Az iszlám

Tanulmányok a Muhammedán vallás története köréből

Szerző

Goldziher Ignácz

Budapest

'Goldziher Ignácz: Az iszlám ' összes példány

Kiadó:	M. T. Akadémia Könyvkiadó-Hivatala
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1881
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	412 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta az Athenaeum r. társ. könyvnyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A sivatag vallása és az iszlám	1
Az iszlám nem az arab közszellem eredménye	2
Az e tétellel ellenkező régibb nézet	3
Döllinger
Sprenger
Krehl
Renan
Az arabok vallásos állapotai az iszlám előtt	6
Fetisizmus
Erkölcsi mozzanatok hiánya
Muhammed előtt nem imádkoztak
E tény bizonyítása a nyelv és a hagyomány adataiból	7
Ünnepek	11
"A vadállat ünnepe"
Az étekezésre vonatkozó pogány törvények és népszokások	12
A beduinok vallásos vilgnzéete	15
Murú'a
Beszúsz háborúja	17
Dá hisz és Gabra
Jogérzet	18
A Fadl-szövetség
A murú'a helyzete Muhammed tanában	21
A tu'ada barbar szokásról	23
Párhuzam a beuinok erkölcsi világnézete és az iszlám tanította erkölcs között	26
A sivatag fiai nem bírnak hajlandósággal az állandó intézmények, sem pedig érzékkel valamely positiv vallás iránt	33
Ujabbkori utazók tudósításai a ami beduinok vallásos állapotairól	37
Laskaris a szyriai sivatag lakóiról
Palmer E. H. Sinai félsziget beduinjairól
Burton R. az arab "szent föld" beduinjairól
Lady Blunt az euphratesi beduinokról
Tristram H. B. a szaharai sivatag lakóiról
Rüppel E. Abessinia keresztyén beduinjairól
E jellemzések ráillenek a Muhammed korabeli beduinokra is	46
Miért idegenkedett az arab szellem az iszlámtól?
Az arabok társadalmi nézetei és ezeknek ellentéte az iszlám társadalmi tanaival	47
A sivatag fiainak idegenkedése az iszlám hittanától és ritualismusától	60
Az arabok konzervativ szellem	68
A beduinok felszines áttérése az iszlámra és a szabad szellem reactiója Muhammed halála után	71
Muhammed a beduinok házassági jogát reformálja	78
Frivolitás az iszlám által szentesített dolgokkal szemben	84
A muhammedán hagyomány csodás elbeszélései a beduinok áttéréséről	87
A mekkai aristokratia uródainak idegenkedése az iszlámtól	92
Az umajjád khalifák és a pogány kor traditiója
Az iszlám intézményei a nem-arab szellem tevékenységének gyümölcsei	100
Az iszlám hagyományai	101
Kard és korán	101
A korán csak hiányos képét nyújtja az iszlám tartalmának	103
A muhammedán hagyomány és keletkezésénke okai	105
A korán hiányossága jogi tekintetben	107
A jogi felfogások ingadozó volta az iszlám első idejében
Példa az örökösödési jog köréből
A felmerült hézagokat a hagyomány pótolja	108
Ennek terjedelme az iszlám külső elterjedésével gyarapodik
A muhammedán hagyomány formai szerkezete	110
Szanad és matn
Példák:
A ritusra vonatkozó hagyományok köréből	111
A jogtanra vonatkozó hagyományokból	114
A büntető törvény köréből	117
A hagyomány hitelességének kritikája	120
Formai tekintetben
A hagyományt terjesztő egyének jellemének tekintetében	121
Apokryph hagyományok	125
Utczai prédikátorok mint hagyománykovácsolók	127
A kormány rendszabályai ily hamisítók ellen	129
A hagyománykoholás a hizelgés szolgálatában	130
Politikai szempontból tendentiosus hagyományokat csempésznek	131
Polemikus hagyományok
Szunnita és siita párthagyományok
Idegen intézmények szentesítése költött hagyományok által	139
A nórúz perzsa ünnepet muhammedán hagyományhoz támasztják
A tendentiosus hagyománykoholás apróbb dolgokban is mutatkozik	142
A harkály és az 'ásura-böjtről szóló traditió
A khalifák kitünőségeiről szóló hagyományok tendentiosus természete	144
A hagyomány szövegének szószerinti hűsége	145
A hiteles hagyományok tendetiosus toldásai	147
Példa: polemikus hagyományok a "túlzók" és "schismatikusok" ellen
A hiteles hagyományok megrostálása és egybegyűjtése	150
Málik b. Anasz	153
Al-Bukhári	154
Muszlim	155
A hiteles hagyományok ellenmondó versiói	156
Példák a ritusok köréből	161
A birákat illető traditiók	162
Nők mint birák és tanúk	164
A tanúk érvényességét illető némely ellenmondások	165
A hagyomány mint jogforrás	168
Traditionalis és speculativ jogi iskolák	170
A szentek kutlusza és a régibb vallások maradékai az iszlámban	171
A muhammedán szentek a régibb utazási irodalomban	171
"Veli" = közellevő	172
Merev ellentét az isteni és emberi kör között az iszlámban	173
A próféta rangja e két körrel szemben	174
Az angyaloké	176
Az imádás kizárólagossága	177
Szammún muezzin monotheistikus nyilatkozata	178
A szentek szerepe az eredeti iszlámban	179
A fejlődő iszlám a prófétát és a szenteket fokonkint magasabb rangra emeli	180
A siita felekezetben a szentek kultusza valóságos apotheosissé fejlődik	183
Miben különböznek az iszlám szentjei egyéb egyházak szentjeitől?	184
Az ereklyék tisztelete az iszlámban	185
A művészi ábrázolás hiányának befolyása a szent legendák alakulására	186
A képzelet féktelensége a muhammedán legendákban	187
Hétszemű szentek
Repülő szentek
Hegyet megmozdító szent
Párhuzam a profán mesék és a szent legendák között	189
A kairói nekropolis (karáfa) eredete	190
Az e temetőhöz fűződő legendák	192
Al Sáfi'i imám sírja
'Omar b. al-Farid
A "csodatettek atyja" és a csodamadár
A csodák kategóriai Al-Munávi szerint	195
A szentek dicsekedései önéletrajzaikban és egyéb nyilatkozataikban	199
Al-Sa'ráni
Ibráhim al-Daszúki
Ahmed al-Bedavi
'Abd al-Kádir al-Gíli
A theologusok oppositiója a szúfik ellen	201
A "sejkhek sejkh"-jét 'Ajutábban kivégezik
A hivők közvetitő álláspontja
A szentek csodaereje haláluk után	202
A sirok profanátiójáért való bűnhődés
A khalifák tetemének szándékolt átvitele Egyiptomba	203
Al-Sáfi'i-é a bagdádi Nizám-akadémiában
E kisérletek csodás meghiusulása
A szent sirok látogatásának érdeme	205
A "szent házba" való zarándokolást pótolja
A kenné-i szent sir
'Abd al-Kádir sirja és a csodás datolyafa
A nő szerepe az iszlám szent legendájában	207
Dr. Perron kicsinylő nézetének helytelensége
Muhammedán apáczák és klastromok Egyiptomban, Arábiában és Éjszakafrikában	210
Sz. nefisza legendája	213
A szentek kultusza mint vallástörténeti folyamatok eredménye	215
A hagyományok átalakulása	217
Az iszlám találkozása egyéb vallások hagyományaival	218
E találkozás eredménye
Hindu hagyományok muhammedán feldolgozása	220
A deótá-k muhammedán szentekké válnak
Durgapúja és 'ásúra
Patriarkhák és próféták sírjai, Muhammed lába nyoma Indiában	222
Az iszlám alkalmazkodó képessége	223
A szíriai és phoenikiai istenek muhammedán szentekké válnak, templomaik pedig a szentke sirjaivá	224
Zer állítólagos próféta sirja és legendája	226
Palesztinában ugyane tünemény	227
A pogány szent helyekből Mózes, Rúben stb. velik válnak	228
Móáb területén nebi Daúd sírja	229
Sejkh Ma'súk, Adonis muhammedán fordítása	230
Az átalakulás tényének nyelvészeti támaszai	230
Ganneau nézete
Az állatkultusz maradékai Egyiptomban	231
A bubastisi panegyris nyomai a tantai bucsúban	233
Sz. Ahmed al-Bedavi kutlusza Tantában
Az ó-korból fonmaradt ocsmány szokás e kultuszban	235
Typhon és a tantai dervisek szamara	236
A népünnepek szivóssága	237
Pogány népünnep fenmaradása a Sinai fésziget beduinjai között, Szálikh próféta állítólagos sírja mellett	238
A theologusok oppositiója a régi pogányság ily népies maradékai ellen. A tantai ünnep betiltása nem sikerült	240
A kigyó-kultusz maradéka az egyitomi iszlámban	241
Sejkh Haridi kigyóinak kultusza	244
Az utazók tudósitásai
A fák kultuszának maradékai Szyirában	244
Olajfaasszony Damaszkuszban
Olajfa-atya palesztinában
A kőkultusz maradékai Aleppóban és Szidon vidékén	245
Halak kultusza Szyriában, Phoenikiában és Marokkó területén	246
Bibliai személye mondái muhammedán szentekre ruháztatnak	247
Sámsoné 'Ali merván-ra, Józsué-é 'Ali-ra stb
Keresztyén martyrokból muhammedán szentek alakulnak	248
A muhammedán skeptikusok magatartása a szentek kultuszával szemben	249
Al-Makrízi történetiró polemiája a szent sirok hitelessége ellen	250
Abu Turáb szent sírja egy appellatív kifejezés félremagyarázása által keletkezett	251
A szentek kultusza ellen támadt oppositó előzményei	253
'Omar és 'Ali khalifák érűlete a "fekete kő" tiszteletére nézve
A traditióban az ellentétes vallásirányok nyilvánulnak	256
Példa:
A sírok látogatásáról szóló traditiók
A fekete kő elleni támadás az iszlám V. századában
A szentek kultusza elleni támadás a XVIII. században
A mu'taziliták dogmatikai oppositiója a szentek kultusza ellen	257
Hét argumentum a veli-k csodái ellen
A vahhábiták mozgalma	260
A mozgalmat részint vallástörténeti, részint ethnographiai hatások kifolyásának tartják
A vahhábismus összefüggése az arabok konzervativ szellemével	262
A beduinok nem hajlandók a veli-kultuszra	263
A beduinok szentek kultuszának minősége és összefüggése a murú'á-val és a beduinok eszményeivel
E kultusz semmi muhammedán színezettel nem bir
Sejkh Serák hauráni szent, a birtok őrzője	264
A beduin szentek kultuszának összefüggése az ősök tiszteletével	266
A beduin szentek erkölcsi oldala	267
Rablók mint beduin szentek
Abu gós
Abu Nuszejr törzs hősei
Sejkh Sible
Az iszlám épitészeti emlékei, kapcsolatban a muhammedán világnézettel	271
A mecsetromok gyakorisága	271
Re. Manning e tüneményt a muhammedánok vallástalanságának tulajdonítja	272
E felfogás meg nem állhat
Az egyiptomi muhammedánok vallásos irányának jellemzése	274
Túlnyomólag optimistikus de nem vallástalan életfelfogásuk
Ennek ethnographiai alapjai
A vallásos élet épitészeti emlékeinek elhanyagolása kétféle okra vezetendő vissza	276
Az arab épitészet nomád jellege
Nem irányúl az örökkévalóság felé
Ellentét az ókori és mhammedán Egyiptom épitészeti emlékei között
A legtartósabb emlékek azok, melyek eredeti rendeltetésök szerint nem a muhammedán vallásnak szólgáltak	277
Omajjádák mecsete	278
Régi épületek anyagaiból szívesen kölcsönöznek mecseteik számára	279
'Amr-mecset Kairóban
Kubbat alkszakhra Jeruzsálembe
Az arabok idegen nemzetbeli épitőmestereket vesznek igénybe, még a mekkai ka'ba ujjáalakítása alkalmával is	280
A Túlun-féle mecsetet Karióban görög épitőmester tervezte	281
A spanyol khalifák is byzanczi művészeket hittak meg
A Mu'ajjad mecset építésének története	282
A "cattivo occhio" mint épitészeti factor	283
A Haszsan-mecset épitésének története	284
Kútalapítványok	285
"Isten útja ó szomjazók"
Árva gyermekek iskolái
Sok mecset a pártok és felekezetek fanatismusának esik áldozatúl	286
Az omajjád khalifák még a ka'bát sem kimélték
Haddsáds b. Júszuf vandalismusa
Uj városrészek alapítása folytán a régi város mecsetei elhanyagoltatnak és lassankint enyészetnek indulnak	290
Uk-Kairó és Ó-Kairó
A fatimidák poltiikai érdekében volt, hogy Ó-Kairó hagyományai feledések induljanak	291
A keleti embernek nincsen históriai érzéke	292
A történelem tudománya a muhammedán nevelésben	293
Al-Fakhri és 'Abd al-Latíf itélete
A mult emlékeit nem becsülik, a muhammedánok mindent a hasznosság szempontjából itélnek meg	294
A földi mulandóságok enyészetét nem kell föltartóztatni	297
Muhammedán főiskolai élet	299
Kétféle muhammedán főiskola	299
A muhammedán főiskolák hatása Európára és a nyugati tudományosságra	300
Al-Azhar az iszlám leghiresebb akadémiája	303
Mecset és főiskola együtt
A tudomány becsülése az iszlámban	304
Kegyes alapítványok tudományos előadások számára	305
Az Al-Azhar mecset keletkezése és fejlődése	306
Al-Azhar eredetileg siita szellemét később a szunnita irány váltja fel, melynek mind a négy rendszere egyaránt van ott képviselve	307
E négy irány között régibben a sáfi'ita, későbben a hanefita kerekedik a többi fölé	308
A négy orthodox irány statisztikai viszonya a mecsetakadémiában	309
Kegyes alapítványok a mecsetakadémia hallgatói számára	310
Muhammed 'Ali a mecset alapítványait az állam kezelése alá helyezi	311
A mecsetakadémia költségvetése	312
A tanárok képesítése és kinevezése	313
R rector
Mahdi
A tanárok dijazása	314
A hallgatók	315
Benlakó rendszer
Rivák-ok és hárat-ok	316
A tanárok és hallgatók öszszehasonlító statisztikája 1871-1877-ig	317
Látogatás a mecsetben	318
A mecsetakadémia belső tere	320
Sejkh Al-Szakká	321
A vakok collégiuma	322
Az előadások módja	323
A füzetek	324
Az előadások időfelosztása	326
Éjjelezés a mecsetben	327
A pénteki nagy imádság	327
A péntek jelentősége az iszlámban
A "barlang szúrá"-ja	329
A korán dallamos reczitálása	331
Az ezán a mecsetben	332
Muballig-ok hivatala
Az első prédikáczió (khutbet al-va'z)	333
A második prédikáczió (khutbet al-na't)	334
Ennek politikai jelentősége	335
A na't prédikáczió mintája	336
Az imádság	338
Az imádkozók "csatasorai"	339
Az angyalok őrizete
A "leányok mecsetje"	340
Balvélemények az iszlámról	341
Az iszlám lényegének felszínes megitélése	341
Az iszlám megítélésében nem a muhammedán népek állapotai, hanem az iszlám alapokmányai a mértékadók	343
Az egyéni nézet értéke az iszlámban	344
Hárun al-Rasíd khalifa és Málik b. Anasz codexe	345
A jogtan codificatióját kerülik	346
A régi szövegek egyházi magyarázatának fontossága a közszellem megítélésére nézve	347
Az iszlám véleménye a felekezetek elágazásáról	348
'Omar mint az egyházi stabilismus ellensége	349
Idstihád	350
Mudstahid
Osborne és Dozy nézetei az iszlám állandóságáról	351
A keleti éghajlat és az iszlám merevsége	352
Ballanche, Cousin és Montesquieu tanai e részben
Laurent czáfolata	353
Ewald
Példa az iszlám törvényeinek időnkinti változására nézve
A nomadismusból fejldő nemzetgazdasági törvények a változott életviszonyok között önkénytelenül módosulnak	355
Mukhábara
Kétféle törvénykezés a muhammedán társadalomban	357
Kánoni és polgári törvény Perzsiában	358
Egyiptomban	360
A Kaukázus muhammedán népeinél
Türt felkezetek az iszlám uralma alatt	361
A "könyvbirtokosok" fogalma koronkint tágul	362
Más vallásuak méltatása az iszlámban	363
A korán tanának eltörlése e részben	364
Az iszlám a más vallásuak bántását tiltja, sőt védelmezésüket parancsolja	365
A pogán murú'a hatása e részben	366
A "szomszéd"-ról szóló tan
'Omar és a türelmetlen boszrai helytartó	367
"A zsidó háza" Boszrában
Vádak az iszlám erkölcsi természete ellen	368
Az iszlám szellemnélküli formalismusa Osborne, Döllinger, Michaud és Dozy szerint	369
A muhammedán istentisztelet formalismusának némely okai	372
A mecset alárendelt szerepe a muhammedán istentiszteletben	373
A traditiók tana a formák elégtelenségéről és az intentió fontosságáról	374
Az iszlám több súlyt vet az erkölcsös lelkületre, mint a külső cselekedetekre	375
A tudományosságot többre becsüli az ájtatosságnál	376
A valódi erény és kegyesség a korán szerint	377
"Ikhlász" az imádságban	378
Al-Gazzáli és "A vallás tudományának felélesztése"
A nő állásának javulása az iszlám törvényei által	379
Muhammed reformjai a házassági jog terén	380
Al-Gazzáli itélete a divortium-ról	381
Következtetések	382
Függelék: A "Negyven hagyomány"	383