Mi az irodalom? | 5 |
Író és irodalmi alkotás | 10 |
Vers és próza | 21 |
A ritmus | |
A magyar verselés | |
Klasszikus verselés | |
A rím és asszonánc | |
Gondolatritmus | |
A magyar hangsúly és az idegen verselés kérdése | |
Szabad vers | |
A művészi próza | |
Az irodalmi műfajok | 41 |
A lírai költészet | |
Népköltészet. Műköltészet | |
Görög líra. Műfajok: elégia, epigramma, jambus, szatira, karköltészet, himnusz, ditirambusz, óda | |
Római költészet | |
Középkori latin egyházi költészet | |
Trubadurok, minnesängerek, mesterdalnokok | |
Röneszansz, humanisták | |
Reformáció | |
Barokk | |
Rokokó | |
XVIII-XIX. század fordulója: angol, francia, német, olasz, lengyel, orosz líra | |
A magyar líra a XIX. sz. végéig | |
L'art pour l'art, parnasszisták, prerafaeliták; impresszionizmus, szimbolizmus | |
Német líra Goethe után, az expresszionistákig | |
Angolok a XIX. sz. derekától | |
Olaszok; a futurizmus | |
Román és orosz líra a legújabb időkig | |
A magyar líra Adytól | |
Erdélyi lírikusok | |
Elbeszélő költészet és irodalom | 42 |
Epika: Gilgames | |
A homéroszi eposzok | |
Vergilius | |
A középkori epika | |
Dante | |
A röneszansz lovagi eposzai | |
A magyar elbeszélő költészet a XVI-XVII. században | |
A tanító állatmese | |
A népballada | |
Osszián | |
A komikus eposz | |
A polgári epika | |
A romantikus eposz; a verses regény | |
Keleti epika | |
A Kalevala | |
Spitteler | |
A magyar epika Vörösmartytól; Arany elbeszélő költeményei, balladái | |
A prózai elbeszélő irodalom | |
Egyiptom | |
A görög novella és regény. Apuleius | |
Állatmese | |
Legendák | |
Rózsa- és Róka-regény | |
Fablók | |
A novella. Boccaccio és utánzói | |
A lovagregény | |
A pásztorregény | |
Népkönyvek | |
Rabelais | |
A Don Quijote | |
A csavargó-regény | |
A lélektani regény | |
A regény virágzása a XVIII. században | |
Angolok | |
A levél-regény | |
Memoárok | |
Mikes levelei | |
XIX. század: A romantikus regény | |
A történeti regény: Scott és utánzói | |
A francia romantika: Hugo | |
Stendhal, Balzac | |
Andersen, az "utolsó romantikus" | |
A 40-es évek: demokrácia, realizmus | |
Dickens és Thackeray | |
Az orosz regény fénykora | |
A század utolsó harmada. A naturalista regény | |
A magyar elbeszélők Jókaitól a századfordulóig | |
L'art pour l'art | |
Franciák Flaubert-től France-ig | |
Angolok Meredith-től Galsworthyig | |
Németek Freytagtól Th. Mannig | |
Északiak | |
Oroszok Csehovtól Gorkijig | |
Lengyelek | |
Amerikai angol elbeszélők | |
Magyarok Gárdonyitól máig | |
Erdélyi elbeszélők | |
A világ elbeszélőirodalmának újabb főirányai | |
A prózai elbeszélés tartalmi és formai sajátságainak összefoglalása | |
A dráma | 75 |
Dramaturgiai alapfogalmak | |
A görög dráma eredete. Fénykora: Aiszkülosz, Szofoklész, Euripidész | |
A vígjáték. Arisztofanész | |
Római vígjáték és könyvdráma | |
A középkori misztériumjátékok | |
Moralitás, farce, sotie, farsangi játék | |
Commedia dell'arte | |
Röneszansz: szalón- és iskolai színjátszás, "tudós komédia" | |
Művészi olasz vígjátékok | |
A keretes (barokk) színpad kezdetei | |
A Shakespeare-színpad | |
Az angol röneszansz drámája. Shakespeare és utódai | |
A spanyol dráma fénykora | |
A francia újklasszikusok: Corneille, Racine, Moliére | |
Álklasszicizmus | |
Rokokó | |
Olaszok | |
Polgári dráma | |
Érzékeny játék | |
Lessing kritikai harca és színművei | |
A "Sturm und Drang" | |
Goethe. Schiller | |
Német romantika | |
Kleist | |
A magyar dráma kezdetei. Kisfaludy K. | |
A "biedermeier-kor" | |
Katona József | |
Hugo és a francia romantika | |
Musset | |
Vörösmarty és a magyar romantika | |
A népszínmű | |
A 40-es évek | |
Hebbel és a "polgári tragédia" | |
Ifj. Dumas és a tézises dráma | |
A naturalisták | |
A magyar népszínmű fejlődése; a társadalmi színmű kezdetei | |
Madách | |
Magyar újromantika | |
Csiky G. | |
Északiak: Ibsen, Björnson, Strindberg | |
Az angol dráma a XIX. században. Shaw | |
Amerikaiak | |
Németek Hauptmanntól az expresszionistákig | |
Franciák a századfordulótól máig | |
Olaszok D'Annunzitól Pirandelloig | |
A román színpad | |
Csehek | |
Orosz drámaírók az 1905-ös forradalom óta | |
Magyarok Herczegtől máig | |
A szépirodalom határán | 159 |
A tanulmány (esszé) | |
Műbírálat (kritika) | |
Tárgyilagos és szubjektív kritika | |
Az irodalomtörténet | |
A filozófia, mint műalkotás | |
A történelem, mint műalkotás | |
Szónoki művészet | |
Újságírás, publicisztika | |
A stílus | 299 |
Az író egyéni stílusa és a kor | |
Elemzések: Petőfi, Ady, József Attila | |
Zenei, festői hatások | |
A jelző | |
A hasonlat (epikus, lírai, prózai példák) | |
Szóképek | |
A szimbolum | |
Az élet mozgalmasságának kifejezése. Az ige, a módhatározó. A tempó | |
A mű benső ritmusa | |
Néhány példa régi és új prózánkból | |
A szerkezet | 313 |
Epika, líra, dráma, regény | |
A jellemzés | 345 |
Tipikus és egyéni jellemzés | |
Elbeszélő és drámaíró eszközei | |
Az alak megelevenítése | |
Esztétikai alapfogalmak | 361 |
A szép Kant-féle meghatározása | |
Az esztétikai élmény tényezői | |
Természeti és művészi szép | |
Az érzékek szerepe | |
A bensőleg szemlélhető szép (erkölcsi, értelmi) | |
Kategóriák: fenség, báj, tragikum, komikum, (jellem és helyzet); nyelvi komikum. Humor, irónia. A groteszk és a rút | |
Idealista és realista szemlélet | |
Befogadó és alkotó | |
Az élmény alanyának és tárgyának viszonya | |
Megértés, átélés, behatolás | |
Névmutató kis lexikon | 378 |