Az ó kor történetei/Ékesszólástan vezérletűl a remekirók fejtegetése- s a szép- irásművek kidolgozásában

Tartalom

Az ó kor történetei
Bevezetés ..1
A történelem forrásai és segéd tudományai 3
A történelem felosztása .4
Az ó világ földrajzának rövid átnézete 5
A) Ázsia 5
Ázsia felosztása 6
Kisázsia 6
Tartományai 6
Tigris és Indus közti tartományok 10
B) Afrika 12
C) Európa 13
Görögország 15
Vizek 15
Tartományok északi Görögországban 16
A görög szigetek 17
Macedónia 18
Italia 29
Felső Italia vagy Alpesen inneni Gallia 20
Közép Itália - Itália propria 20
Alsó Itália 21
Szigetek 22
I. FEJEZET.
Keleti népek.
Indusok 24
Aethiopia s Egyiptom 27
Egyiptom vallása, polgári szerkezete és miveltsége 29
Babylon- assyrus birodalom 33
Társadalmi élet és miveltség 34
Phoenicia 36
Zsidóország 38
Mózes 39
Mózes vallása és törvényei 40
Josue s a birák 41
Királyok; Saul, Dávid, Salamon .42
Zsidóország pusztulása 44
Médok, persák 46
Cambyses 48
Dárius, Xerxes és a görögök elleni háborúk 49
A persa birodalom pusztulása 50
Vallás, polgári szerkezet, műveltség .52
China 53
II. Fejezet.
Európai országok.
Görögország 56
A hőskor 57
Az argonauta hadjárat 61
A trójai háború .62
Az amphiktyon szövetség 63
Görög népvándorlás 64
A görög gyarmatok 65
III. FEJEZET.
A görög államélet kifejlődése.
Sparta, Lykurgos. 800 Kr. e. 67
A messenei háborúk .70
Athene 71
Solon Kr. e. 594 .73
Pisistratus és fijai 75
IV. FEJEZET.
Görögország fénykora a persa háborúk alatt.
A persa háborúk 78
Themistokles, a salamisi s plataeai ütközet 80
Athén fősége, Aristides 83
Perikles 84
A persák elleni háború folytatása 86
Belzavarok 87
V. FEJEZET.
A hanyatlás kora.
A peleponnesusi háborúk kezdete 88
Alcibiades, s a siciliai hadjárat 90
Sparta győzelme 92
Sparta fösége, uj Persa háború, s Antalcidas békéje 94
Pelopidas és Epaminondas, Thebe fősége .96
Macedónia II-dik Filep 98
A szent háborúk, Görögországnak Macedónia alá jutása 99
Sándor 101
VI. FEJEZET.
A görögök vallása, miveltsége.
A görögök vallása 105
Égi istenség 107
Tengeri istenek 116
A föld istenei (chtonioi) 117
Alsóbb istenek 123
Istenitisztelet, áldozatok, orakulomok 125
A játékok . .126
Miveltség, irodalom 127
Történelem 129
Szinmű irodalom 130
Szonoklat és szépművészetek 132
Philosophia, és más tudományok 133
VII. Fejezet.
A macedoni birodalom Sándor halála után.
A birodalom megoszlása 137
Macedónia 137
Görögország újra éledése .138
Az achajai, s aetolai szövetség .139
Róma beavatkozása, s Görögország vége 141
Syria Parthia, Armenia 143
Egyiptom Sándor halála után 145
Zsidóország Cyrus után 146
Némely kisebb államok Kisázsiában .148
A macedoni birodalomból alakult államok miveltsége 149
Róma történetei.
VIII. FEJEZET.
Róma alapítása s fejlődése a királyok alatt.
Közép Itália Róma alapittatása előtt 152
Róma eredete 153
Róma legrégibb szerkezete 156
A két utolsó király 158
IX. FEJEZET.
Róma mint köztársaság.
A consulság felállitása 160
Dictatorság, néptribunosok 161
Coriolanus, Spurius Cassius, Publilius Volero 162
Decemvirek, katonai tribunusok, censorok 164
Veji elleni háborúk, s a gallusok 165
Ujabb pártküzdelmek, Lucius Sextius és Licinus Stolo 167
A Samnita háboruk 168
Háború Pyrrhus ellen 170
Az itáliai népek viszonya Kómához, s a hóditások követkeményei . 171
X. FEJEZET.
A Carthagó elleni háborúk.
Carthago elleni háborúk 174
Carthago viszonyai Siciliával 175
Róma első háborúja Carthagó ellen 176
Róma ujabb foglalásai 178
Carthago a Rómával kötött béke után 179
Hannibal, és a Carthago elleni 2-dik háború 179
Macedónia, Görögország, és Syria elleni háborúk 181
A Carthagó elleni harmadik háború 183
Viriathus, és Numantia 184
XI. FEJEZET.
Róma belharczai, s a köztársasági szerkezet bomladozása.
Róma belállapota, a Grachusok, s Gallia Narbonesis . . 185
A Jugurtha elleni háború, Marius, Cimberek . . 188
A szövetséges háború 189
Mithridatos, s az első polgárháború 190
Pompejus . . . .192
Catilina, Cicero . 193
Az első triumviratus 194
A második polgárháboru 195
A második triumviratus, s a köztársaság vége 198
XII. FEJEZET.
A rómaiak vallása, államszerkezete s miveltsége.
Róma vallása 201
A római papok 204
Államszerkezet 207
Tisztviselők 209
Miveltség, irodalom 208
XIII. Fejezet.
Róma a Caesárok alatt.
Általános áttekintés 211
Oktavianus Augustus 213
A germanusok 214
Octavianus háboruja a germanusok ellen 215
Tiberius 217
Cajus Caesar (Caligula), Claudius 217
Domitus Nero 218
A keresztyén vallás 219
Flav. Vespasianus, Zsidóország 221
Titus, Domitianus 222
A jó császárok - Flvaviusok - Nerva, Trajanus, Hadrianus, Antonius, M. Aurelius 223
A birodalom sebes hanyatlása 225
Diocletianus és utódai Constantinig 225
Constantinus 228
Constatntinus fijai, s a hitehagyott Julianus 229
Valentinianus, s a népvándorlás kezdete 230
Theodosius 231
A nyugoti birodalom Honorius alatt 232
Valentinianus, vandolok, Britannia 233
Róma enyészete 235
XIV. Fejezet.
Vallásos és müveltségi viszonyok.
A keresztyén egyházban támadt szakadások 237
Egyházszerkezet, püspökök, hierarchia 238
A szerzetes élet eredete 239
Miveltség, irodalom a császárság korában 240

Ékesszólástan vezérletűl a remekirók fejtegetése- s a szép- irásművek kidolgozásában
Bevezetés 5
I. RÉSZ.
I. Szakasz. Az irály átalában.
I.Fejezet. Előadási értelmesség . . . . , . . 8
A) A szók értelmessége 9
I. Homályosság 9
1. Régi és elavult szók 9
2. Ujdon szók 12
3. Tájszók 13
4. Szokatlan szók . . 14
5. Idegen szók 15
II. Kétesség 18
1. Rokonalakú szók (homonyma) 18
2. Ingatag értelmű szók (ambigua, vaga) . 20
3. Rokonértelmü szók és szóalakok (synonyma) 21
III. Szabályszerűtlenség 28
1. Betoldott szók 28
2. Csonkított szók 28
3. Betücserés szók 28
B) A mondatok értelmessége 29
I. A mondat világossága 29
II. A mondat tisztasága 30
III. A mondat határozottsága 34
II. Fejezet: Előadási szépség 38
Gondolati és kifejezési szépség 38
I. Kifejezési dísz 38
II. Választéki tisztaság 41
III. Választéki kellem 43
1. A gyöngéditmény (euphemismus) ... 43
2. Széphangzat (euphonia) 44
IV. Újság 47
V. Változatosság 48
VI. Elmésség 49
VII. Élénkség . . 50
III.Fejezet: Előadási hatály 53
A) Tárgyi hatályosság 53
B) Kifejezési hatály . 56
IV. Fej e z e t: Az értelmesség, szépség s hatályosság vegyes forásai 59
A) Képletek (tropi) 59
I. Átmásitás (metaphora) 60
II. Névmásitás (metonymia) 65
III. Tárgymásitás (synecdoche) 67
IV. Gúny (irónia) 69
B) Alakzatok (figuráé) 70
I. Szó-alakzatok 71
II. Gondolat-alakzatok 75
C) Körmondatok 82
I. A körmondat alakja 83
II. A körmondat terjedelme 84
III. A körmondat gondolati és alaktökélye . . 89
II. Szakasz. Költői irály.
I. Fejezet: Költői hangidom 94
A) Szómértan 95
I. Időmérték 95
II. Hangsúly : 98
B) Versmértan 99
I. Verstáblák 99
II. Vers 100
III. Versszak 110
IV. Rím 110
II. Fejezet: A költői nyelv sajátosságai 113
A) Költői szóillesztés .114
B) Költői szólásmódok 117
III. Szakasz. Az irály fajai és segédeszközei.
I. Fejezet: Az Írásmódok fajai 120
II. Fejezet: A jó irály segédeszközei 123
II. RÉSZ.
Az irásművek általában.
I. Szakasz. Kisebb irásművek.
I. Fejezet: Elbeszélő irásnemek 132
A) Prózai elbeszélés 132
B) Költői elbeszélés általában 134
C) Elbeszélő költemények különösen 136
1. Oktató elbeszélésfélék 136
2. Leiró költemények 139
3. Elbeszélők (eposiak) szoros érteményben . . 140
II. F ej e z e t: Értesítő és oktató irásnemek . . . 146
A) A levél 146
I. Prózai levél 147
II. Költői levél . ' 149
B) Oktató irásnemek 150
1. Tan- és értekező próza 150
2. Tanköltemény 151
I. Tanköltemény szoros értelemben 151
II. Erkölcsi tanköltemény . . . . . . .152.
III. Gúnyor 153
IV. Epigramm 156
III. Fejezet: Lyrai költemény általában 159
A) A lyrai költemények fajai 161
B) A lyrai költemény belső kellékei 165
C) A lyrai költemények külalakja 167
I. Régiféle alakok 167
II. Ujabbkoriak . 169
III. Lyrai alakzatok 179
II. Szakasz. Nagyabb írásmüvek.
I. Fejezet: Hősköltemény 182
A) A hősköltemény tárgya és tartalma . . . .182
B) A hősköltemény szerkezete és előadása . . . 183
II. Fejezet: Regény .190
A).Álregény tárgya 191
B) A regény szerkezete 198
C) A regény előadása 194
III. Fejézet: Szinmű . 196
A) A szinmü tárgya 196
B) A színműi jelenítés 200
I. Szomorujáték . .202
II. Vígjáték 203
III. Drama (nézőjáték) 206
IV. Daljáték 207
IV. Fejezet: Szónoki beszéd 209
A szónoki beszéd megalkotása 210
A) A szónoki beszéd tartalma 210
I. Bizonyítékok 210
II. Indulatgerjesztés 225
B) A szónoki beszéd szerkezete 231
I. Szónoklati előgyakorlatok 231
II. A szónoki beszéd alkata 235
C) A szónoki beszéd nyelvbeli előadása . . . .248
I. A szónoki előadás általános tulajdonai . . . 248
II. Képletek 255
D) A szónoki beszéd elszavalása 265
I. Szóejtés . . 265
II. Hanglejtés. 267
III. Taglejtés. . . . . . . 268

Témakörök