Az Ó és Uj Szövetségi Szent Irás

Előszó

A' SZENTIRÁS jelen kiadása egyedül Bucsánszky Alajos ur ismeretes buzgóságának és merész vállalatának köszöni létét. Midőn tudniillik tapasztalná, hogy a' SZENTIRÁS magyar példányai olly ritkák, egyszersmind olly drágák, miszerint a' köznép tetemesebb áldozat nélkül azok birtokába nem jöhet: elhatározta magát, a' Szepessy-féle SZENTIRÁSNAK ujabb és számos képpel diszesitett, 's mégis olcsóbb ki-kiadására; e' végett engedelemért a dicsőemlékü Herczeg-Primás és esztergomi Érsek Kopácsy József ő főméltóságához alázatosan folyamodott. Örömmel fogadta ugyan a' nagy fő pap e' nemes szándékot, de kivitelére csak azon föltétel alatt adott engedelmet: hogy a kiadás ismét jegyzetekkel, de mégis rövidebbekkel történjék, mint a' minők az első kiadásban vannak. Ezen munka ő főméltósága Herczeg-Primástól csekélységemre ruháztatott. A' magas fölszólításnak édes örömest engedvén, Isten malasztja-, az olvasó közönség' méltányossága- és szándékom tisztaságában bízván, hozzá fogtam ezen terhes, de kellemes vállalathoz. Azonban minél tovább haladtam a' munkában, és jobban megismerkedtem a' szent könyveket átlengd isteni szellemmel: annál inkább kezdettem átlátni, hogy főleg olly jegyzetek szükségesek, mellyek az olvasót azon igazság' elismerésére vezessék, hogy itt nem emberek', hanem Isten' szavát, Isten' igéjét olvassa; hogy itt nem az emberi kíváncsiságnak táplálékot nyújtó tárgyak, hanem olly dolgok foglaltatnak, mellyek helyesen fölfogva behatnak a szivek' és vesék belsejébe, lelkünket a' pornál fölebb emelik, Isten felé irányozzák és annak mély imádására birják ki a' teremtés' nagy napjától fogva egész máig nemünknek nemcsak mindenható Istene, hanem egyszersmind gondviselő, ideig és örökké boldogító atyja is. Ezen nézet lebegvén szemeim előtt, a' holt betühez nem tapadtam, hanem annak szellemébe behatni 's azt a' jegyzetekbe is átönteni Istennek segítségével törekedtem. Vissza