Az irodalmi írásbeliség történetének vázlata

Tartalom

I. A HONFOGLALÁSTÓL A MOHÁCSI VÉSZIG 7
1. Honfoglalás kori nyelvünk állapota 7
2. Az irodalmi írásbeliség kezdetei 9
a szórványok, gesták és krónikák jelentősége 9
3. Korai szövegemlékeink 12
a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-Siralom 12
4. A glosszák szerepe 14
5. A könyvméretű írásosság: a kódexek jelentősége 15
II. AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG A XVI-XVII. SZÁZADBAN 22
A) A XVI. SZÁZAD NYELVÁLLAPOTA 22
1. A nyelvi kiegyenlítődést szolgáló tényezők a XVI. században 22
2. Első nyelvművelőink 24
Pesti Gábor és Sylvester János 24
3. Az irodalom írásbeliség formai elemei 26
a) A kor szellemi vezéreinek írásgyakorlata;
a XVI. századi deákság szerepe; a Vizsolyi Biblia 26
b) Az írott nyelv nyelvjárás fölötti változatai,
az írott nyelvet szabályozó különféle normák 30
4. Az irodalmi írásbeliség tartalmi elemei 31
Heltai, Bornemisza, Tinódi és Balassi jelentősége; 31
Baronyai Decsi János szólásgyűjteménye 31
B) A XVII. SZÁZAD NYELVÁLLAPOTA 34
1. A nyelvtanok szerepe a nyelvi egységesülésben 34
Szenczi Molnár Albert, Geleji Katona István, Komáromi Csipkés György,
Pereszlényi Pál, Kövesdi Pál elvei és gyakorlata 34
2. Az irodalmi írásbeliség formai elemei 38
a) A katolikus helyesírás kialakítói: Káldi György és Pázmány Péter 38
b) Gyöngyösi és Zrínyi írásgyakorlata 39
3. Az irodalmi írásbeliség tartalmi elemei 42
a) Pázmány, Zrínyi, Gyöngyösi stílusa 42
b) A szókészlet bővülése 46
III. AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG A XVIII. SZÁZAD ELEJÉTŐL
A FELVILÁGOSODÁS KORÁIG 48
1. Az irodalmi írásbeliség formai elemei 48
a) Csuzy Zsigmond, Amadé László, Faludi Ferenc írásgyakorlata 48
b) Az irodalmi írásbeliség erdélyi változata:
Apor Péter és Mikes Kelemen írásgyakorlata 49
c) A kor irodalmi írásbeliségét jellemző főbb vonások összegezése 50
2. Az irodalmi írásbeliség tartalmi elemei 52
a) Csuzy, Faludi, Amadé és Mikes stílusa 52
b) A szókincs gazdagodása 54
IV. AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG A FELVILÁGOSODÁS
KORÁBAN 55
A) A MAGYAR FELVILÁGOSODÁS FŐBB JELLEMZŐI 55
B) KÜZDELEM A MAGYAR NYELV JOGAIÉRT 56
ÉS EGYSÉGESÍTÉSÉÉRT 56
1. Közoktatás és magyarnyelvűség 56
2. A művelődés programadója: Bessenyei György 57
3. Az írói társulások 60
4. A normatív nyelvtan előállítását célzó törekvések 62
5. A magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok jelentősége 63
C) AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG FORMAI ELEMEI 65
1. A korabeli írásgyakorlat 65
a) A folyóiratok írásbelisége 65
b) Az egyes nyelvváltozatok értékelése; 66
normajelenségek és provincializmusok 66
2. A prozódiai vita 68
D) AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG TARTALMI ELEMEI
A NYELVÚJÍTÁS 69
1. Bessenyei, Baróti Szabó, Dugonics, Rát, Révai,
Barczafalvi Szabó, Wándza Mihály elvei és alkotásai 69
2. íróink a nyelvújítás túlzásai ellen; 72
a Debreceni Grammatika állásfoglalása 72
3. Csokonai stílustörténeti szerepe 73
4. Kazinczy Ferenc, a nyelvújító törekvések összefogója 76
5. Kölcsey stíluseszménye 80
6. A nyelvújítás módszereinek összefoglalása 83
V. AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG A REFORMKORBAN 87
A) A NYELVI EGYSÉGET SEGÍTŐ TÉNYEZŐK 87
B) AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG FORMAI ELEMEI 90
1. Reformkori nyelvünk hangtani arculata 90
2. Reformkori nyelvünk alaktani jellemzői 96
C) AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG TARTALMI ELEMEI 106
1. Reformkori nyelvünk szókészlete 106
a) Szemere Pál, Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly,
Vörösmarty Mihály, Bajza József, Toldy Ferenc,
Jósika Miklós, Helmeczy Mihály, Széchenyi István,
Kossuth Lajos mint szókincsünk gazdagítói 106
b) Az irodalmi szókészlet rétegei 108
2. Reformkori nyelvünk mondattani sajátosságai 111
3. A stílus; Petőfi stílusforradalma 121
4. A prózanyelv és a költői nyelv elkülönülése;
a modem magyar széppróza kezdetei 124
VI. A SZÁZADVÉGI ORTOLOGIA:
A NYELVŐR SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE 126
KÉT TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ FEJEZET 128
AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG VISZONYA ÖNMAGÁHOZ 128
AZ IRODALMI ÍRÁSBELISÉG VISZONYA A TÁJI
NYELVVÁLTOZATOKHOZ 139
FONTOSABB IRODALOM 145
TARTALOMJEGYZÉK 151

Témakörök