapi élet az ókori Palesztinában51
Az eredet problémái54
A Genesis-Józsue elbeszélés összefoglalása54
A Genesis-Józsue elbeszélés történeti rekonstrukcióra való használatának nehézségei58
Ókori történetszemlélet58
További valószínűtlen elemek60
Összetettség és ellentmondások60
Népi hagyomány és teológiai célok61
A Biblián kívüli történelemmel való kapcsolódási pontok keresése63
Genesis 14 éve Mezopotámia történelme63
A kivonulás és a természeti csapások64
A habiru-elmélet64
A ramszeszi periódus a kivonulás ideje?66
Izrael a Merneptah-sztélén67
Régészeti megoldások után kutatva67
Az amorita-elmélet67
A letelepült életmód megszűnése Transzjordániában70
13. századi pusztítások70
A jellegzetes izraeli anyagi kultúra nyomában72
Történészi válaszok Izrael eredetének Genesis-Józsue-beli elbeszélésére72
Vegyük az elbeszélést úgy, ahogy van72
Az elbeszélés egészének elvetése73
Kompromisszumos megoldás keresése74
A jelen kötetben alkalmazott megközelítés76
Amikor Izraelnek még nem volt királya78
Palesztina a késő bronzkor végén és a kora vaskor kezdetén78
Az egyiptomi hatalom gyengülése78
Heterogén lakosság80
A kora vaskor új fejleményei80
A régészet és a korai izraeli törzsek81
A Bírák könyve és a "bírák kora"83
A Bírák könyve mint a Genesis-Józsue elbeszélés folytatása83
A Bírák könyve és a történeti rekonstrukció85
A Bírák-elbeszélések mint az izraeli törzsek általános helyzetének tükrei a királyság kialakulásának előestéjén87
Törzsi élet és vezetés88
Családok, nemzetségek, törzsek88
A törzsi vezetés90
Törzsi határok és területek91
Efraim és Izrael törzsei91
Galilea és a Jezreel törzsei95
Dán, Rúbén és Gád97
Júda és a déli törzsek99
Vallás és kultusz103
Él, Baál és Jahve105
Papi családok és házak108
Sekem és Siló111
Az izraeli királyság kezdetei115
Éli, Sámuel és Saul Sámuel első könyve alapján115
I Sámuel 1-15 elbeszélésének összefoglalása115
Az I Sámuel-elbeszélés általános jellemzői118
Az I Sámuelben található hagyományok szétválasztása121
Problematikus területek a történelmi rekonstrukciónál123
Siló és az Éli-papság126
A "történeti" Sámuel128
Saul és az izraeli királyság kezdetei129
Saul hatalomra jutása130
Saul királyságának kiterjedése132
Saul katonai pályája135
Közigazgatás136
A Saullal szembeni ellenállás137
Saul halála és a korai izraeli királyság összeomlása138
Saul utolsó csatája138
Abnér és Is-bóset139
Dávid, Jeruzsálem királya142
Dávid a bibliai szövegek tükrében142
Dávid a Genesis-II Királyok elbeszélésben142
Dávid uralkodása a Krónikák elbeszélése alapján149
Dávid és a zsoltárok151
A Dávidról szóló bibliai szövegek felhasználása történelmi rekonstrukcióra152
Dávid Saul udvarában152
Dávid, a lázadó155
Menekülés Saul udvarából155
Dávid Adullamban és környékén155
Vándorlás Cíf pusztájában158
Dávid a filiszteusok közt159
Filiszteusok vazallusából Jeruzsálem királya160
Dávid, Júda királya160
Dávid megszerzi Saul királyságának maradványait161
Dávid, Jeruzsálem királya162
Küzdelem az ellenállókkal165
Saul leszármazottainak kivégzése166
Absalóm lázadása166
Seba felkelése169
Dávid háborúi és királyságának kiterjedése170
A filiszteusok visszaszorítása170
A királyság kiterjesztése170
Határ menti háborúk és szövetségi kapcsolatok171
Dávid közigazgatása176
Salamon királysága180
Salamon uralma a Genesis-II Királyok elbeszélésben181
Az I Királyok 1-11 összefoglalása181
Kompozíció és szerkezet183
Salamona vonatkozó egyéb bibliai források188
A Krónikák elbeszélése Salamonról188
Salamon és a bölcsesség-irodalom189
Salamon trónra jutása190
Salamon és a kultusz192
A gibeóni "nagy magaslat"192
A Szentély felépítése193
Cijón királyi teológiájának kialakulása193
Salamon közigazgatása195
Salamon "magas rangú tisztviselői"195
A tisztviselők, "akik ellátták a királyt"196
Robot197
Az építkező Salamon198
Salamon kereskedelmi tevékenysége201
Szárazföldi kereskedelem201
Hajós vállalkozás a föníciaiakkal202
Salamon birodalmának mérete203
Belső konfliktusok206
A királyság kettészakadása207
Források207
A Genesis-II Királyok elbeszélés folytatása207
A Krónikák történelmének folytatása212
Egyéb bibliai források213
Egyéb ókori szövegek213
Régészeti leletek214
Az időrendi keret megalkotása215
A sekemi gyűlés és következményei217
A sekemi gyűlés résztvevői218
Észak kiválása219
Benjámin törzsének szerepe220
Jerobeám részvétele a lázadásban220
A két királyság közti különbségek221
A területek mérete és a királyságok ereje221
Az északi királyság ingatagsága222
Az uralmat törvényessé tevő királyi teológia hiánya223
A próféták szerepe az északi politikában224
Negyven évnyi ellenségeskedés a királyságok között225
A júdai Rehoboám, Abijám és Ászá225
Az izraeli Jerobeám, Nádáb, Baasa és Élá229
Sesonk hadjárata232
Ellenségeskedés a két királyság között233
Az Omri-dinasztia kora237
A források és a velük kapcsolatos problémák238
Az Omri-dinasztia kora az I-II Királyok tükrében238
Az Omri-dinasztia kora a Krónikák alapján242
A moábi és asszír királyfeliratok243
A források közti ellentmondások247
A héber és görög kéziratok egymásnak ellentmondó kronológiái250
Izrael virágzása Omri és Aháb idején251
Omri hatalomra jutása251
Új főváros Szamariában253
Omri és Aháb a nemzetközi politikában254
Omri és Aháb, a építők256
Jahve-vallás és Baál-vallás az Omri-dinasztia alatt257
Aháb halála és a hanyatlás kezdete Ahazja uralkodása alatt261
A júdai Jehósafát261
Jehósafát Aháb árnyékában261
Jehósafát tengeri vállalkozása265
A két Jehórám (?)266
Jéhu puccsa és az Omri-ház izraeli uralmának vége270
A Jéhu-dinasztia évszázada275
Források276
A bibliai szövegek276
Asszír és szíriai királyfeliratok277
Régészet280
Kronológiai bizonytalanságok281
Szíriai elnyomás és újjáéledés283
Az izraeli Jéhu, Jóáház és Jóás283
A júdai Atalja, Jóás és Amacja288
Nemzeti újjászületés II. Jerobeám és Uzzija idején292
Izrael Jerobeám alatt293
Júda Uzzija és Jótám idején295
Társadalmi és vallási körülmények296
Az asszír uralom kora: az izraeli királyság megszűnése299
A korszakra vonatkozó források299
Szíria-Palesztina és az asszír birodalom301
A Földközi-tenger keleti partvidékének asszír meghódítása302
Az asszír közigazgatás304
Kronológiai kérdések307
Recín "nagy Szíriája"308
Izrael utolsó évei310
Sallum és Menahém311
Pekahja312
Pekah313
Jeruzsálem ostroma a szíriai-efraimi háborúban313
III. Tukultu-apil-ésarra Kr. e. 734-732-beli hadjáratai314
Hósea és Szamaria eleste318
Szamerina, az asszír provincia321
Deportálás és újratelepítés321
Oroszlánokról és papokról323
Az asszír uralom kora: Júda történelme Áháztól Ámónig325
Áház (I. Jóáház)326
Áház a bibliai források tükrében327
Áház és a szíriai-efraimi válság327
Áház vallási gyakorlata330
Hizqija331
Hizqija a bibliai források tükrében331
Időrendi nehézségek334
Sarrukín és Hizqija335
Hizqija lázadása és Szín-ahhé-eríba támadása337
Menase347
Pax assyriaca348
Az asszír-egyiptomi közeledés349
Menase és Asszíria353
Menase Babilonban?357
Ámón359
A dávidi királyság utolsó évei360
A korszakra vonatkozó források360
A II Királyok és II Krónikák elbeszélései360
A prófétai könyvek361
A Babiloni Krónika362
Kronológiai problémák362
Asszíria összeomlása és Babilónia felemelkedése364
Kimmerek, szkíták és médek365
Egyiptom és Szíria-Palesztina366
Babilon felemelkedése368
Asszíria végnapjai369
Júda és a nemzetközi politika370
Júda, az egyiptomi vazallus370
Júda és a barbár népvándorlás372
Jósija373
Irodalmi és kronológiai kérdések374
A Törvény Könyve376
Jósija reformja379
Jósija halála383
II. Jóáház384
Jójákim384
Jójákim király és Jeremiás próféta385
Júda, Babilónia vazallusa388
Jójákin389
Cidqija390
Júda a babiloni uralom alatt390
Júda lázadása és Jeruzsálem bukása393
A babiloni uralom kora397
Júda Jeruzsálem eleste után397
Általános pusztítás az országban397
A júdai száműzöttek398
A prófétai kijelentések igazolása401
Gedálja uralma402
Kísérlet a dávidi dinasztia helyreállítására405
A kultuszi élet folytatódása406
A babiloni uralom kora407
A diaszpóra410
A bibliai forrásanyag411
Biblián kívüli források412
A babiloni száműzöttek412
Az egyiptomi diaszpóra415
A perzsa birodalom kora417
Kürosz és a perzsák felemelkedése418
Kürosz, a felszabadító és propagandista420
Perzsa politika a júdai száműzöttekkel szemben423
A júdai politikai helyzet425
A visszatérők záma426
A jeruzsálemi Szentély újjáépítése427
Kambüszész428
I. Dareiosz432
A Szentély újjáépítésének befejezése435
Júda, a perzsa kormányzóság I. Dareiosz után439
Perzsia és a nyugat I. Dareiosztól III. Artaxerxészig441
Ezra és Nehemja tevékenysége446
A kronológiai probléma447
Nehemja tevékenysége448
Ezra reformkísérlete451
A korszak későbbi eseményei453
Bibliográfia455
Névmutató469
Bibliai helyek mutatója483
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem