Első ajánlás | 5 |
Második ajánlás | 7 |
Bevezetés | 9 |
A firenzei iskola - Első könyv - A művészetek újjászületése és első fejlődése 1300 táján (450-től 1349-ig) | |
A festészet legrégibb emlékeiről | 53 |
Niccoló Pisano | 55 |
Az első szobrászok | 58 |
A mozaik fejlődése | 59 |
Az első festők | 60 |
Az első festők (Folytatás) | 62 |
Cimabue | 65 |
Giotto | 68 |
Giotto (Folytatás) | 70 |
Vegyük el az emelvényt | 71 |
Giotto (Folytatás) | 72 |
A félreismert szépség | 74 |
Második könyv - A festészet tökéletesedése Giottótól Leonardo Da Vinciig (1349-től 1466-ig) | |
Általános körülmények | 79 |
Giotto kortársai | 83 |
A francia ízlés a művészetekben | 85 |
Giotto iskolája | 91 |
A közszellem Firenzében | 97 |
A firenzei szobrászatról | 100 |
Paolo Uccello és a perspektíva | 101 |
Masaccio | 104 |
Masaccio (Folytatás) | 106 |
Meghatározások | 107 |
A Masaccio utáni festészetről | 111 |
Fra Filippo | 113 |
Az olaj lép a vízfesték helyébe | 116 |
Az olajfestés feltalálása | 117 |
A Sixtus-kápolna | 119 |
Ghirlandaióról és a levegőperspektíváról | 121 |
A nagy emberek közvetlen elődei | 124 |
A szellem állapota | 127 |
Áttekintés | 133 |
Az öt nagy iskola | 133 |
Próbálkozás az Ízisz-szobor alatt | 134 |
Egy művész | 134 |
A firenzei festők jelleme | 140 |
A freskó Firenzében | 141 |
Különbség Firenze és Velence között | 142 |
Harmadik könyv - Leonardo Da Vinci élete | |
Első évei (1452) | 147 |
Életének korszakai | 149 |
Első művei | 150 |
Leonardo három stílusáról | 151 |
Leonardo Milánóban | 152 |
Leonardo magánélete Lodovico udvarában | 154 |
Művészi élete | 156 |
Leonardo a Delle Grazie kolostorban | 157 |
Megvalósítás | 161 |
A szereplők neve | 162 |
Az Utolsó vacsora keletkezésének kora | 163 |
Nyomok Leonardónak az Utolsó vacsorá-hoz készített tanulmányairól | 164 |
Bandello elbeszéli Vinci festési modorát | 168 |
E kép balszerencséje | 170 |
Kivonat Sir W. E. naplójából | 173 |
A történeti igazságról | 177 |
Leonardo újra Toscanában | 181 |
Leonardo balsorsa | 185 |
Leonardo Rómában | 187 |
Leonardo és Raffaello | 190 |
Leonardo anatómiai tanulmányai | 193 |
Leonardo eszmerendszere | 195 |
Arról, hogy abban, ami tetszik, csak azt tudjuk becsülni, ami nekünk tetszik | 202 |
Negyedik könyv - Az ókori szépségideálról | |
A szép története | 213 |
A görögök filozófiája | 213 |
A természet utánzásának egyszerű módszere | 214 |
Hol találjuk meg a régi görögöket? | 215 |
A közvélemény a vadaknál | 215 |
Az ezer dologban durva vadak igen helyesen gondolkodnak | 216 |
Az istenek tulajdonságai | 217 |
Az istenek elvesztik fenyegető arckifejezésüket | 218 |
A figyelem mennyiségére vonatkozó szabály | 219 |
Különös dolog, de nem kell a természetet pontosan lemásolni | 219 |
A papok befolyása | 220 |
Következtetés | 220 |
Isten jó vagy rossz? | 221 |
A művész fájdalma | 221 |
A pap megvigasztalja | 222 |
Egyre jobban eltávolodik a természettől | 223 |
Ötödik könyv - Az antik szépség (Folytatás) | |
Mi az ideális szépség | 227 |
Az antik művészet hidegségéről | 228 |
A Torzó nagyszerűbb, mint a Laokoon | 229 |
Hiba, amely az ókorban sohasem fordul elő | 229 |
A szobrászat eszközéről | 231 |
Egy szobrász | 236 |
A festészet és a drámai művészet nehézsége | 238 |
A szokás visszatükrözése | 239 |
Az emberek hat osztálya | 242 |
A szangvinikus vérmérsékletről | 243 |
Az epés vérmérsékletről | 246 |
A három ítélet | 248 |
A flegmatikus | 250 |
A melankolikus vérmérsékletről | 258 |
Atletikus és ideges vérmérséklet | 261 |
Az atletikus és az ideges (Folytatás) | 268 |
Az éghajlatok befolyása | 270 |
Hogyan lehet felülmúlni Raffaellót? | 274 |
Az érdeklődés és a szimpátia | 277 |
A zenéről | 278 |
Kinek van igaza? | 278 |
A csodálatról | 280 |
Az ember mindig tudja azt, amit nevetséges nem tudni | 280 |
A látás művészete | 281 |
Az arcképfestés stílusáról | 282 |
A tevékeny élet megszünteti a művészetek iránti szimpátiát | 285 |
Egy igen erős ellenvetés | 288 |
Hatodik könyv - A modern szépségideál | |
A szeretetre méltó emberről | 291 |
A mozdulatok bájáról a görögöknél | 295 |
A szeleburdiság és a vidámság Athénben | 297 |
A nők szépségéről | 299 |
Arról, hogy az antik szépség összeférhetetlen a modern szenvedélyekkel | 300 |
A szerelemről | 301 |
Az ókorban semmi sincs, ami összemérhető Marivaux Marianne-jával | 302 |
Nem tudunk mit csinálni az ókori erényekkel | 303 |
A modern ideálról | 305 |
Megjegyzések | 305 |
Példa: az angol szépség | 306 |
Az egymás után következő vásznak | 308 |
Az antik szépség megfelel az isteneknek | 310 |
Az előző téma folytatása | 311 |
A huszadik század forradalma | 312 |
A kedvesség az ókorban | 316 |
Az erő megszégyenülése | 318 |
Mi marad hát a régieknek? | 320 |
A szalonok és a fórum | 321 |
A monarchikus tartózkodás | 324 |
A népek hajlamai a modern szépség iránt | 326 |
A régi franciák | 332 |
Mi lesz a modern szépséggel, és mikor fog bekövetkezni? | 333 |
Hetedik könyv - Michelangelo élete | |
Első évek | 337 |
Megismeri az ókort | 338 |
Michelangelo nevelkedésének egyetlen öröme | 340 |
Az uralom változásai | 344 |
Utazása Velencébe, megállítják Bolognában | 345 |
Akarta-e utánozni a régieket? | 347 |
Számoltat és nem szimpatizáltat szereplőivel | 349 |
Megható látvány | 352 |
Ellentmondás | 353 |
Magyarázatok | 354 |
Nincs igazi nagyság áldozat nélkül | 356 |
Michelangelo, századának embere | 358 |
A kolosszális Dávid | 362 |
Az eszményítés művészete tizenöt évszázad után újra megjelenik | 364 |
II. Gyula | 367 |
II. Gyula sírja | 368 |
Kegyvesztettség | 370 |
Kiengesztelődés, kolosszális szobor Bolognában | 371 |
Intrika, az egyetlen baj | 374 |
A Sixtus-kápolna | 376 |
A Sixtus-kápolna (Folytatás) | 380 |
Pontosan miben különbözik az antiktól | 382 |
A művészetek hidegsége Michelangelo előtt | 385 |
A Sixtus-kápolna (Folytatás) | 386 |
A Sixtus-kápolna hatása | 390 |
X. Leó alatt Michelangelo tíz évet tölt tétlenül | 391 |
A firenzei szabadság és nagyság utolsó órái | 395 |
A San Lorenzo szobrai | 399 |
Hűség a félelmesség elvéhez | 401 |
A fejedelmekkel való kapcsolatokból származó bajok | 404 |
A Mózes a San Pietro in Vincoliban | 407 |
Mózes (Folytatás) | 408 |
A Minerva Krisztus-a. - A firenzei Vittoria | 409 |
Michelangelo mondása az olajfestésről | 411 |
Az Utolsó ítélet | 411 |
Az Utolsó ítélet (Folytatás) | 418 |
Az Utolsó ítélet (Folytatás) | 421 |
Az idegenek ítélete Michelangelóról | 422 |
Dante hatása Michelangelóra | 426 |
Az Utolsó ítélet (Befejezés) | 429 |
A Pál-kápolna freskói | 430 |
Munkamódszere | 431 |
Michelangelo képei | 432 |
Michelangelo, az építész | 436 |
A Szent Péter-templom története | 437 |
Egy nagy ember a középszerűség hálójában | 441 |
Michelangelo jelleme | 446 |
Michelangelo jelleme (Folytatás) | 449 |
A szellem, a XVIII. század találmánya | 451 |
Tiszteletadás Michelangelo hamvainál | 454 |
A Michelangelo iránti rajongás újjá fog születni | 456 |
Epilógus. - Ötvenórás tanfolyam | 461 |
Függelék | |
Időrendi táblázat a leghíresebb művészekről | 469 |
Élő művészek | 481 |
Híres zeneszerzők | 482 |
Élő zeneszerzők | 483 |
Az öt iskola nagy festőinek névsora | 483 |
Jegyzet a 94. oldalhoz | 488 |
Jegyzetek (Benyhe János) | 489 |