Az irodalmi műalkotás

Szerző

Roman Ingarden

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Roman Ingarden: Az irodalmi műalkotás ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	486 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:	963-280-486-4

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Előszó a második kiadáshoz	11
Előszó a harmadik kiadáshoz	13
Előzetes kérdések
Bevezetés	19
Kiinduló problémák
A példák területének ideiglenes körülhatárolása	21
Az irodalmi mű létmódjának a kérdése	23
A pszichológista felfogások és az irodalmi műalkotás azonosságának problémája	25
Az irodalmi mű mint "képzettárgy"	28
Az irodalmin mű felépítéséhez nem tartozó képződmények kizárása
A téma szűkebb körülhatárolása	32
Mi nem tartozik az irodalmi műhöz?	34
Az irodalmi mű felépítése
Az irodalmi mű alapstruktúrája
Az irodalmi mű mint többrétegű képződmény	39
A nyelvi hangképződmények rétege
A konkrét szó és a szóhangzás	42
A szóhangzások különböző típusai és funkcióik	49
Magasbb fokú nyelvi hangzásképződmények és jellemzőik	53
Az irodalmi műhöz tartozó nyelvi hangzásképződmények köre	60
A nyelvi hangrétegek szerepe az irodalmi mű felépítésében	63
A jelentésegységek rétege
Előzetes megjegyzés	69
A szójelentés elemei	69
A névszók jelentése	70
A névszók és a funkcionális szavak közti különbség	78
A verbun finitum (személyragos ige)jelentése	82
A szójelentés aktuális és potenciális állománya	90
A szójelentések mint a mondat elemei és ezzel összefüggő vátozásaik	97
A szójelentések, a mondatok és a mondatösszefüggések mint szubjektív műveletek termékei	102
A mondat általános jellemzése	112
Az egyszerű képzetaktus tisztán intencionális tárgya	122
A jelentésegységek származékos tisztán intencionális korrelátumai	131
A mondat tisztán intencionális korrelátuma	133
Mondatok összefüggései. A bennük konstituálódó magasabb jelentésegységek	149
Az összefüggő mondatokban konstituálódó magasabb jelentésegységek tisztán intencionális korrelátumai	161
Az irodalmi műben szereplő kijelentő mondatok kvázi-ítéletszerű jellege	166
Az irodalmi műben nincsenek kvázi-ítéletek?	179
Más típusú mondatok analóg modifikációja	188
6.fejezet. A jelentésegységek rétegének szerepe az irodalmi műben. A tisztán intencionális mondatkorrelátumok ábrázoló funkciója
A mondatok és a mondatösszefüggések különféle funkcióinak megkülönböztetése	192
A mondatok éa a tényállások felvázolás-funkciója és az ábrázolt tárgyiasságokhoz való viszonyuk	194
A tényállások ábrázoló és szemlére bocsátó funkciója	198
A tényállások révén történő ábrázolás más módjai	204
A Jelentésegységeknek mint sajátos anyagnak a szerepe az irodalmi mű felépítésében	217
Az ábrázolt tárgyiasságok rétege
Visszatekintés és bevezetés	224
Az ábrázolt tárgyak realitáshabitusa	228
Az ábrázolt tér és a "képzettér"	229
Az ábrázolt tárgyiasságok térbeli betájolásának különböző módjai	236
Az ábrázolt idő és az időperspektívák	240
Az ábrázolt tárgyak leképezés- és reprezentáció-funkciója	249
Az ábrázolt tárgyiasságok meghatározatlan helyei	253
A sematizált látványok rétege
Bevezetés	262
Az észlelt dolog és a konkrét észlelési látványok	262
A sematizált látványok	269
A sematizált látványok az irodalmi műben	271
Saját pszichikai történéseink és jellemvonásaink, mint az irodalmi mű elemei	279
A sematizált látványok szerepe az irodalmi műben
A sematizált látványok alapfunkcióinak megkülönböztetése az irodalmi műben	283
A látványok meghatározásfunkciója. A látványok különbségeinek hatása a mű összjellegére	284
A látványok dekoratív és más, esztétikailag releváns tulajdonságai	292
Az ábrázolt tárgyiasságok szerepe az irodalmi műalkotásban, és a mű úgynevezett "eszméje"b
Egyáltalán, van-e funkciója a tárgyi rétegnek az irodalmi műalkotásban?	296
A metafizikai minőségek	299
A metafizikai minőségek az irodalmi műalkotásban	302
A metafizikai minőségek kinyilatkozása valóban a tárgyi réteg funkciója?	304
A tárgyi réteg szimbolizális-funkciója	306
Az irodalmi műalkotás "igazságának" és "eszméjének" a problémája	308
A rétegek vizsgálatának befejezése	312
Az egymásutániság rendje az irodalmi műben
Bevezetés. A mű megváltoztatása vagy megsemmisítése részeinek áthelyezésével	313
Milyen értelemben következnek egymás után az irodalmi mű részei	318
Kiegészitések és következtetések
A határesetek vizsgálata
Bevezetés	323
A színdarab	323
A kinematográfiai színmű	329
A pantomim	333
A tudományos mű. A puszta beszámoló	334
Az irodalmi mű "élete"
Bevezetés	336
Az irodalmi mű konkretizációi és megragadásának élményei	337
Az irodalmi mű és konkretizációi	342
Az irodalmi mű "élete" a konkretizációkban, és változásai az utóbbiak megváltozásai következtében	348
Az irodalmi mű ontikus helye
Bevezetés	362
A mondat interszubjektív azonossága és ontikus létalapja	366
Az irodalmi mű nyelvi hangrásrétegének az azonossága	372
Az irodalmi műalkotás vizsgálatának befejezése
Az irodalmi műalkotás, és esztétikai értékminőségeinek polifonikus harmóniája	377
Függelék
A nyelv funkciói a színjátékban	358
Jegyzetek	404
Utószó	472