Az ókori Görögország története

Előszó

Az ókori világ történetén rendszerint a Földközi-tenger vidéke ókori társadalmainak a római birodalom bukásáig (i. u. V. sz.) tartó történetét szokták érteni. Az ókori világ gyökerei a távoli ősidőkbe nyúlnak vissza. Jelenleg több évezreddel i. e. kezdik a Földközi-tenger vidékének történetét. Így Görögország történetét megelőzi Krétának és a mediterráneum többi területéének története. A tulajdonképpeni antik (görög-római) történet viszont az i. e. II. évezred végén, az ú. n. homérosi korral kezdődik.
A mai szovjet polgár képzési és nevelés rendszerében az antik világ történetének igen nagy jelentősége van. Kiszélesíti szellemi látókörét és felvet sok olyan érdekes kérdést, amelyek elmélyítik a modern világ megértését azzal, hogy feltárják történeti gyökereit. A görög történelem számunkra egyik klasszikus példáját nyújtja annak, hogyan ment végbe az átmenet az ősközösségi rendből a rabszolgatartó társadalmi rendbe. A görög államok, különösen pedig Athén példáján tudjuk a legjobban nyomon követni, hogyan fejlődött ki az állam azáltal, "hogy a nemzetségi rendszer szerveit részint átalakították, részint új szervek beiktatásával kiszorították, s végül igazi állami hatóságokkal teljesen felváltották". Különböző görög íróknál világos leírását találjuk a gazdagok és a szegények, a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak, a teljesjogúak és a jogfosztottak között dúló kegyetlen osztályharcnak. A történeti fejlődés folyamán Görögországban a rabszolgatartó állam különböző formái jelentek meg. "Már akkor felvetődik a különbség a monarchia és a köztársaság, az arisztokrácia és a demokrácia között".
Vissza