| Hermann István, Bevezetés Az ítélőerő kritikájához | |
| A felvilágosodás filozófiájának átültetési kísérlete | 11 |
| A kanti filozófia általános kérdésfeltevéseinek áttekintése | 20 |
| Az ítélőerő kritikája mint a Kant teremtette lelki képességek közötti szakadék áthidalási kísérlete | 31 |
| Az esztétikai ítélőerővel kapcsolatos problémák | 41 |
| Az érdek kikapcsolásának értelmezése | 41 |
| A különösség esztétikai és teológiai érvényéről | 52 |
| A célnélküli célszerűség fogalmának jelentősége a teleológiai ítélőerő kritikájában | 66 |
| AZ ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA | |
| Első bevezetés az ítélőerő kritikájához | 81 |
| A filozófiáról mint rendszerről | 81 |
| A magasabb megismerőképességek rendszeréről, amely a filozófia alapja | 86 |
| Az emberi lélek valamennyi képességének rendszeréről | 89 |
| A tapasztalatról mint az ítélőerő rendszeréről | 91 |
| A reflektáló ítélőerőről | 94 |
| A természeti formáknak mint sok különös rendszernek a célszerűségéről | 99 |
| Az ítélőerő technikájáról mint a természeti technika eszméjének alapjáról | 101 |
| A megítélőképesség esztétikájáról | 103 |
| A teleológiai ítéletalkotásról | 113 |
| A technikai ítélőerő elvének kutatásáról | 118 |
| Az ítélőerő kritikájának enciklopédikus bevezetése a tiszta ész kritikájának rendszerébe | 122 |
| Az ítélőerő kritikájának felosztása | 128 |
| Előszó az első kiadáshoz (1790) | 133 |
| Bevezetés | 137 |
| A filozófia felosztásáról | 137 |
| A filozófia területéről általában | 140 |
| Az ítélőerő kritikájáról mint a filozófia két része összekötésének eszközéről | 142 |
| Az ítélőerő mint a priori törvényalkotó képesség | 145 |
| A természet formális célszerűségének elve mint az ítélőerő transzcendentális elve | 147 |
| A tetszés érzésének és a természet célszerűsége fogalmának kapcsolatáról | 153 |
| A természet célszerűségének esztétikai elképzeléséről | 155 |
| A természet célszerűségének logikai elképzeléséről | 159 |
| Az értelem és ész törvényalkotásainak az ítélőerő révén történő összekapcsolásáról | 161 |
| Az egész mű beosztása | 166 |
| AZ ESZTÉTIKAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA | |
| Az esztétikai ítélőerő analitikája | 169 |
| A szép analitikája | 169 |
| Az ízlésítélet első mozzanata - minőség szerint | 169 |
| Az ízlésítélet esztétikai jellegű | 169 |
| Az ízlésítélet meghatározó gyönyör minden érdek nélkül való | 170 |
| A kellemes feletti gyönyörhöz érdek fűződik | 171 |
| A jó élvezéséhez érdek fűződik | 173 |
| A gyönyör három specifikusan különböző fajának összehasonlítása | 175 |
| A szépnek az első mozzatatból következő magyarázata | 177 |
| Az ízlésítélet második mozzanata, nevezetesen mennyisége alapján | 177 |
| Szép az, amit fogalmak nélkül, általános gyönyör objektumaként képzelünk el | 177 |
| A szépnek a kellemessel és jóval való összevetése a fenti ismertetőjegy alapján | 178 |
| A gyönyör általánosságát egy ízlésítéletben csak mint szubjektívat képzeljük el | 179 |
| Annak a kérdésnek a vizsgálata, vajon az ízlésítéletben a tetszés érzése előzi-e meg a tárgy megítélését, vagy ez előzi meg amazt | 182 |
| A szépnek a második mozzanatból következő magyarázata | 185 |
| Az ízlésítéletek harmadik mozzanata a célok azon relációja szerint, amelyeket bennük vizsgálunk | 185 |
| A célszerűségről általában | 185 |
| Az ízlésítélet alapja nem más, mint valamely tárgy (vagy e tárgy elképzelésmódja) Célszerűségének formája | 186 |
| Az ízlésítélet a priori alapokra épül | 187 |
| A tiszta ízlésítélet független a vonzóerőtől és a megindultságtól | 188 |
| Magyarázat példák által | 189 |
| Az ízlésítélet teljesen független a tökéletesség fogalmától | 192 |
| Nem tiszta az az ízlésítélet, amely által egy tárgyat egy meghatározott fogalom feltétele mellett szépnek nyilvánítok | 195 |
| A szépség eszményéről | 197 |
| A szépségnek ebből a harmadik mozzanatból következő magyarázata | 202 |
| Az ízlésítélet negyedik mozzanata a tárgy láttára érzett gyönyör modalitása szerint | 202 |
| Mit értünk az ízlésítélet modalitásán? | 202 |
| A szubjektív szükségszerűség, amelyet az ízlésítéletnek tulajdonítunk - feltételhez kötött | 203 |
| A szükségszerűségnek az a feltétele, amelyet az ízlésítélet ad, valamely közfelfogás eszméje | 203 |
| Vajon joggal tételezhetünk-e fel közfelfogást? | 204 |
| Az általános helyeslésnek az a szükségszerűsége, amelyet az ízlésítéletben elgondolunk, Szubjektív szükségszerűség objektívként elképzelve valamely közfelfogás feltételezése mellett | 205 |
| A szépnek a negyedik mozzanatból következő magyarázata | 206 |
| Általános megjegyzés az analitika első szakaszához | 206 |
| A fenséges analitikája | 210 |
| Átmenet a szép megítélőképességétől a fenségeséhez | 210 |
| A fenséges érzése vizsgálatának felosztásáról | 212 |
| A matematikai fenségesről | 213 |
| A fenséges elnevezésének magyarázata | 213 |
| A természeti dolgok nagyságának becsléséről, ami megkövetelendő a fenséges eszméjéhez | 216 |
| A fenséges megítélésében létrejövő gyönyör minőségéről | 223 |
| A természet dinamikus fenségéről | 226 |
| A természetről mint hatalomról | 226 |
| A természet fenségéről alkotott ítélet modalitásáról | 230 |
| Általános megjegyzés az esztétikai reflektárló ítéletek expozíciójához | 232 |
| A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója | 245 |
| A természet tárgyairól alkotott esztétikai ítéletek dedukciója nem irányulhat arra, amit abban fenségesnek nevezünk, hanem csakis a szépre | 245 |
| Az ízlésítéletek dedukciójának módszeréről | 247 |
| Az ízlésítélet első sajátossága | 248 |
| Az ízlésítélet második sajátossága | 250 |
| Az ízlésnek nem lehet objektív elve | 252 |
| Az ízlés elve mint az ítélőerő szubjektív elve egyáltalán | 253 |
| Az ízlésítéltéletekdedukciójának feladatáról | 254 |
| Mit állítunk tulajdonképpen az a priori egy tárgyról alkotott ízlésítéletben? | 255 |
| Az ízlésítéletek dedukciójáról | 256 |
| Az érzet közölhetőségéről | 258 |
| Az ízlésről mint a sensus communis egy fajtájáról | 260 |
| A széphez fűződő empirikus érdekről | 263 |
| A széphez fűződő intellektuális érdekről | 265 |
| A művészetről általában | 270 |
| A szépművészetről | 271 |
| A szépművészet annyiban művészet, amennyiben egyszer-smind természetnek is látszik | 273 |
| A szépművészet a zseni művészete | 274 |
| A zseniről szóló fentebbi magyarázat kifejtése és igazolása | 275 |
| A zseninek az ízléshez fűződő viszonyáról | 278 |
| A léleknek azokról a képességeiről, amelyek a zsenit alkotják | 280 |
| Az ízlésnek a zsenivel való kapcsolatáról a szépművészet alkotásaiban | 286 |
| A szépművészetek felosztásáról | 287 |
| A szépművészetek összefüggéséről egy és ugyanazon alkotásban | 293 |
| A szépművészetek esztétikai értékének egymás közötti összehasonlítása | 294 |
| Megyjegyzés | 298 |
| Az esztétikai ítélőerő dialektikája | 305 |
| Bevezetés | 305 |
| Az ízlés antinómiájának képzete | 305 |
| Az ízlés antinómiájának megszüntetése | 307 |
| A természet - csakúgy mint a művészet - célszerűségének idealizmusáról mint az esztétikai ítélőerő egyedüli elvéről | 314 |
| A szépségről mint az erkölcsiség szimbólumáról | 319 |
| Függelék. Az izlés módszertanáról | 323 |
| A TELEOLÓGIAI ÍTÉLŐERŐ KRITIKÁJA | |
| A természet objektív célszerűségéről | 327 |
| A teleológiai ítélőerő analitikája | 330 |
| A pusztán formális objektív célszerűségről, megkülönböztetve azt anyagi célszerűségtől | 330 |
| A természet relatív célszerűsége és a belső célszerűség között fellelhető különbségről | 334 |
| A dolgoknak mint természeti céloknak sajátos jellegéről | 337 |
| A dolgok, mint természeti célok, szerves lények | 340 |
| A belső célszerűség megítélésének elvéről a szerves lényekben | 344 |
| A természet teleológiai megítélésének elvéről egyáltalán mint a célok rendszeréről | 345 |
| A teleológia elvéről mint a természettudomány belső elvéről | 349 |
| A teleológiai ítélőerő dialektikája | 353 |
| Mi az ítélőerő antinómiája? | 353 |
| Ennek az antinómiának a képzete | 354 |
| Előkészület a fentebbi antinómia feloldására | 356 |
| A természet célszerűségének különféle rendszereiről | 357 |
| A fenti rendszerek között egyik sem azt hajtja végre, amit állít | 360 |
| Hogy a természet valamely technikájának fogalmát lehetetlen dogmatikusan tárgyalni, annak az oka egy természeti cél megmagyarázhatatlansága | 364 |
| A természet objektív célszerűségének fogalma az ész kritikai elve a reflektáló ítélőerő számára | 366 |
| Megjegyzés | 369 |
| Az emberi értelem sajátosságáról, amely által számunkra a természeti cél fogalma lehetségessé válik | 374 |
| Az anyag általános mechnizmuselvének a teleológiáival való egyesítéséről a természet technikájában | 379 |
| A teleológiai ítélőerő módszertana | 386 |
| Vajon úgy kell-e tárgyalni a teleológiát, mintha a természettanhoz tartoznék? | 386 |
| Miért rendeljük a mechanizmus elvét a teleológiai alá valamely dolognak mint természeti célnak magyarázatában | 387 |
| A mechanizmusnak a teleológiai elvhez kapcsolódó társulásáról egy természeti cél mint természeti alkotás magyarázatában | 391 |
| A szerves lények külső viszonyaiban levő teleológiai rendszerről | 395 |
| A természetnek mint teleológiai rendszernek végső céljáról | 400 |
| A világ létezésének végcéljáról, azaz majgáról a teremtésről | 405 |
| A fizikoteológiáról | 407 |
| Az etikoteológiáról | 413 |
| Isten létezésének morális bizonyítékáról | 419 |
| A morális bizonyítás érvényességének korlátozottsága | 424 |
| A morális érv hasznáról | 431 |
| Isten létezésének valamely teleológiai bizonyítékában hogyan tartunk valamit igaznak | 433 |
| Arról a módról, hogyan tartunk valamit igaznak a gyakorlati hit révén | 439 |
| Általános megjegyzés a teleológiához | 447 |
| A fordító utószava | 461 |
| Névmutató | 463 |
| Fogalom- és tárgymutató | 465 |
Folytatás Microsoft-tal