Az iskolai gyógytestnevelés gyakorlatai és mozgáselemzése

Előszó

Az elmúlt évtizedben nagyon sok tapasztalat gyűlt fel a gyógytestnevelésben is. Ezek a gyakorlati munkában halmozódtak fel, és ez késztetett arra, hogy átnézve és szelektálva az anyagot a használhatatlant elvessem, s a jót megtartva megkeresem az összefüggéseket az egyes részek között. Hasznos ha munkánkat jól átgondolt elvek köré csoportosítjuk, mert a helyes elméleti általánosítások jó fogódzkodókat jelentenek a gyakorlati munkában. Ez az integrációs munka - remélem nevezhetem így - mindig nagy előrelépést jelent az adott szakágban és a jövő gyógytestnevelőinek tudását gazdagítja.
A közvetlen gyakorlatot kívánom szolgálni. Olyan útmutatót szeretnék a főhivatású gyógytestnevelő tanárok és iskolai testnevelést tanító kollégák kezébe adni, amelyből - megfelelő alapképzettség mellett - színvonalas, speciális jegyekkel rendelkező gyógytestnevelési órákra történő felkészülésükben segítségükre lehetek.
Az első rész a gyakorlatanyagot és az anatómiai elemzést foglalja össze, amely véleményem szerint a kevés gyakorlattal bíró kollégáknak és a szakképzésben résztvevő hallgatóknak nyújt elsősorban segítséget. A második részben a módszertani alapelveket foglaltam össze. Kitértem az orvossal való együttműködésre, a terhelés és az óravezetés főbb módszereire és a gyakorlatanyag kiválogatásának szempontjaira is.
Az anyag építkezésében nem a hagyományos utat követtem. Nem különítettem el a mozgásszervi és belgyógyászati gyakorlatanyagot és módszereket. A gyakorlat, tapasztalat bizonyítja, hogy e két speciális területen alkalmazott fizikai terhelés mozgásanyaga és módszerei kölcsönösen alkalmazhatók. Hiszen sokszor kell olyan problémákkal megküzdeni, hogy a vegetatív szervek terhelése mellett a gerinc deformitását is javítanunk szükséges. Vissza