Az Ó és Új Szövetségi Szentirás a Vulgata szerint II. (töredék)

Előszó

KRÓNIKA ELSŐ KÖNYVE PARALIPOMENON I.

A «paralipomenon» azaz kihagyott dolgokról szóló két könyvet, mely héberül "napok könyvének" vagy «krónikának» neveztetik, méltán úgy tekinthetni, mint toldalékot a királyok könyveiben eléadott történetek kiegészítésére. Az első könyvben (1-8. r.) nemzetségi lajstromok adatnak elé, melyek a zsidók előtt nagy tekintélylyel birtak a nemzetségek megkülönböztetése, és a Messiás származásának kimutatása miatt; egyszersmind magokban foglalják a szent történetet is Ádámtól egész Dávid királyig, s ennek életrajza az első könyv végéig folytattatik. A második könyv eléadja Salamonnak és az ő utódainak történetét Júda országában egész a babiloni fogságból való visszatérésig. -- Ki irta ezen két könyvet, bizonyosan nem tudhatni; de azért azok hitelességökből mit sem vesztenek : mivel a szerző nemcsak a leghitelesebb és részben a prófétáktól készített történelmi emlékeket használta (Krón. I. 29, 29. II. 9, 29. 12, 15, 13, 22. 16, 11. 20, 34. 26, 22. 32, 32.), hanem valamint a zsinagóga, úgy a katholikus anyaszentegyház tanúbizonyságát is -bírja, melyek ezen könyveket minden időben az Istentől ihletett könyvekhez sorozták. - Egyébiránt sz. Jeromos e könyveket oly fontosságúaknak mondja, hogy a ki azok nélkül tartana igényt a szentírás tudományához, önmaga előtt is nevetségessé válnék; mert azokban minden név és szókőtés által a királyoknak mindazon történetei megérintetnek, melyek a királyok könyveiben mellőztettek, s az evangéliom felől is számtalan kérdések oldatnak meg. Vissza