Fülszöveg
Azt mondják, 100 éves a film. Hogy 1895. december 28-án született Párizsban, a Grand Café alagsorában, ahol a Lumiére fivérek először mutatták be találmányukat a nagyközönségnek. Aki a múlt században született, ma már matuzsálemnek számít. Ha ember az illető. Ha történetesen film, akkor pimaszul fiatalnak tarthatja-mondhatja magát. Elvégre a könyv meg 500 éves. Akadnak aztán olyanok, akik szerint a film letagad az életkorából néhány ezer évet. Azt mondják, hogy a film úgy nagyjából emberiségkorú. Hogy ott és akkor született, ahol és amikor az emberiség, mert a mozgó képmás művészete egyidős a többi művészettel. Azt mondják, a gyenge filmszalag rögzíti a tűnő időt. Meg tudja őrizni a jelent. Néha tartósabb a bronznál és a márványnál. Azt mondják, vakmerően megközelíti a halhatatlanság fogalmát. Annyi mindent mondanak. Most akkor fiatal a film vagy öreg?! Múlik felette az idő, vagy ellenkezőleg, ő múlik az idő felett?! Azt is mondják, hogy amiképpen a kézirat nem ég el (ezt Bulgakov)...
Tovább
Fülszöveg
Azt mondják, 100 éves a film. Hogy 1895. december 28-án született Párizsban, a Grand Café alagsorában, ahol a Lumiére fivérek először mutatták be találmányukat a nagyközönségnek. Aki a múlt században született, ma már matuzsálemnek számít. Ha ember az illető. Ha történetesen film, akkor pimaszul fiatalnak tarthatja-mondhatja magát. Elvégre a könyv meg 500 éves. Akadnak aztán olyanok, akik szerint a film letagad az életkorából néhány ezer évet. Azt mondják, hogy a film úgy nagyjából emberiségkorú. Hogy ott és akkor született, ahol és amikor az emberiség, mert a mozgó képmás művészete egyidős a többi művészettel. Azt mondják, a gyenge filmszalag rögzíti a tűnő időt. Meg tudja őrizni a jelent. Néha tartósabb a bronznál és a márványnál. Azt mondják, vakmerően megközelíti a halhatatlanság fogalmát. Annyi mindent mondanak. Most akkor fiatal a film vagy öreg?! Múlik felette az idő, vagy ellenkezőleg, ő múlik az idő felett?! Azt is mondják, hogy amiképpen a kézirat nem ég el (ezt Bulgakov) mondja, úgy a filmszalag sem. Az alább közreadott írások ma kéziratok. Holnap talán filmszalagra kerülnek.
Az Objektív Filmstúdió abból az elképzelésből kiindulva, hogy a magyar mozilátogató közönséget a magyar film számára visszanyerje, a Magyar Történelmi Film Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásával 1994. nyarán meghívásos filmnovella- és forgatókönyv pályázatot írt ki jeles magyar írók, profi forgatókönyvírók számára, olyan színvonalas filmek forgatókönyvének megírására, amelyek a közönség érdeklődésével találkozhatnak, közönségsikerre számíthatnak. A meghívásos pályázat szellemileg nyílt volt. Annak érdekében, hogy minél többféle törekvés kapjon helyet, s nehogy egyfajta ízlés érvényesüljön, minden író szabadon, maga döntött afelől, hogy milyen történetet tart érvényesnek, fontosnak, szélesebb érdeklődésre számottartónak, színvonalasnak és megvalósíthatónak a kilencvenes évek közepén, Magyarországon. A felkérés mindössze annyi megkötést tartalmazott, hogy a forgatókönyvből készítendő film költsége ne lépje túl a mai magyar film átlagköltségét, és kiemelkedő szereplehetőséget kínáljon egy-két, a nagyközönség előtt népszerű színész számára.
Vissza