Az ítélőerő kritikája

Szerző

Immanuel Kant

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája ' összes példány

Kiadó:	Ictus
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	445 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 14 cm
ISBN:	963-85802-0-8

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés az ítélőerő kritikájába. Első változat
A filozófiáról mint rendszerről	17
Megjegyzés	19
A felsőbb megismerőképességeknek a filozófia alapjául szolgáló rendszeréről	22
Az emberi elme valamennyi képességének rendszeréről	26
A tapasztalatról mint az ítélőerő számára való rendszerről	29
A reflektáló ítélőerőről	31
A természeti formáknak mint megannyi külön rendszernek a célszerűségéről	37
Az ítélőerő technikájáról mint a természet technikája eszméjének alapjáról	39
A megítélőképesség esztétikájáról	42
Megjegyzés	47
A teleológia megítélésről	53
A technikai ítélőerő evlének felkutatásáról	58
Az ítélőerő kritikájának enciklopédikus bevezetése a tiszta ész kritkájának rendszerébe	63
Az ítélőerő kritikájának felosztása	69
Előszó az első kiadáshoz (1790)
Előszó	77
Bevezetés
A filozófia felosztásáról	83
Az általában vett filozófia területéről	86
Az ítélőerő kritikájáról mint a filozófia két részének egésszé való összekapcsolása eszközéről	89
Az ítélőerőről mint a priori módon törvényadó képességről	92
A természet formális célszerűségének elve: az ítélőerő transzcendentális elve	94
Az öröm érzésének a természet célszerűsége fogalmával való összekapcsolódásáról	100
A természet célszerűségének esztétikai megjelenítéséről	103
A természet célszerűségének logikai megjelenítéséről	107
Az értelme és az ész törvényadásainak az ítélőerő által történő összekapcsolásáról	110
Az ítélőerő kritikájának első része: az esztétikai ítélőerő kritikája
Első szakasz: az esztétikai ítélőerő analitikája	117
Első könyv: a szép analitikája	117
Az ízlésítélet első mozzanata, a minőség szerint	117
1. § Az ízlésítélet esztétikai	117
2. § Az ízlésítélet meghatározó tetszés minden érdek nélkül való	118
3. § A kellemes feletti tetszés érdekkel kapcsolódik össze	119
4. § A jó feletti tetszés érdekkel kapcsolódik össze	121
5. § A tetszés három specifikusan különböző fajtájának összehasonlítása	123
Az ízlésítélet második mozzanata, nevezetesen mennyisége szerint	125
6. § A szép az, amit fogalmak nélkül egy általános tetszés objektumaként jelenítünk meg	125
7. § A szép összehasonlítása a kellemessel és a jóval a fenti jellemző szerint	126
8. § A tetszés általánosságát egy ízlésítéletben csak mint szubjektívet jelenítjük meg	125
9. § Annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az ízlésítéletben az öröm érzése előzi-e meg a tárgy megítélését, vagy pedig a megítélés előzi meg az öröm érzését	131
Az ízlésítélet harmadik mozzanata, a benne tekintetbe vett célok relációja szerint	135
10. § A célszerűségről általában	135
11. § Az ízlésítélet alapja nem más, mint egy tárgy (vagy a tárgy megjelenítésmódja) célszerűségének formája	136
12. § Az ízlésítélet a priori alapokon nyugszik	137
13. § A tiszta ízlésítélet független a vonzó ingertől és a felindulástól	138
14. § Magyarázat példák által	139
15. § Az ízlésítélet teljességgel független a tökéletesség fogalmától	142
16. § Nem tiszta az az ízlésítélet, amely egy tárgyat egy meghatározott fogalom feltételemellett nyilvánít szépnek	145
17. § A szépség ideáljáról	148
Az ízlésítélet negyedik mozzanata, a tárgy feletti tetszés modalitása szerint	153
18. § Mit értünk egy ízlésítélet modalitásán?	153
19. § Az ízlésítéletnek tulajdonított szubjektív szükségszerűség: feltételes szükségszerűség	154
20. § Az ízlésítélet igényelte szükségszerűség feltétele nem más, mint egy közös érzék eszméje	154
21. § Megalapozott-e egy közös érzék előfeltételezése?	155
22. § Az általános helyeslésnek az ízlésítéletben elgondolt szükségszerűsége olyan szubjektív szükségszerűség, amelyet egy közös érzék előfeltétele mellett objektívként jelenítünk meg	156
Általános megjegyzés az alanitika első könyvéhez	158
Második könyv: a fenséges analitikája	162
23. § Átmenet a szép megítélésének képességétől a fenséges megítélésének képességéhez	162
24. § A fenséges érzése vizsgálatának felosztásáról	165
A. A matematikailag-fenségesről	166
25. § A fenséges elnevezésének magyarázata	166
26. § A természeti dolgok nagyságbecsléséről, mely a fenséges eszméjéhez szükséges	169
27. § A fenséges megítélésében keletkező tetszés minőségéről	177
B. A természeti dinmaikailag-fenségesről	180
28. § A természetről mint hatalomról	180
29. § A természeti fenségesről alkotott ítélet modalitásáról	185
Általános megjegzés az esztétikai reflektáló ítéletek expozíciójához	187
A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója	202
30. § A természet tárgyairól alkotott esztétikai ítéletek dedukciója nem irányulhat arra, amit a természetben fenségesnek nevezünk, hanem csakis a szépre	202
31. § Az ízlésítéletek dedukciójának módszeréről	203
32. § Az ízlésítélet első sajátossága	205
33. § Az ízlésítélet második sajátossága	207
34. § Az ízlésnek nem lehetséges objektív elve	209
35. § Az ízlés elve: az általában vett ítélőerő szubjektív elve	210
36. § Az ízlésítéletek dedukciójának feladatáról	212
37. § Mi az voltaképpen, amit egy ízlésítéletben a priori módon állítunk a tárgyról?	213
38. § Az ízlésítéletek dedukciója	214
39. § Egy érzet megoszthatóságáról	216
40. § Az ízlésről mint egyfajta sensus communisról	218
41. § A széphez fűződő empirikus érdkeről	221
42. § A széphez fűződő intellektuális érdekről	223
43. § A művészetről általában	228
44. § A szép művészetről	230
45. § A szép művészet olyan művészet, amely egyszersmint természetnek látszik	232
46. § A szép művészet zseni művészete	233
47. § A zseni fenti magyarázatának megvilágítása és igazolása	234
48. § A zseninek az ízléshez való viszonyáról	237
49. § Az elme azon képességeiről, amelyek a zsenit alkotják	240
50. § A zseninek az ízlésnek a szép művészet alkotásaibal való összekapcsolódásáról	246
51. § A Szép művészetek felosztásáról	247
52. § A szép művészetek egyazon alkotásban való összekapcsolódásáról	253
53. § A szép művészetek esztétikai értékének összehasonlítása	254
54. § Megjegyzés	259
Az esztétikai ítélőerő kritikájának második szakasza: az esztétikai ítélőerő dialektikája	267
55. §	267
56. § Az ízlés antinómiájának megjelenítése	268
57. § Az ízlés antinómiájának feloldása	269
58. § A mind a természet, mind a művészet célszerűségét jellemző idealizmusról, mint az esztétikai ítélőerő egyedüli elvéről	277
59. § A szépségről mint az erkölcsiség szimbólumáról	282
60. § Függelék: Az ízlés módszertanáról	286
Az ítélőerő kritikájának másodk része: a teleológiai ítélőerő kritikája
61. § A természet objektív célszerűségéről	291
Első szakasz: a teleológiai ítélőerő analitikája	295
62. § A pusztán formális objektív célszerűségrőkl, megkülönböztetve ezt a materálistól	295
63. § A természet relatív célszerűségéről, megkülönböztetve ezt a belsőtől	300
64. § A dolgok mint természeti célok sajátlagos jellegéről	303
65. § A dolgok mint természeti célok: szerves lények	306
66. § A szerveslények belső célszerűsége megítélésének elvéről	310
67. § A természetre általában véve mint a célok rendszerére irányuló teleológiai megítélés elvéről	312
68. § A teleológia elvéről mint a természettudomány belső elvéről	316
Második szakasz: a teleológiai ítélőerő dialektikája	321
69. § Mit jelent az ítélőerő antinómiája?	321
70. § Az antinómia megjelenítése	322
71. § Előkészület a fenti antinómiája?	321
72. § A természet célszerűségéről alkotott különböző rendszerekről	326
73. § A fenti rendszerek egyike sem teljesíti, amire vállakozik	329
74. § Az ok, amirét a természet technikájának fogalmát lehetetlen dogmatikusan keezlni, a természeti cél magyarázhatatlansága	333
75. § A természet objektív célszerűségének fogalma: az ész kritikai elve a reflektáló ítélőerő számára	335
76. § Megjegyzés	339
77. § Az emberi értelem azon sajátosságáról, amelynél fogva a természeti cél fogalma lehetővé válik számunkra	344
78. § Arról, hogy miként egyeztetendő össze az anyag áltaálnos mechanizmusának elve a teleológiai elvvel a természet technikájában	350
Függelék: a teleológiai ítélőerő módszertana	357
79. § Arról, hogy a teleológia a természettanhoz tartozóként tárgyalandó-e	357
80. § Arról, hogy egy dolognak mint természeti célnak a magyarázatában a mechanizmus elvét szükségszerűen alá kell rendelni a teleológiai elvnek	358
81. § Arról, hogy egy természeti célnak mint ermészeti alkotásnak a magyarázatában a teleológiai elvhez a mechanizmusnak kell társulnia	363
82. §: A szerves lények külső viszonyaiban meglévő teleologikus rendszerről	367
83. § A természet mint teleologikus rendszer végső céljáról	372
84. § Egy világ létezésének, azaz magának a teremtsének a végcéljáról	377
85. § A fizikoteológiáról	379
86. § Az etikoteológiáról	386
Megjegyzés	390
87. § Isten létezésének morális bizonyításáról	392
88. § Am orális bizonyítás érvényességének korlátozása	399
Megjegyzés	404
89. § A morális érv hasznáról	406
90. § Az isten létezésének morális bizonyításához tartozó igaznak-tartás módjáról	408
91. § A gyakorlati hit általi igaznak-tartás módjáról	415
Általános megjegyzés a teleológiához	424
A fordító utószava	437

Témakörök

Immanuel Kant

Immanuel Kant műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Immanuel Kant könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem