Az ismeretlen Illyés

Előszó

A múlt század hatvanas éveiben Illyés Gyula Nyugaton - mind a magyar emigrációban, mind a nemzetközi (főleg francia) irodalmi életben - egyszerre fokozott érdeklődés központjába került. A New Yorkban 1966-ban rendezett nemzetközi P.E.N.-kongresszuson ő volt a magyar küldöttség legjelentősebb tagja; nemsokára megválasztották P.E.N. alelnöknek. Hatvanadik születésnapján már 1962-ben különkiadásban ünnepelte a müncheni Új Látóhatár. A P.E.N. emigrációs központja (később Györgyey Klára irányításával), valamint kiadónk volt a legaktívabb annak a törekvésnek az érdekében, hogy Illyés személyében Magyarország végre irodalmi Nobel-díjat kapjon. Egyszer már olyan közel is került ehhez, hogy egy nyugati lap hírt is hozott arról, hogy a díjat Illyés nyerte el.
Kiadónk már 1957-ben, a Költők forradalma c. antológiában kiemelt helyen foglalkozott Illyésnek a nemzet és szabadság ügyét szolgáló költészetével és közölte az Egy mondat a zsarnokságról-t is. A new yorki kongresszus után ezeket a verseket Illyés elmondta egy lemezünk számára, mely később kazettán, sőt otthoni szamizdatként is megjelent. Vissza

Fülszöveg

"Fontos Gara László könyve már témája miatt is: egyik legnagyobb élő alkotónkról szól, a magyar irodalom kulcsegyéniségéről - akit Garánál bensőségesebben kevesen ismertek és önzetlenebbül aligha szolgáltak. S végül szerzőn és témáján túl öröm a hazai olvasót tájékoztatni minden olyan könyvről, amely a magyarországi helyzet következtében maradt úr! Ilyen kötet bizony öt világrész magyar kiadóinál igen kevés akad - s annál fontosabb, hogy számontartsuk." (Új Látóhatár, München)

"Mint az alázatosan személytelen evangélista, a történést, az előtte járó lépteit és szavait figyeli odaadóan... Legtöbbet Illyés Gyula 'Vázlatok egy készülő önéletrajzhoz' c. kiadatlan írásaiból merít. Ebből ismerjük meg, milyen hatást tett a költőre 1919, Párizs, a cselédsors, Moszkva, Babits Mihály, 1945, a zsarnokság évei, 1956 és ami utána következett... Még saját véleményét is másokkal mondatja el: idézetekkel. A 'Puszták népével' kapcsolatban Babitsnak adja át a szót, a 'Magyarokat' Márai Sándor méltatásával mutatja be; verseit Halász Gábor, Szegi Pál, Cs. Szabó László szavaival jellemzi és francia költők megtisztelő véleményével értékeli...
Mindvégig élvezetes olvasmány." (Nemzetőr, München)

"Hogyan lehet az, hogy Illyés Gyuláról, akit 'hivatalosan' is a mai óhazai irodalom legnagyobbjának ismernek el, eddig még egyetlen átfogó életrajzot sem írtak. Az első és egyetlen Illyés életrajzot nyugaton írták franciául és szerencsére magyarul is... (A kötet) forrása annak a kornak, amelyik Illyés Gyulát, a költőt és embert tanulja..." (Amerikai Magyar Népszava, New York)

"Hirtelen nem tudom, hányezer kilométerre van Párizs, Budapest és Washington Formózától, de itt az első magyar könyv, amit Nemzeti Kínában nyomtak magyarul. Története maga is regény: magyar író írta Párizsban, Magyarországon élő írótól és magyar kiadó adta ki Washingtonban... A könyv első kiadása elfogyott, most jelent meg a második, ez Formóza, azaz Tajvan szigetén készült." (Szabadság, Cleveland) Vissza