Az ítélőerő kritikája

Szerző

Fordító

Lektor

Budapest

'Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	529 oldal
Sorozatcím:	Filozófiai írók tára
Kötetszám:	29
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-05-1981-x

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Hermann István, Bevezetés Az ítélőerő kritikájához
A felvilágosodás filozófiájának átültetési kísérlete	11
A kanti filozófia általános kérdésfeltevéseinek áttekintése	20
Az ítélőerő kritikája mint a Kant teremtette lelki képességek közötti szakadék áthidalási kísérlete	31
Az esztétikai ítélőerővel kapcsolatos problémák	41
Az érdek kikapcsolásának értelmezése	41
A különösség esztétikai és teológiai érvényéről	52
A célnélküli célszerűség fogalmának jelentősége a teleológiai ítélőerő kritikájában	66
AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
Első bevezetés az ítélőerő kritikájához	81
A filozófiáról mint rendszerről	81
A magasabb megismerőképességek rendszeréről, amely a filozófia alapja	86
Az emberi lélek valamennyi képességének rendszeréről	89
A tapasztalatról mint az ítélőerő rendszeréről	91
A reflektáló ítélőerőről	94
A természeti formáknak mint sok különös rendszernek a célszerűségéről	99
Az ítélőerő technikájáról mint a természeti technika eszméjének alapjáról	101
A megítélőképesség esztétikájáról	103
A teleológiai ítéletalkotásról	113
A technikai ítélőerő elvének kutatásáról	118
Az ítélőerő kritikájának enciklopédikus bevezetése a tiszta ész kritikájának rendszerébe	122
Az ítélőerő kritikájának felosztása	128
Előszó az első kiadáshoz (1790)	133
Bevezetés	137
A filozófia felosztásáról	137
A filozófia területéről általában	140
Az ítélőerő kritikájáról mint a filozófia két része összekötésének eszközéről	142
Az ítélőerő mint a priori törvényalkotó képesség	145
A természet formális célszerűségének elve mint az ítélőerő transzcendentális elve	147
A tetszés érzésének és a természet célszerűsége fogalmának kapcsolatáról	153
A természet célszerűségének esztétikai elképzeléséről	155
A természet célszerűségének logikai elképzeléséről	159
Az értelem és ész törvényalkotásainak az ítélőerő révén történő összekapcsolásáról	161
Az egész mű beosztása	166
AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
Az esztétikai ítélőerő analitikája	169
A szép analitikája	169
Az ízlésítélet első mozzanata - minőség szerint	169
Az ízlésítélet esztétikai jellegű	169
Az ízlésítélet meghatározó gyönyör minden érdek nélkül való	170
A kellemes feletti gyönyörhöz érdek fűződik	171
A jó élvezéséhez érdek fűződik	173
A gyönyör három specifikusan különböző fajának összehasonlítása	175
A szépnek az első mozzatatból következő magyarázata	177
Az ízlésítélet második mozzanata, nevezetesen mennyisége alapján	177
Szép az, amit fogalmak nélkül, általános gyönyör objektumaként képzelünk el	177
A szépnek a kellemessel és jóval való összevetése a fenti ismertetőjegy alapján	178
A gyönyör általánosságát egy ízlésítéletben csak mint szubjektívat képzeljük el	179
Annak a kérdésnek a vizsgálata, vajon az ízlésítéletben a tetszés érzése előzi-e meg a tárgy megítélését, vagy ez előzi meg amazt	182
A szépnek a második mozzanatból következő magyarázata	185
Az ízlésítéletek harmadik mozzanata a célok azon relációja szerint, amelyeket bennük vizsgálunk	185
A célszerűségről általában	185
Az ízlésítélet alapja nem más, mint valamely tárgy (vagy e tárgy elképzelésmódja) Célszerűségének formája	186
Az ízlésítélet a priori alapokra épül	187
A tiszta ízlésítélet független a vonzóerőtől és a megindultságtól	188
Magyarázat példák által	189
Az ízlésítélet teljesen független a tökéletesség fogalmától	192
Nem tiszta az az ízlésítélet, amely által egy tárgyat egy meghatározott fogalom feltétele mellett szépnek nyilvánítok	195
A szépség eszményéről	197
A szépségnek ebből a harmadik mozzanatból következő magyarázata	202
Az ízlésítélet negyedik mozzanata a tárgy láttára érzett gyönyör modalitása szerint	202
Mit értünk az ízlésítélet modalitásán?	202
A szubjektív szükségszerűség, amelyet az ízlésítéletnek tulajdonítunk - feltételhez kötött	203
A szükségszerűségnek az a feltétele, amelyet az ízlésítélet ad, valamely közfelfogás eszméje	203
Vajon joggal tételezhetünk-e fel közfelfogást?	204
Az általános helyeslésnek az a szükségszerűsége, amelyet az ízlésítéletben elgondolunk, Szubjektív szükségszerűség objektívként elképzelve valamely közfelfogás feltételezése mellett	205
A szépnek a negyedik mozzanatból következő magyarázata	206
Általános megjegyzés az analitika első szakaszához	206
A fenséges analitikája	210
Átmenet a szép megítélőképességétől a fenségeséhez	210
A fenséges érzése vizsgálatának felosztásáról	212
A matematikai fenségesről	213
A fenséges elnevezésének magyarázata	213
A természeti dolgok nagyságának becsléséről, ami megkövetelendő a fenséges eszméjéhez	216
A fenséges megítélésében létrejövő gyönyör minőségéről	223
A természet dinamikus fenségéről	226
A természetről mint hatalomról	226
A természet fenségéről alkotott ítélet modalitásáról	230
Általános megjegyzés az esztétikai reflektárló ítéletek expozíciójához	232
A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója	245
A természet tárgyairól alkotott esztétikai ítéletek dedukciója nem irányulhat arra, amit abban fenségesnek nevezünk, hanem csakis a szépre	245
Az ízlésítéletek dedukciójának módszeréről	247
Az ízlésítélet első sajátossága	248
Az ízlésítélet második sajátossága	250
Az ízlésnek nem lehet objektív elve	252
Az ízlés elve mint az ítélőerő szubjektív elve egyáltalán	253
Az ízlésítéltéletekdedukciójának feladatáról	254
Mit állítunk tulajdonképpen az a priori egy tárgyról alkotott ízlésítéletben?	255
Az ízlésítéletek dedukciójáról	256
Az érzet közölhetőségéről	258
Az ízlésről mint a sensus communis egy fajtájáról	260
A széphez fűződő empirikus érdekről	263
A széphez fűződő intellektuális érdekről	265
A művészetről általában	270
A szépművészetről	271
A szépművészet annyiban művészet, amennyiben egyszer-smind természetnek is látszik	273
A szépművészet a zseni művészete	274
A zseniről szóló fentebbi magyarázat kifejtése és igazolása	275
A zseninek az ízléshez fűződő viszonyáról	278
A léleknek azokról a képességeiről, amelyek a zsenit alkotják	280
Az ízlésnek a zsenivel való kapcsolatáról a szépművészet alkotásaiban	286
A szépművészetek felosztásáról	287
A szépművészetek összefüggéséről egy és ugyanazon alkotásban	293
A szépművészetek esztétikai értékének egymás közötti összehasonlítása	294
Megyjegyzés	298
Az esztétikai ítélőerő dialektikája	305
Bevezetés	305
Az ízlés antinómiájának képzete	305
Az ízlés antinómiájának megszüntetése	307
A természet - csakúgy mint a művészet - célszerűségének idealizmusáról mint az esztétikai ítélőerő egyedüli elvéről	314
A szépségről mint az erkölcsiség szimbólumáról	319
Függelék. Az izlés módszertanáról	323
A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA
A természet objektív célszerűségéről	327
A teleológiai ítélőerő analitikája	330
A pusztán formális objektív célszerűségről, megkülönböztetve azt anyagi célszerűségtől	330
A természet relatív célszerűsége és a belső célszerűség között fellelhető különbségről	334
A dolgoknak mint természeti céloknak sajátos jellegéről	337
A dolgok, mint természeti célok, szerves lények	340
A belső célszerűség megítélésének elvéről a szerves lényekben	344
A természet teleológiai megítélésének elvéről egyáltalán mint a célok rendszeréről	345
A teleológia elvéről mint a természettudomány belső elvéről	349
A teleológiai ítélőerő dialektikája	353
Mi az ítélőerő antinómiája?	353
Ennek az antinómiának a képzete	354
Előkészület a fentebbi antinómia feloldására	356
A természet célszerűségének különféle rendszereiről	357
A fenti rendszerek között egyik sem azt hajtja végre, amit állít	360
Hogy a természet valamely technikájának fogalmát lehetetlen dogmatikusan tárgyalni, annak az oka egy természeti cél megmagyarázhatatlansága	364
A természet objektív célszerűségének fogalma az ész kritikai elve a reflektáló ítélőerő számára	366
Megjegyzés	369
Az emberi értelem sajátosságáról, amely által számunkra a természeti cél fogalma lehetségessé válik	374
Az anyag általános mechnizmuselvének a teleológiáival való egyesítéséről a természet technikájában	379
A teleológiai ítélőerő módszertana	386
Vajon úgy kell-e tárgyalni a teleológiát, mintha a természettanhoz tartoznék?	386
Miért rendeljük a mechanizmus elvét a teleológiai alá valamely dolognak mint természeti célnak magyarázatában	387
A mechanizmusnak a teleológiai elvhez kapcsolódó társulásáról egy természeti cél mint természeti alkotás magyarázatában	391
A szerves lények külső viszonyaiban levő teleológiai rendszerről	395
A természetnek mint teleológiai rendszernek végső céljáról	400
A világ létezésének végcéljáról, azaz majgáról a teremtésről	405
A fizikoteológiáról	407
Az etikoteológiáról	413
Isten létezésének morális bizonyítékáról	419
A morális bizonyítás érvényességének korlátozottsága	424
A morális érv hasznáról	431
Isten létezésének valamely teleológiai bizonyítékában hogyan tartunk valamit igaznak	433
Arról a módról, hogyan tartunk valamit igaznak a gyakorlati hit révén	439
Általános megjegyzés a teleológiához	447
A fordító utószava	461
Névmutató	463
Fogalom- és tárgymutató	465

Témakörök

Immanuel Kant

Immanuel Kant műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Immanuel Kant könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem