Az ókori görög világ

Fülszöveg

A tenger őrizte meg az i.e. 5. századi (460 körüli) klasszikus görög szobrászat egyik legszebb darabját, amely egy görög istent ábrázol.
A fénykorból alig maradt ránk eredeti szobor. A bronzból valókat a barbár és keresztény utódok kedvtelve pusztítottak, ha nyersanyagra vágytak. Ezért volt nagy esemény, amikor 1928-ban az Euboia-szigeti Artemiszion-foknál a tengerből egy csaknem ép bronzszobrot halásztak ki.
Nem teljesen bizonyos, hogy a szobor kit ábrázol. Lehet Posszeidón, a tenger istene, amint éppen háromágú szigonyát hajítja el, vagy maga a villámszóró Zeusz.
Eredetije az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban található, másolata az ENSZ New York-i palotájának előcsarnokában.
A képen a teljes alakú szobor részlete látható.
Az athéni Akropoliszon található templom, az Erekhteion oszlopcsarnokának tetejét hosszú fürtő, redőzött köpenyű nőalakok tartják: a kariatidák.
A kariatidák Karia városából való lányok voltak, akik fejükön nádleveles kosárkával vallási táncot lejtettek Artemisz istennő tiszteletére. Ezeket a tartózkodó, ünnepi táncritmusban mozgó épületek tetőzetének alátámasztására, oszlopok gyanánt.
A kariatidák nevének van egy legendás magyarázata is, a római korból. Eszerint a görögök a perzsákhoz húzó kariaiakat legyőzvén, Karia városát lerombolták, a férfiakat leölték, a nőket pedig rabságba hurcolták. A görög építészek, hogy a kariaiak bűnhődését az utókor számára megörökítsék, a kariai rabnők szobrait oszlop-helyettesítőként alkalmazták nyilvános épületeken. Vissza