Az ítélőerő kritikája

Tartalom

BEVEZETÉS AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJÁBA - ELSŐ VÁLTOZAT
I. A filozófiáról mint rendszerről 15
Megjegyzés 17
II. A felsőbb megismerőképességeknek a filozófia alapjául szolgáló rendszeréről 20
III. Az emberi elme valamennyi képességének rendszeréről 24
IV. A tapasztalatról mint az ítélőerő számára való rendszerről 26
V. A reflektáló ítélőerőről 29
VI. A természeti formáknak mint megannyi külön rendszernek a célszerűségéről 34
VII. Az ítélőerő technikájáról mint a természet technikája eszméjének alapjáról 36
VIII. A megítélőképesség esztétikájáról 39
Megjegyzés 43
IX. A teleológiai megítélésről 49
X. A technikai ítélőerő elvének felkutatásáról 54
XI. Az ítélőerő kritikájának enciklopédikus bevezetése a tiszta ész kritikájának rendszerébe 59
XII. Az ítélőerő kritikájának felosztása 65
ELŐSZÓ AZ ELSŐ KIADÁSHOZ (1790)
Előszó 73
BEVEZETÉS
I. A filozófia felosztásáról 79
II. Az általában vett filozófia tartományáról 82
III. Az ítélőerő kritikájáról mint a filozófia két részének egésszé való összekapcsolása eszközéről 85
IV. Az ítélőerőről mint a priori módon törvényadó képességről 88
V. A természet formális célszerűségének elve: az ítélőerő transzcendentális elve 90
VI. Az öröm érzésének a természet célszerűsége fogalmával való összekapcsolódásáról 96
VII. A természet célszerűségének esztétikai megjelenítéséről 98
VIII. A természet célszerűségének logikai megjelenítéséről 102
IX. Az értelem és az ész törvényadásainak az ítélőerő által történő összekapcsolásáról 105
AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJÁNAK ELSŐ RÉSZE - AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
ELSŐ SZAKASZ: AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ ANALITIKÁJA 113
Első könyv: A szép analitikája 113
Az ízlésítélet első mozzanata, a minőség szerint 113
1. § Az ízlésítélet esztétikai 113
2. § Az ízlésítéletet meghatározó tetszés minden érdek nélkül való 114
3. § A kellemes feletti tetszés érdekkel kapcsolódik össze 115
4. § A jó feletti tetszés érdekkel kapcsolódik össze 117
5. § A tetszés három specifikusan különböző fajtájának összehasonlítása 119
Az ízlésítélet második mozzanata, nevezetesen mennyisége szerint 121
6. § A szép az, amit fogalmak nélkül egy általános tetszés objektumaként jelenítünk meg 121
7. § A szép összehasonlítása a kellemessel és a jóval a fenti jellemző szerint 122
8. § A tetszés általánosságát egy ízlésítéletben csak mint szubjektívet jelenítjük meg 123
9. § Annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az ízlésítéletben az öröm érzése előzi-e meg a tárgy megítélését, vagy pedig a megítélés előzi meg az öröm érzését 127
Az ízlésítélet harmadik mozzanata, a benne tekintetbe vett célok relációja szerint 130
10. § A célszerűségről általában 130
11. § Az ízlésítélet alapja nem más, mint egy tárgy (vagy a tárgy megjelenítésmódja) célszerűségének formája 131
12. § Az ízlésítélet a priori alapokon nyugszik 132
13. § A tiszta ízlésítélet független a vonzó ingertől és a felindulástól 133
14. § Magyarázat példák által 134
15. § Az ízlésítélet teljességgel független a tökéletesség fogalmától 137
16. § Nem tiszta az az ízlésítélet, amely egy tárgyat egy meghatározott fogalom feltétele mellett nyilvánít szépnek 139
17. § A szépség ideáljáról 142
Az ízlésítélet negyedik mozzanata, a tárgy feletti tetszés modalitása szerint 147
18. § Mit értünk egy ízlésítélet modalitásán? 147
19. § Az ízlésítéletnek tulajdonított szubjektív szükségszerűség: feltételes szükségszerűség 148
20. § Az ízlésítélet igényelte szükségszerűség feltétele nem más, mint egy közös érzék eszméje 148
21. § Van-e alapunk egy közös érzéket előfeltételezni? 149
22. § Az általános helyeslésnek az ízlésítéletben elgondolt szükségszerűsége olyan szubjektív szükségszerűség, amelyet egy közös érzék előfeltétele mellett objektívként jelenítünk meg 150
Általános megjegyzés az analitika első könyvéhez 151
Második könyv: A fenséges analitikája 156
23. § Átmenet a szép megítélésének képességétől a fenséges megítélésének képességéhez 156
24. § A fenséges érzése vizsgálatának felosztásáról 159
A. A matematikailag-fenségesről 160
25. § A fenséges elnevezésének magyarázata 160
26. § A természeti dolgok nagyságbecsléséről, mely a fenséges eszméjéhez szükséges 163
27. § A fenséges megítélésében keletkező tetszés minőségéről 170
B. A természeti dinamikailag-fenségesről 173
28. § A természetről mint hatalomról 173
29. § A természeti fenségesről alkotott ítélet modalitásáról 177
Általános megjegyzés az esztétikai reflektáló ítéletek expozíciójához 179
A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója 193
30. § A természet tárgyairól alkotott esztétikai ítéletek dedukciója nem irányulhat arra, amit a természetben fenségesnek nevezünk, hanem csakis a szépre 193
31. § Az ízlésítéletek dedukciójának módszeréről 194
32. § Az ízlésítélet első sajátossága 196
33. § Az ízlésítélet második sajátossága , 198
34. § Az ízlésnek nem lehetséges objektív elve 200
35. § Az ízlés elve: az általában vett ítélőerő szubjektív elve 201
36. § Az ízlésítéletek dedukciójának feladatáról 202
37. § Mi az voltaképpen, amit egy ízlésítéletben a priori módon állítunk a tárgyról? 203
38. § Az ízlésítéletek dedukciója 204
Megjegyzés 205
39. § Egy érzet megoszthatóságáról 206
40. § Az ízlésről mint egyfajta sensus communisról 208
41. § A széphez fűződő empirikus érdekről 211
42. § A széphez fűződő intellektuális érdekről 213
43. § A művészetről általában 218
44. § A szép művészetről 220
45. § A szép művészet olyan művészet, amely egyszersmind természetnek látszik 221
46. § A szép művészet a zseni művészete 222
47. § A zseni fenti magyarázatának megvilágítása és igazolása 224
48. § A zseninek az ízléshez való viszonyáról 226
49. § Az elme azon képességeiről, amelyek a zsenit alkotják 229
50. § A zseninek és az ízlésnek a szép művészet alkotásaiban való összekapcsolódásáról 235
51. § A szép művészetek felosztásáról 236
52. § A szép művészetek egyazon alkotásban való összekapcsolódásáról 242
53. § A szép művészetek esztétikai értékének összehasonlítása 243
54. § Megjegyzés 247
AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJÁNAK MÁSODIK SZAKASZA - AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ DIALEKTIKÁJA 254
55. § 254
56. § Az ízlés antinómiájának megjelenítése 255
57. § Az ízlés antinómiájának feloldása 256
I. megjegyzés 259
II. megjegyzés 262
58. § A mind a természet, mind a művészet célszerűségét jellemző idealizmusról mint az esztétikai ítélőerő egyedüli elvéről 264
59. § A szépségről mint az erkölcsiség szimbólumáról 268
60. § Függelék. Az ízlés módszertanáról 272
AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJÁNAK MÁSODIK RÉSZE: A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
61. § A természet objektív célszerűségéről 277
ELSŐ SZAKASZ: A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ ANALITIKÁJA 280
62. § A pusztán formális objektív célszerűségről, megkülönböztetve ezt a materiálistól 280
63. § A természet relatív célszerűségéről, megkülönböztetve ezt a belsőtől 285
64. § A dolgok mint természeti célok sajátlagos jellegéről 288
65. § A dolgok mint természeti célok: szerves lények 291
66. § A szerves lények belső célszerűsége megítélésének elvéről 295
67. § A természetre általában véve mint a célok rendszerére vonatkozó teleológiai megítélés elvéről 296
68. § A teleológia elvéről mint a természettudomány belső elvéről 300
MÁSODIK SZAKASZ: A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ DIALEKTIKÁJA 304
69. § Mit jelent az ítélőerő antinómiája? 304
70. § Ezen antinómia megjelenítése 305
71. § Előkészület a fenti antinómia feloldásához 307
72. § A természet célszerűségéről alkotott különböző rendszerekről 309
73. § A fenti rendszerek egyike sem teljesíti, amire vállalkozik 312
74. § Az ok, amiért a természet technikájának fogalmát lehetetlen dogmatikusan kezelni, a természeti cél magyarázhatatlansága 315
75. § A természet objektív célszerűségének fogalma: az ész kritikai elve a reflektáló ítélőerő számára 317
76. § Megjegyzés 321
77. § Az emberi értelem azon sajátosságáról, amelynél fogva a természeti cél fogalma lehetővé válik számunkra 325
78. § Arról, hogy miként egyeztetendő össze az anyag általános mechanizmusának elve a teleológiai elvvel a természet technikájában 331
FÜGGELÉK: A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ MÓDSZERTANA 337
79. § Arról, hogy a teleológia a természettanhoz tartozóként tárgyalandó-e 337
80. § Arról, hogy egy dolognak mint természeti célnak a magyarázatában a mechanizmus elvét szükségszerűen alá kell rendelni a teleológiai elvnek 338
81. § Arról, hogy egy természeti célnak mint természeti alkotásnak a magyarázatában a teleológiai elvhez a mechanizmusnak kell társulnia 343
82. § A szerves lények külső viszonyaiban meglévő teleologikus rendszerről 346
83. § A természet mint teleologikus rendszer végső céljáról 351
84. § Egy világ létezésének, azaz magának a teremtésének a végcéljáról 357
85. § A fizikoteológiáról 359
86. § Az etikoteológiáról 365
Megjegyzés 369
87. § Isten létezésének morális bizonyításáról 371
88. § A morális bizonyítás érvényességének korlátozása 377
Megjegyzés 382
89. § A morális érv hasznáról 383
90. § Az Isten létezésének morális bizonyításához tartozó igaznak-tartás módjáról 386
91. § A gyakorlati hit által való igaznak-tartás módjáról 392
A FORDÍTÓ UTÓSZAVA 413

Témakörök