Az ó-kor története/A középkor története
Ókor és középkor története
Szerző
Budapest
Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Könyvkötői vászonkötés
|
Oldalszám: | 704
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
29 cm x 20 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Két mű egy kötetben. 314 szövegképpel, 17 fekete, 9 színes műmelléklettel és 6 színes térképpel. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomása, Budapest.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
»Vérfolyam, amely ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki és egyfolytában, szakadatlan jön le korunkig.« A történetet, amely valamennyi tudomány között a legközelebb áll talán a költőhöz, éppen...
Tovább
Előszó
»Vérfolyam, amely ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki és egyfolytában, szakadatlan jön le korunkig.« A történetet, amely valamennyi tudomány között a legközelebb áll talán a költőhöz, éppen költő : Petőfi Sándor határozta meg ilyen ridegen. Még pedig abban a korban, mikor a történetírók nagy része már hadat izent annak a felfogásnak, mely a történelemben nem látott mást, mint a háborús események összefüggő elbeszélését. Annál különösebb a nagy költőnek idézett meghatározása, mert ő maga, más helyen, a világ sorsát intéző, az ótestamentumban olyan fenséges szavakkal megrajzolt erős Isten iránt bizalomra intvén nemzetét, így szól : »Nézzetek belé a történet könyvébe: mindenütt meglátni vezér-nyomdokát.« Itt már ő sem véletlen eredetű és szabadjára ömlő folyamnak látja a történelmet, hanem az események olyan láncolatának, melyek egymásba kapcsolásában része van annak a hatalmas istenségnek, ki Dániel próféta, a történelem első bölcselője, szerint is »megváltoztatja az időket és az idő részeit. Leveri a királyokat és szerez királyokat«.
Íme az eseményeknek teológiai magyarázata ; és valóban, Petőfi nagy kortársa, Comte Ágost, az emberi szellem fejlődésének első fokául a teológiai gondolkozást jelölte meg, amely az élet és a történelem eseményeinek okát. természetfeletti hatalmakban keresi. Második foknak a metafizikai gondolkozást tartotta, amely a valóságot az ideákból, a dolgok lényegét tévő eszmékből akarja megmagyarázni. A gondolkozás fejlődésének harmadik foka a pozitivizmus, az, melynek maga a kiváló francia bölcselő volt a képviselője. Comte ugyanis azt hirdette, hogy Istenről és a földöntúli dolgokról egyáltalában nem lehet biztosat tudni. így tehát a történelemnek sem lehet más feladata, mint hogy a biztos, a pozitív adatokat dolgozza fel. De a tényeknek ilyen egymásba kapcsolása csak tudományos móddal és tudományos gondolkozás segítségével történhetik meg. Vagyis : a történelemnek éppen úgy, mint minden más tudománynak, az események torlódásában, olykor látszólagos rendszertelenségében: a törvényszerűséget kell keresnie.
Vissza
Fülszöveg
Az ó-kor története
KÜLÖN MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
1. Barlanglakók a jégkorszakban. (Színes műmelléklet)
2. Boroszyánkő-faragványok a kőkorszakból és későbbi érctárgyak 26
3. Cölöpös falu a zürichi tónál a kőkorszakban. (Színes műmelléklet) 32 4. Bronz- és vasfegyverek. (Színes műmelléklet) 36
5. Vadászat barlangi medvére. (Színes műmelléklet) 42
6. Előázsia és Aegyptus. (Térkép) 52
7. Aranytartalmú kövek feldolgozása Egyiptomban. (Színes
műmelléklet) 80
8. II. Salmanasszár áldozata a Van-tó partján 104
9. Görögország és Kisázsia. (Térkép) 120
10. Perikles 162
11. Az athéni akropolis 168
12. Egy gazdag athéni ház főterme. (Színes műmelléklet) 170
13. Nagy Sándor és Dárius issosi csatája. (Színes műmelléklet)
14. Nagy Sándor 200
15. Italia. (Térkép) 252
16. Római ostromgép 264
17. A római birodalom Augustus korától a népvándorlásig.
(Térkép) 298
18. Augustus a szenátustól adott tölgykoszorúval 304
19. Traianus császár 336
20. A Forum...
Tovább
Fülszöveg
Az ó-kor története
KÜLÖN MELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
1. Barlanglakók a jégkorszakban. (Színes műmelléklet)
2. Boroszyánkő-faragványok a kőkorszakból és későbbi érctárgyak 26
3. Cölöpös falu a zürichi tónál a kőkorszakban. (Színes műmelléklet) 32 4. Bronz- és vasfegyverek. (Színes műmelléklet) 36
5. Vadászat barlangi medvére. (Színes műmelléklet) 42
6. Előázsia és Aegyptus. (Térkép) 52
7. Aranytartalmú kövek feldolgozása Egyiptomban. (Színes
műmelléklet) 80
8. II. Salmanasszár áldozata a Van-tó partján 104
9. Görögország és Kisázsia. (Térkép) 120
10. Perikles 162
11. Az athéni akropolis 168
12. Egy gazdag athéni ház főterme. (Színes műmelléklet) 170
13. Nagy Sándor és Dárius issosi csatája. (Színes műmelléklet)
14. Nagy Sándor 200
15. Italia. (Térkép) 252
16. Római ostromgép 264
17. A római birodalom Augustus korától a népvándorlásig.
(Térkép) 298
18. Augustus a szenátustól adott tölgykoszorúval 304
19. Traianus császár 336
20. A Forum Romanum a császárok korában 358
21. Ókori pénzek 368
A középkor története
1. Európa a népvándorlás korában. (Térkép) 396
2. Európa 750-től 1200-ig. (Térkép) 468
3. III. Leó pápa esküje Nagy Károly előtt 476
4. Nagy Károly megkoronáztatása 478
5. Kopasz Károly (840-877.) (Színes műmelléklet) 488
6. Bizánci egyházi régiségek 522
7. A keresztes hadjáratok korszaka. (Térkép) 544
8. Francia lakás belseje a XII. században 554
9. II. Henrik császár feleségének, Kunigundának tüzes vassal való próbája 582
10. Pénzek Krisztus születésétől fogva a középkor végéig 600
11. VII. Konstantinos Porphirogennetos (913-959.) (Színes műmelléklettel) 624
Vissza Tartalom
A történelem | 3 |
A történelemelőtti idők | 10 |
Az ősemberek | |
A csiszolatlan kőeszközök kora | |
A csiszol kőeszközök kora | |
A fémeszközök kora | |
A mesés Lemuria és Atlantisz. | |
Történelmi egyidejűség | |
Az ókor története | |
A turániák | 5 |
Belső-Ázsia | |
A sumirok országa | |
Három faj versengése Martu (Nyugat) uralmáért | |
A sumirok műveltsége | |
Kína és a hunok | |
A hámiak és a sémiek | 70 |
Egyiptom Krisztus előtt 1800-ig | |
Egyiptom 1800-tól 332-ig | |
Főnicia és Karthagó. | |
A zsidók Palesztínában | |
Az asszírok | |
Új-Babilónia | |
Az ázsiai árják | 109 |
India | |
Média és Perzsa | |
Az európai történelem kezdete | 121 |
A görögök őskora | |
A spártai szociálista állam | |
Kivándorlások és gyarmatosítások | |
A városok és a nemzeti műveltség | |
Athén és a vagyonos osztály | |
Athén és a demokrácia | |
Az euráziai történelem kezdete | 153 |
A perzsa háboruk | |
Perikles kora | |
A peloponnesosi háboru | |
Spárta hegemóniája (404-379) | |
Thebai hegemóniája (379-362) | |
A makedon-görög világbirodalom | 190 |
A makedon-görög birodalom megalapítása | |
Alexandros (Nagy Sándor) világbirodalom | |
A hellén világ | 207 |
A diadochosok és epigonosiak birodalma | |
Hellén világszellem | |
A római királyság | 223 |
A honalapító Romulus | |
Numa Pompilius államvállalása | |
Az etruszk királyok | |
A római köztársaság kezdete | 237 |
Az osztályharcok | |
Közép- és Dél-Itália egyesítése | |
Az első nagy köztársaság | 252 |
Itáli tengerpatjainak megszerzése | |
Karthagó nagyhatalmának bukása | |
A római világbirodalom megalapítása | |
A görögösség kezdete | |
A római szociálizmus | 270 |
A Gracchusok | |
Marius és Cinna | |
Az oligarchia | |
A császárság eszméje | 284 |
A katonai monarchia eszméje s a triumvirátus | |
Julius Caesar névtelen monarchiája | |
A római császárság alapítása | 299 |
A köztársaság bukása | |
A fölséges első polgár | |
Az írók és a hatalom | |
Jézus és a nép | |
A zsarnokság | 322 |
Tiberius | |
A Claudiusok | |
A Flaviusok | |
Császári világpolgárok »arany korszaka« | |
A rómaiság és a kereszténység | 345 |
A kereszténység kezdete | |
A klasszicizmus esthajnala | |
Művészetek a császárok korában | |
A római állam és népe | |
A római birodalom bomlása | 369 |
A katonai önkényuralom | |
Diocletianus négyes császársága | |
Nagy Constantinus egységes keresztény monarchiája | |
Julianus pogány monarchiája | |
Nyugat- és Kelet-Róma különválása | |
A középkor története | |
A népvándorlás kora | 395 |
A barbárok | |
A germánok Alarich korában | |
Közép-Ázsia egyesítése | |
A hunok Attila korában | |
A nyugat-római császárság vége | |
Kelet-Róma és a germánok | 422 |
Nyugat új urai | |
Kelet-Róma és a germánok | |
Európa átalakulása | 442 |
A germán szellem erősödése | |
Ázsia hatása | 456 |
Az új perzsa birodalom | |
Az arabok és az iszlám | |
Az arab kalifaság | |
Európa magatartása | |
A nyugati keresztény császárság | 470 |
Nagy Károly és a birodalmi eszme | |
Az új római császárság | |
A Karolingok császárságának válsága és bukása | |
Az európai viszonyok megszilárdulása | 490 |
A német királyság laapítása | |
A normán államok alapítása | |
A turániak hatása Európára | |
A hűbériség | |
Egyház és állam | 511 |
A német-római császárság első korszaka | |
A keresztény szellem terjedése | |
Az állam és az egyház | |
Az első mohammedán világbirodalom | 531 |
Az arabok világbirodalma | |
Az arabok műveltsége | |
Keresztesek és lovagok | 543 |
A keresztes háboruk kezdete | |
A lovagkor | |
A keresztes háboruk Ázsiában és Afrikában | |
Európai keresztes háboruk | |
A keresztes háboruk hatása | |
A Hohenstaufok kora | 567 |
Az első Hohenstaufok | |
Ince és Szent Ferenc kora | |
Az utolsó Hohenstaufok | |
A nemzeti eszme | 584 |
Az első két alkotmányos királyság | |
A francia korlátlan királyság | |
A keresztény társadalom aranykora | 597 |
A XIII. század tudása | |
Irodalom | |
Művészetek | |
A városok | |
Az ókori birodalmi eszme bukása | 623 |
A szent római birodalom | |
A keletrómai császárság vége | |
Kelet népei | 633 |
A mongolok világbirodalma | |
Magyarország mint nagyhatalom | |
A török birodalom és Európa | |
Dél-európa nemzeti államai | 658 |
Az első parasztköztársaság és a parasztkérdés | |
Franciaország | |
Normán és szláv államok | 667 |
Észak-Európa nemzeti államai | |
Kelet-Európa szláv nemzetei | |
Az újjászületés (renesszánsz) | 679 |
Bevezetés | |
Az új irodalom és a tudomány | |
Egyetemek, tudós társaságok, gyűjtemények | |
A találmányok | |
A művészetek | |